A szakember szerint a lehetséges leletek azért vesztek el, mert a tér nagyobb részét 120-130 centiméter mélységig kimarkolták. Így most már soha nem lehet pontosan megtudni, hogyan nézett ki a tér a közép- és az  újkorban.  A kialakult helyzet miatt egyebek között nem tudták vizsgálni a tér XVI. századi beépítettségét, a déli részen húzódó házsort, s a későbbi időkből való építmények maradványai is ismeretlenek maradnak, mivel a földmunkák áldozatául estek - mondta Bíró Szilvia.

A sirasok.blog.hu régészeti portálon így foglalták össze a történetet:

"Győr önkormányzata úgy döntött, hogy felújíttatja és átépítteti a város szívében álló Széchenyi teret. A tervekben burkolatcsere, új szökőkutak és néhány egyéb létesítmény kivitelezése szerepelt. A város történeti magjáról van szó, ahol a föld mélyén több ezer év történeti emlékei rejtőznek: római házak, népvándorlás kori temetkezések és fontos középkori épületek, terek.

Az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően az önkormányzat megbízta a helyi Xántus János Múzeum régészeit, hogy tárják fel néhány száz négyzetméteren azokat a területeket a téren, ahol a mélyebbre tervezett építmények megsemmisítik majd a régészeti maradványokat.

A Bíró Szilvia által vezetett feltárások során számos középkori épület, kutak, hun sírok, római emlékek és számtalan különleges lelet került a napvilágra, amelyet a nagyközönség - Magyarország első ízben - a régész által (munkaidő után) vezetett képes blogon napi szinten nyomon követhetett. A munkák szeptember közepétől decemberig folytak, feszített ütemben, ha kellett esőben, hóban, és végül határidőre elkészültek.

A régészek többször javasolták a városvezetésnek, hogy az átépítés során vegyék figyelembe, esetleg mutassák is be a föld alatt rejtező értékeket, például egy gyönyörű állapotban fennmaradt középkori kutat. Ők inkább úgy döntöttek, az egészet elfedik az új díszburkolattal. Ezután idén tavasszal, a kivitelezés első fázisában, az történeti emlékekre fittyet hányva , minden egyeztetés nélkül, egy hétvége alatt kimarkolták a földmunkagépek a tér legnagyobb részét, 120-130 cm mélységig.

A első felmérések alapján a markolók több ezer négyzetméternyi területen (a tér hozzávetőlegesen 6000 m2) teljesen elpusztították a középkori rétegeket, és számos hun temetkezést is megbolygattak" - olvasható a régészeti blogon.

szechenyiter.blog.hu

Németh Zoltán alpolgármester az MTI érdeklődésére közölte: a beruházó önkormányzat jóhiszeműen járt el, a munka indításához minden szükséges engedélyt beszerzett. A beruházás jogerős örökségvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik. A kiviteli terv egyébként 130 centiméter mélységben írja elő a munkavégzést, ezt a mélységet a kivitelező technológiai váltás miatt nem  is használja ki - közölte az alpolgármester. 

Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) regionális irodavezetője az MTI megkeresésére csupán annyit közölt, hogy az ügyben vizsgálat kezdődött.
 
A gondok ellenére  több értéket sikerült megmenteni a győri Széchenyi téren. Megmaradt a pellengér, amely a  XVIII. század elejéig állt a ma is látható Mária-oszlop mögött. A pellengér tégla építménye közepén a szégyenoszlop helyét is megőrizte az idő. Előkerült a középkori piactér kavicsos szintje, megmutatkoznak a  cölöpös építményű bódék cölöphelyei, sőt még a kocsinyomok is megőrződtek. Egy kút tetején Magyarországon egyedülálló vaseszközleletre bukkantak. A több mint  kétszáz darabból álló együttes - fegyverek, mezőgazdasági eszközök, lószerszámok, kocsialkatrészek garmada - úgy néz ki, mintha egy komplett XVII. századi kovácsműhelyt számoltak volna fel. 

A régészeti munkákat pár nap múlva befejezik, s a tárgyi emlékeket a restaurálás után kiállításon mutatják be az érdeklődőknek - mondta Bíró Szilvia.