A frakcióvezető-helyettes arra kérte a történeti levéltár vezetőit és munkatársait, hogy a különböző listákon hírbe hozott emberek számára soron kívül tegyék lehetővé, hogy múltjukat dokumentumokkal tisztázhassák. Mint mondta, csak a levéltári törvény módosításának mielőbbi elfogadása teremtheti meg a nyilvános garanciákat a múlt feltárására.

A politikus szerint az eddig közölt listák nem teszik lehetővé a múlt teljes és árnyalt megítélését, nem tesznek különbséget kémelhárítók, hírszerzők és politikai besúgók között, nem teszik minden kétséget kizáró módon világossá, ki volt a hálózatok tagja, és ott milyen tevékenységet folytatott.

Burány Sándor szerint ebben a helyzetben a parlamenti pártok felelőssége nagyobb, mint korábban, hiszen az Országgyűlésnek kell a törvényes garanciákat megteremtenie a múlt megismeréséhez.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint rendkívül bonyolult mozaikképről van szó, amelynek egy darabjára világít rá a hvg.hu közlése. "Tettek és tartalom nélkül egy ilyen lista nevetséges" - szögezte le. Mint mondta, a nevek önmagukban nem mondanak semmit, sem a korszakról, sem a felsorolt emberek működéséről, így a lista nem a történelmi szembenézés egy szelete.

Az 1989-es listán vannak több évtizedes múlttal rendelkező emberek, és olyanok is, akik akkor néhány hete kerültek a szolgálatokhoz - közölte Dávid Ibolya, hozzátéve: talán beszédesebb lenne, ha ezeknek az embereknek a tettei is beazonosíthatóak lennének. Kifejtette: a jogászok vitatkozhatnak arról, hogy a listán megjelentetett adatok sértenek-e adatvédelmi, személyiségi jogokat, ő azonban a valós történelmi szembenézés híve.

Mint mondta, talán egyszer megvilágosodik a rendszert működtető ügynökök, hálózati személyek, az őket vallomásra, vagy munkára késztető szt-tisztek, azok főnökei és a politikai vezetők összessége, de ez "nem egy ilyen tartalom nélküli listasoron múlik".

A hvg.hu pénteken közölte a Belügyminisztérium III/III-as főcsoportfőnöksége 1989-es tiszti állományának névsorát és rangfokozatait.