Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A repülőteret 1944-ben a német hadsereg építette, a háború végén az oroszok vették át. 56-tól vált katonai támaszponttá. Állítólag innen bombázták volna a szovjet csapatok Rómát, és 64 hangár valamelyikében atombomba tölteteket is tároltak. Egy biztos: a kunmadarasi reptér fénykorában 16 ezer szovjet katonának és családtagjaiknak volt a szálláshelye, városukat úgy húzták fel Kunmadaras határában, hogy az nem került rá a térképre.
Fent és Lent blog, 2010.
Fent és Lent blog
A repülőtér rendszerváltás utáni története a tragédia kategóriájába tartozik. Az önkormányzat és az állam gyakorlatilag folyamatosan próbálta hasznosítani a repteret, de senki nem vette meg. Sem a Lufthansa nem csinált logisztikai bázist, sem más befektetőt nem érdekelt a dolog. Márki Sándor polgármester még éhségsztrájkot is folytatott 2002-ben, amiért az ÁPV Rt. az önkormányzat számára kedvezőtlenül privatizálta volna a repülőteret.
Fent és Lent blog
Fent és Lent blog
A repteret a 90-es évektől kezdve gyakorlatilag széthordták a helyiek. Jelenleg a rendkívül romos, elhagyatott ingatlancsoportot 4 milliárd forintos kikiáltási áron hirdeti az önkormányzat. A ma megjelent kiírás szerint az árverési biztosítés össze 400 ezer, a részletes tájékoztató 140 ezer forint plusz áfa.
Fent és Lent blog
Fent és Lent blog
