Az első plázához hasonlítható létesítmény Budapesten a Párizsi Nagyáruház volt, amely 1911-től várta a vásárlókat az Andrássy úton. A látogatók a nagypolgári családok tagjai voltak, akik a legfelső emeleten korcsolyázhattak és egy igényes étteremben ebédelhettek vagy vacsorázhattak. Ezt követően 1926-ban a Corvin Áruház sorakozott fel a Párizsi mellé, amely a plázalét szinte minden elemét kínálta látogatóinak. A homlokzat négy emeletet fedett, ablakai a teljes négy emelet magasságban összefüggtek. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A ruhaboltok mellett étterem, kávéház, vonatjegyiroda, gyorsfényképészet, színházjegyeket árusító kioszk, háztartási edényeket forgalmazó üzlet is volt itt. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek és a vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták.
Ezt követően sokáig a homlokzata elé épített ronda fémburkolat alatt a Corvin volt „a” budapesti nagyáruház, amivel szemben először az Újbudán felépült Skála támasztott versenyt. A szocialista korszak két eleve üzletközpontnak épült plázáját az óbudai Florián téren és az Örs vezér terénél húzták fel. Előbbit 1976-ban adták, át. Az áruház 19 ezer négyzetméteren 25 üzletet kínált. Az idősebbek még emlékeznek a nevükre: Aranypók, Röltex, Gelka, Keravill boltok várták a vevőket.
A rendszerváltás előtt a legnagyobb üzletközpont az 1980-ban átadott Sugár volt. Ez a pláza közel 30 ezer négyzetméteren 80 üzletet és 200 parkolóhelyet kínált. Mindkét szocialista pláza mára egyfajta rozsdaövezetté vált, a Sugárnak alaposan betett, hogy vele szemben 2002-ben megnyílt az Árkád.
Tíz év alatt annyi pláza épült, hogy képtelenség minden felsorolni
A budapesti plázák nagy korszakát a Duna Pláza és a Pólus Center átadása hozta el. A két bevásárlóközpontot néhány hónap eltéréssel 1996 őszén adták át. Az előbbit a 3-as metró hozta közel a budapestiekhez, amíg 1999-ben meg nem nyílt a Nyugati téren a Westend, ami még közelebb volt hozzájuk. Az utóbbi a „tiszta Amerika” imázsát igyekezett elhozni Magyarország fővárosába.
Eközben 1997-ben átadták a kispesti Europarkot (mai nevén Shopmarkot), illetve a csepeli Csepel Plazát. Mindkettőt a kerületi igények kiszolgálására tervezték. Hasonló céllal épült a Hungária körgyűrű sarkán a Lurdy Ház, ami 1998-ban nyitott. Ugyanebben az évben adták át Széna téren Mammut első épületét. A helyi igényekre bazírozó plázákhoz a dél-budai Campona csatlakozott még 1999-ben.
Majd következett az óbudai EuroCenter (átépítés után ma GoBuda Mall a neve) jön, amit 2000-ben adtak át megadva a közelben lévő Flóriánnak a kegyelemdöfést. A MOM Park 2001-ben, az Aréna Plaza 2007-ben nyitott, majd jött a 2008-2009-es gazdasági válság, ami véget vetett a plázaboomnak. Ezt csak megfejelte a 2012-ben bevezetett plázaépítési stop, ám végül 2021-ben, a koronavírus-járvány időszakában csak átadták az Etele Plazát.
Milyen környezetbe jött az új létesítmény?
Az elmúlt évtizedben a meglévő bevásárlóközpont újjáépítése, ráncfelvarrása vette át az újak építésének helyét. Emellett Budapesten és a vidéki városokban megjelentek a bevásárlóudvarok, retail parkok, amelyeket elsősorban abban különbözőnek a bevásárlóközpontoktól, hogy nem zárt térben, hanem egymás mellett egy udvart körbe zárva helyezik el a kisebb boltokat, szupermarketeket.
Az újonnan megnyitott Zenit Corso
Túry Gergely
Ebben a piaci helyzetben várta a csütörtöki átadást a Zenit Corso, amely a Bosnyák tér felújításához kötődik. A 11 ezer négyzetméteres üzletközpont a Zugló Városközpont nevű gigantikus ingatlanberuházás része. A most átadott zuglói létesítményről Csörgő Anita, a Colliers kiskereskedelmi üzletágvezetője augusztusban azt mondta, hogy ez a komplexum bevásárlóközpont helyett inkább olyan lesz, mint egy többemeletes, a környéket kiszolgáló retail park. Utóbbiakra egyébként van igény, így a növekedési potenciál nagy, de nagyon nehéz ezeket engedélyeztetni, mivel általában mezőgazdasági területeken létesülnek, és a számtalan engedély mellett ott a plázastop is. Csörgő szerint nem sok egyébként bevásárlóközpont átadása várható a mostani időszakban. A fővároson kívül idén nyílt meg, a Dera Park Retail Park, Szentendrén és négy tervezett megnyitás van 2026/2028-ra Budapesten kívül.
Zűrös háttér
A Zenit Corso a Zugló Városközpont egyébként nevű gigantikus ingatlanberuházás része. A Balázs Attila és Sokorai István érdekeltségében álló Bayer Construct Zrt. és ZVK Development Kft. komplexumából 150 ezer négyzetméternyi irodaépületet 244 milliárd forintért vett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz négyzetméteréért 1,627 millió forintot fizetett. A vállalkozó újabb lakóparkokat is épít, mindkettő kiemelt beruházás lett.
A fejlesztésnek azonban az önkormányzat nem örül, a Népszava csütörtöki cikke szerint több hónapos tárgyalássorozat után sem sikerült megállapodni a Bosnyák tér mögött felépült hatalmas irodaházakkal telezsúfolt negyed beruházójával.
Túry Gergely
A XIV. kerületi önkormányzatban már rakják össze a perindításhoz szükséges dokumentum-köteget, terveik szerint még az idén beadják a keresetet a 6,7 hektáros területen építkező Bayer Construct Zrt. ellen. A lap szerint Ugyanis egy év alatt sem sikerült tető alá hozni a területrendezési szerződést, a beruházó elhatárolódott. A beruházás Rózsa András szerint súlyos forgalmi terhelést jelent, ami jövőre érződik majd igazán, amikorra az adóhatóság, az Állami Számvevőszék, illetve különféle minisztériumi egységek beköltöznek az irodaházakba.
Túry Gergely
A kerület nem végzett számításokat, de tudomása szerint a beruházó a jelenlegi hatszorosára becsülte a teljes foglaltság utáni forgalmi terhelést. Az utak – különösképpen a Thököly út – zsúfoltságát tovább fokozza majd az Újpalotára tervezett 3000 lakásos új negyed, amelyet szintén a Bayer Construct épít. A Szilas Liget építése, illetve a Bayer beruházásai ellen tiltakozó civilek éppen a Zenit Corso megnyitójára időzítve szerveztek tüntetést csütörtökre.
Csütörtökön más érdekességek is kiderültek:
Nyitóképen: Zenit Corso / Fotó: Túry Gergely
