Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az Immobilia Ingatlanfejlesztő öt épületet bontana le az V. kerületi Bécsi utcában, hogy üzleteket, irodákat és szállodát is magába foglaló 44 ezer négyzetméteres épületkomplexumot hozzon létre.
A tizenhat emeletes üvegpalota tetején egy léghajót formázó luxus szálloda működne - négy emelettel a környező épületek fölé nyúlva. Csipak Péter beruházó mindezt egy 320 férőhelyes mélygarázzsal spékelné meg, egy amúgy erősen forgalomcsillapított környezetben.
Az épület látványterve az Erzsébet tér felől nézve. Tőle jobbra a Brit Nagykövetség látható
Bár a bontásra ítélt épületek közül jelenleg egyik sem élvez műemléki védettséget, a szecessziós Fischer-ház (Budapest első nagyáruháza) korábban fővárosi védettség alatt állt. Ezt a védettséget éppen a Rogán Antal vezette Belváros kérésére szüntette meg a Fővárosi Közgyűlés 2010-ben.
Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke a projekt súlyos hibájának tartja, hogy egy ekkora súlyú beruházásnál elmaradt a szakma és a közvélemény előzetes megkérdezése, és a nyilvános nemzetközi tervpályázat. "Itt alapvetően a gondolkodásmóddal van probléma, hiszen egy működő struktúra megbontása drasztikus és érzéketlen építészeti magatartást sugall" - mondta Bálint.
Koktél a szivar alatt. Háttérben a Bazilika épülete
Érdekesség, hogy a beruházó Csipak Péter korábbi belvárosi ingatlanfejlesztése a mostani tervekkel éppen ellentétes koncepcióval könyvelhetett el komoly szakmai sikereket. A Deák Ferenc utcai Fashion Street elnevezésű projekt ugyanis jó ízléssel járult hozzá a Belváros patinás hangulatának újrafogalmazásához. Gyönyörűen felújította a lepusztult belvárosi házakat és közterületeket, amit harmonikusan és lazán hozott össze az üzleti funkcióval - egy nyitott tengelyt képezve a Vörösmarty tér felé. Eltér István, a Magyar Építész Kamara (MÉK) akkori elnöke méltatásképp azt mondta egy interjúban: "Az elgondolás egyetlen hibája, hogy nem én találtam ki".
A jelenleg vitatott, sivár és monolitikus terveket nem a világhírű brit építész Norman Foster, hanem irodájának két munkatársa, Darren Haylock és Stefan Behling készítette - a legnagyobb szakmai problémát sokan ebben látják. Zoboki Gábor építész a tervekről szólva azt mondta: hiányzik belőle az eredetiség és a kiemelkedő kvalitás. Melocco Miklós szobrász a Heti Válasznak erősebben fogalmazott: "(...) az új épület minőség híján nagy lett, goromba, mint egy káromkodás".
Némi meglepetést és zavart okozott az építész szakmában, hogy a tervtanács túlnyomó többséggel, 14:2 arányban támogatta a terveket. A két ellenszavazat a meghívott műemlékvédelmi szakemberektől jött. A városvédő Ráday Mihály sokak meglepetésére szintén támogatta a beruházást - szemben az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetével. Az ICOMOS magyarországi irodája szerint a "radikális bontás és a tervezett új épület nincs tekintettel a történeti településszerkezet védelmére, az ott álló épületek értékére, és így a világörökségi terület látványának védelmére sem".
Miután a Belváros feltűnően gyorsan, augusztusban kiadta a végleges építési engedélyt, öt Ybl-díjas építész tiltakozásba kezdett. Petíciójukhoz - politikai oldaltól, világnézettől függetlenül - eddig 4500-an csatlakoztak. Többek között Melocco Miklós szobrász, Schneller István Budapest korábbi főépítésze és Kukorelly Endre író.
A MÉK azt állapította meg, hogy az Országos Építészeti Tervtanács szakmailag hibás döntést hozott, amikor kiadta a Foster-féle tervekre az elvi támogatási engedélyt. Olyannyira, hogy visszahívta a tanácsból a tervet támogató építészeket - köztük Finta Józsefet is. "A tervtanácsi állásfoglalás azt a súlyos üzenetet hordozza, hogy a pénzügyi érdekek és a rosszul értelmezett presztízs oltárán bármilyen építészeti, történelmi és kulturális értéket föl lehet áldozni" - vélik a tiltakozók.
Vagyis a kizárólag kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés - másnéven "tematikus városfejlesztés" - egyszerűen nem üti meg a mércét, a Belvároshoz méltó városrehabilitációs színtet. Még akkor sem, ha ezt a tervtanács tagjainak túlnyomó többsége egy adott időpillanatban így gondolta. Építészek szerint a tervtanács vitatható döntése felveti a tervtanács működésének újragondolását, az intézmény városrehabilitációs szerepének erősítését.
Csipak Péter szerint a projektet az építész szakma egy kisebbik része vitatja. A léghajó ugyanakkor neves támogatókat tudhat maga mögött - köztük Fegyverneky Sándor országos főépítészt, Andy Vajna producert, Jáksó László műsorvezetőt vagy Bojár Iván András városarculati tanácsnokot, az Octogon építészetkritikai magazin főszerkesztőjét. Bár megkerestük a léghajó legfőbb támogatóját, Rogán Antal V. kerületi polgármestert is, ő lapzártánkig nem nyilatkozott lapunknak.
A Bojár által kiadott Octogon tegnap megjelent, 80. száma 40 oldalas mellékletben foglalkozik az Új Városközpont kérdésével. Ebben Csipak Péter a felmerülő súlyos építészeti kritikákkal kapcsolatban azt válaszolta a riporternő kérdésére: "addig fogjuk terveztetni az Új Városközpontot, ameddig tökéletes nem lesz". A jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy a tervezett 2013-as pezsgős átadó ünnepség egy kicsit csúszni fog.
