Az augusztus 18-i Magyar Közlönyben megjelent az a plázastopot szigorító kormányrendelet, amely alapján rendeltetésmódosítási engedély szükséges minden olyan kereskedelmi építményre, amelynek árusítótere meghaladja a 400 négyzetmétert, ha azt napi fogyasztási cikkeket árusító üzlet céljára kívánják használni. Így nemcsak az új létesítményekre, hanem a tulajdonos- vagy használóváltásra is vonatkozik a szabály:
az új üzemeltetőnek akkor is külön engedélyt kell kérnie, ha a korábbi bérlő már rendelkezett ilyennel.
A rendelet értelmében már az árusítótér fizikai megosztása, elválasztása is engedélyköteles lehet, ha a létrejövő új egység szintén napi fogyasztási cikkeket forgalmazna.
A döntéssel a kormány gyakorlatilag jogszabályba ültette a „plázastop” újabb szigorítását, amelyről Lázár János építési miniszter és az Energiaügyi Minisztérium korábban már beszélt. Az indoklás szerint a cél a településeken élők védelme, a helyi közösségek érdekeinek figyelembevétele és a nagyméretű kereskedelmi központok kontrollált terjeszkedésének biztosítása.
Lázár „Plázagyilkos” János
Júniusban, amikor még csak a tervezet volt ismert, borítékoltuk: ezek a feltételek azonnal leértékelnék a működő kereskedelmi ingatlanokat, a bizonytalanság ugyanis kockázat, a kockázat pedig értékcsökkentő tényező. Ez érintené a még meg sem épült plázákat, kereskedelmi ingatlanokat is, a gyakorlatban aligha volna olyan beruházó, aki ilyen körülmények közt belevágna egy befektetésbe. Lázár János minisztériuma ahogy például az építészeti törvény esetében, úgy itt sem egyeztetett az érintettekkel.
Akadt olyan piaci szereplő, aki attól tartott: a rendelet célja, hogy a kormány teljes kontroll alá vonja a kereskedelmi ingatlanok piacát, hiszen az állandó engedélyeztetési procedúra miatt csak olyan szereplők tudnának labdába rúgni a piacon, vagy merhetnek nyugodt szívvel belevágni a beruházásba, akik képesek biztosítani, hogy a bérlőik meg fogják kapni a szükséges engedélyt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium akkor lapunk kérdésére úgy reagált: „az ingatlanok átruházása, értékesítése, illetve az azon belüli leválasztás vagy hasznosítás magánjogi tevékenységek, önmagában ebbe a kormányzat nem kíván beleszólni, sem ezeket engedélyhez kötni. Az új szabályok szerint akkor kell csupán rendeltetésmódosítási engedélyt kérni, ha e tevékenységek után az új tulajdonos vagy használó is kereskedelmi tevékenységet kíván ott folytatni”, ami meglehetős önellentmondás, hiszen a rendeltetésmódosítási eljárással a kormány valójában magánjogi folyamatokba avatkozik be.
