Olyan törvényjavaslatot terjesztett be a kormány a parlamentnek egy háromszáz paragrafusos salátatörvényben elrejtve, amely lehetővé teszi, hogy a kormányülésen elhangzottak ne legyenek dokumentálva, vita-összefoglaló formájában sem – hívta fel a figyelmet Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman az ATV Friderikusz Most című műsorában arra a Petrétei József  igazságügyi és rendészeti miniszter által benyújtott törvényjavaslatra, amelyet jövő héten tárgyal az országgyűlés.

Majtényi László © Müller Judit

A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1202. számú törvényjavaslat szerint a kormányülésekről, azok résztvevőiről s a döntésekről összefoglaló készítendő, a részletes (szó szerinti, vagy akár csak a vitázó felek álláspontját rögzítő) jegyzőkönyv összeállítása és megőrzése azonban nem kötelező. Majtényi – jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökeként – úgy véli, ez az Alkotmánybíróság (Ab) idén nyáron kiadott határozatával is szembe megy.

Az Ab egyfelől azt kifogásolta, hogy mindeddig nem sikerült törvénybe foglalni a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét, s felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának év végéig tegyen eleget. Kritizálta emellett, hogy jelenleg a kormány határoz arról, milyen mélységben rendeli el az üléseken megjelenő álláspontok rögzítését. Márpedig ez a mostani törvényjavaslat hatályba lépését követően is így marad: csak az összefoglaló-készítés lesz kötelező, ami viszont elég szubjektív műfaj. 

A kormányüléseken elhangzottakat Batthyány óta rögzítik, még Szálasi és Rákosi idejében is megtették, igaz, utóbbi két politikus kellő biztonságban érezte magát ahhoz, hogy engedélyezze – magyarázza lapunknak Majtényi László. „Az érthető, ha az elkészült jegyzőkönyveket, hangfelvételeket titkosítják, hiszen ez így van kitalálva: a parlamenti ülések nyilvánosak, a kormányülések nem” – mondja az egykori adatvédelmi biztos, hozzátéve: „ezt az információszabadság késleltetett érvényesülésének hívják”. A kormányülésekről vezetett jegyzőkönyv nélkül azonban ellenőrizhetetlen, kinek milyen kérdésben mi volt az állásfoglalása, összességében pedig egy kormány működése komolytalanná válik pontos jegyzőkönyv nélkül - teszi hozzá.

Orbánék semmit nem hagytak az utókorra

A hangfelvételek készítését a kormányülésekről a Horn-kormány vezette be, előtte csak összefoglalók, vagy szó szerinti jegyzőkönyvek készültek. Hornék azután megszüntették a magnózást, hiszen „adott esetben kötelesek lennének például bíróságnak kiadni azon felvételeket, amelyek a kormánytagoknak gyakorta indulati elemektől sem mentes megfogalmazásait tartalmazzák” (Kiss Elemér államtitkár megfogalmazása). Később Hornék visszahozták a hangrögzítést, de a felvételeket ötven évre titkosították. Ezzel a hagyománnyal (is) szakítottak Orbánék, amikor a részletes jegyzőkönyvek és felvételek helyett csak egy (nem tartalmi) összefoglalót készítettek az ülések után, s még azt is ötven évre titkosították. A balliberális oldal által antidemokratikusnak tartott, s sokat bírált gyakorlat helyett Medgyessy állította vissza a titkosítással egybekötött hangrögzítést, majd Gyurcsány is megtartotta azt. A hangsúly persze nem a hangfelvételen, hanem a tartalmi összefoglalón van. Majtényi ombudsmanként többször is – Hornéknak és Orbánéknak is – megfogalmazta ajánlásait, Hornék szem előtt is tartották.

Nincs olyan szándéka a kormánynak, hogy a jelenlegi, hangfelvételt készítő gyakorlaton változtasson - mondja kérdésünkre az igazságügyi és rendészeti   tárca  főosztályvezetője. Tordai Csaba szerint az Ab határozatában a dokumentálás szükségességét igen, a hangfelvétel kötelezővé tételét azonban nem írta elő. "A kormánynak viszonylag széles a mozgástere, így a törvényjavaslat szerint az összefoglalóra vonatkozó szabályok törvényi szintre kerülnek, a hangfelvételre vonatkozók pedig változatlanul a kormány ügyrendjében szerepelnek" - mondja Tordai.

Bár a kormány jelenlegi gyakorlata megfelel a demokratikus normáknak, az azonban elgondolkodtató, hogy erre még a készülő törvényben sincsenek garanciák. Az Orbán-kormány által bevezetett, akkoriban lépten-nyomon bírált nyomeltakarítási módszerek újjáéledésének nem szab gátat a készülő jogszabály sem. Az abban előírt "összefoglaló" készítése ugyanis sokféleképpen értelmezhető, de részletes, szó szerinti jegyzőkönyvként nem. (Erre külön kitétel szerepel a tervezetben: a hozzászóló kormánytag nyilatkozatát, egyet nem értését rögzíteni kell, ha ő személyesen kéri.) 

A törvényjavaslat még módosulhat, legalábbis ebben bízik Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es képviselő, egykori igazságügyi államtitkár, aki a következetességet szem előtt tartva kívánja a jogszabályban kötelezővé tenni a hangfelvétel készítését is. Annak idején a liberálisok éppen a jegyzőkönyvezés hiányáért bírálták az Orbán-kabinetet, most is ez az álláspontunk - mondja lapunknak a képviselő, hozzátéve: a hangfelvételek az utókor számára bírnak értékkel, a történészek 50-100 év múlva ezeket használják forrásnak. Hankó Faragó módosító indítványt nyújtott be, az alkotmányügyi bizottság ezt elfogadta. Érdekesség, hogy a bizottságban éppen az ellenzéki képviselők szavaztak a hangfelvétel készítése ellen.

Lassan körvonalazódik egy kompromisszum - mondja Hankó Faragó. A salátatörvény részletes vitáját a jövő héten tartja a Parlament.