"A helyreállításban élen jártak az itt élő romák, egyes vállalkozók ingyenes segítséget nyújtottak, és önkéntes társadalmi munkával részt vettek azok a helybeliek is, akiket a bíróság elítélt, mert kezdeményezői voltak az épület lakhatatlanná tételének" - mondta Bakos Batu polgármester.



A polgármester szerint "abszurd helyzetbe került a falu azáltal, hogy a szomszédos paksi önkormányzat eltitkolta a vásárlásban való részvételét, sőt egy nap alatt már a nevére is íratta az ingatlant" annak a Bedő-tanyai, hajléktalanná vált családnak, akiknek a rossz híre megelőzte jöttüket.



Bakos Batu szerint a büntetett előéletű férfi és családja érkezésére éppen a helyi romák figyelmeztették a németkérieket egy falugyűlésen. Hangsúlyozta: azelőtt és azóta sem volt probléma az itt élő roma és nem roma származású helybeliek között. A polgármester sajnálatosnak tartja, hogy az országos visszhangot kapott botrány a falu egységét kívánta megbontani, véleménye szerint a kialakult hangulatban a sajtónak nagy szerepe volt. Korábban is, most is költöznek ide cigány családok, senki ellen nem tiltakoztak a helybeliek - mutatott rá, hozzátéve, hogy a közel kétezer lakosnak több mint nyolc százaléka a cigány kisebbséghez tartozik, kialakult a saját értelmiségi rétegük, több érettségizett és főiskolán tanuló roma gyermekkel büszkélkedhet a falu.



A megrongált épületet az önkormányzat saját költségén visszavásárolta, további legalább félmillió forintot költött rá, amíg a jelenlegi szinten felújította. A polgármester szerint "nagyjából elkészült, lakható állapotban, rendben van, de még sokat kell rá költeni". Szeretnének számítógépeket vásárolni, teleházat létesíteni, valamint állandó kiállítást létesíteni a roma kultúra hagyományainak bemutatására. (MTI)