Fénykorát éli manapság Hudec László a távoli Sanghajban, de más kínai városban is. Az építész szakma a huszadik századi építészet legjelentősebb alkotói közé sorolja, a kínaiak pedig követendő példának tartják. Fontos ez ezekben a napokban, amikor mindenki a sanghaji toronyházi katasztrófáról beszél. Hudec helyi épületei nagyon biztonságosak, persze a tüzet nem lehet kizárni, de tervezésük tökéletes.

A minap monográfia jelent meg az egykor sanghaji konzulként is működött és 1958-ban meghalt építészről az olasz Luca Poncellini és Csejde Júlia tollából.  Alább álljon itt néhány olyan középület, amely nevéhez fűződik Sanghajban.

Egy nagyszabású magyar-kínai ingatlanügyletben munkálkodott a közelmúltban Szőcs Géza kulturális államtitkár. A politikus Sanghajban járt és partnereinek felvetette: cseréljenek el egy ottani, emblematikus épületet egy budapestire, így méltó helyet kapnak a magyar építészek a kínai metropolisban, illetve a kínaiak a magyar fővárosban. Az államtitkár a Városligeti fasorban tartja elképzelhetőnek a keresést a kínaiak számára, Sanghajban pedig a Hudec László által tervezett America Club épületét szeretné megszerezni.

A csereügylet többszáz millió forint értékű lehet, mivel a sanghaji ingatlan eleve műemléki. Állapota viszonylag jó, noha nyilván kisebb felújíításra szorul. A clubot még a múlt század harmincas éveiben tervezte Hugyec, aki konzul is volt a városban és több nevezetes épület viseli keze nyomát .

A magyar és a kínai építészek közötti együttműködés hipergyorsasággal fejlődik. Augusztus végén magyar küldöttség járt Sanghajban és a városfejlesztési gyakorlatot tanulmányozta, októberben pedig a kínaiak jártak Budapesten. Aláírtak egy stratégiai szerződést is, ennek értelmében évente 10 kínai diák tanulhat a budapesti műegyetemen, illetve magyar építészeket bevonnak a sanghaji pályázatokba.