Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a tanácskozást követően újságíróknak elmondta, hogy a magyar katonák szállítási és humanitárius feladatokat végeznek majd. A küldetés részleteiről csak a parlamenti döntés napján tartandó varsói tervezési konferencián, illetve azt követően döntenek. A misszió költségvetése nem ismert, mivel még nem tisztázódott: a magyar katonák a szállítási feladatokat saját vagy a szövetségesek járművein hajtják-e végre, illetve ellátásukról maguknak kell-e gondoskodniuk.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke elmondta: pártja számára kulcsfontosságú volt az ENSZ Biztonsági Tanács határozata, amely nélkül "erkölcsileg vállalhatatlan megszálló szerep" hárult volna a magyar alakulatra. Németh szerint szakmailag megalapozatlan volt az a kormányzati feltételezés, amely szerint nem várható nemzetközi felhatalmazás az iraki feladatra. A fideszes politikus ezért úgy véli: azok, akik így vélekedtek, alkalmatlanok feladataik ellátására.
Korábban Kovács László külügyminiszter azzal érvelt, hogy a magyar parlament nem várhat nemzetközi felhatalmazásra az iraki döntés kapcsán. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ugyanakkor elmondta: számítottak az ENSZ felhatalmazásra, de nem lehetett tudni, mikorra lesz meg. A miniszter utalt arra is, hogy Koszovóba nemzetközi felhatalmazás nélkül mentek a magyar katonák.
Jelenleg 24 békeműveletben 739 magyar katona vesz részt a világ különböző pontjain. A különféle békemissziók más-más nemzetközi szervezetek égisze alá tartoznak: az ENSZ, az EBESZ, az MFO (Multinational Force and Observes) és az ISAF (International Security Assistance Force) misszióiban összesen 193, a NATO kötelekében pedig 546 magyar katona szolgál. Magyar alakulatok - fegyveres békefenntartóként - egy ideje a Sínai-félszigeten és Cipruson teljesítenek szolgálatot az ENSZ és az MFO kötelékében.