Miller a műanyagot a portland cementhez adta, így egy, a természetes adalékanyaggal feljavított cementtel szinte teljesen megegyező tűrésű és keménységű építőanyagot készített. Az amerikai Albany-ban élő diák ötlete már csak azért is szükségszerű volt, mert a drága újrahasznosítási technológiák alkalmazása helyett a tengerentúlon a gazdasági válság hatására egyre gyakrabban helyezték el a műanyag hulladékokat is hulladéklerakókban.

„A műanyag újrahasznosítása bonyolult, energiaigényes folyamat – nyilatkozta Miller – Ráadásul az ezzel nyert produktum gyengébb minőségű, mint az eredeti műanyag. Ezért kezdtem azzal a kérdéssel foglalkozni, miként lehetne a granulált (szemcsésített) műanyagot betongyártásra felhasználni. Az ötlet bevált, a műanyag adalékkal ugyanolyan erős betont kaptunk, mint a természetes adalékokkal. Így két előnyt is ötvöz az új építőanyag: a műanyag újrahasznosítása mellett szükségtelenné teszi a korábban a cementhez adott természetes adalékanyagok bányászatát.”

Forrás: inhabitat.com