szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Tíz vagont megtalált a rendőrség – a hvg.hu értesülése alapján – abból a kétezerből, amely 2003-ban került a MÁV-tól a diósgyőri kohóhoz fémhulladékként – a rendőrség gyanúja szerint áron alul. A vagonokat – úgy tudjuk – a DAM 2004 Kft. nem véletlenül hagyta meg; felújította és belső mozgatásra használja őket. Ez a legújabb fejleménye a MÁV volt két vezető munkatársával szembeni, 1,5 milliárd forintos kárt okozó hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak.

Információnk szerint a szakértő véleménye az, hogy a DAM 2004-nél meglelt vasúti teherjárművek jó állapotban vannak, s akad köztük olyan, amely a munkához szükséges fővizsgával is rendelkezik, s ezért akár 5 millió forintot is érnek darabonként. A rendőrség álláspontját Mudra Kálmán, aki a Magyar Államvasutakkal a vitatott szerződést megkötötte, cáfolta, mondván, ezeket a vagonokat azért nem vágták szét és olvasztották be, hogy a belső árumozgatást velük oldják meg. „A kocsik egyébként a MÁV pályájára nem mehetnek ki, és a belső anyagmozgatást is csak a DAM vezetők egyéni felelősségére használhatják. Ezeknek a vagonoknak az állapotát jónak minősíteni sem az értékesítéskor, sem most nem lehet” – tette hozzá.

„A nyomozók az É-D Kft-nél házkutatást tartottak és egyben tájékoztattak, hogy Kovács Imrét, a MÁV árufuvarozási üzletágának volt főigazgatóját, jelenleg a MÁV Cargo vezérigazgató-helyettesét és Orosz D. Balázst, a vasúttársaság egykori jogi igazgatóját őrizetbe vették. Javasoltam a nyomozóknak, hogy az iratokat alaposan tanulmányozzák át és csak azok megismerése után tegyenek további lépéseket, mivel véleményem szerint a MÁV-vezetők semmilyen, a büntetőeljárásba ütközőt nem követtek el a 2000 kocsi eladásával.”

© Horváth Szabolcs
Szintén ez a véleménye Kovács Imrének, aki a hvg.hu-val közölte azt is, hogy az akkoriban összeállított teherkocsi-listára egyébként rákerülhettek jobb állapotú kocsik, szállításra azonban már azok sem feleltek meg. Az idő pedig – mint állította – azért járt el e vagonok felett, mert azok többségükben úgynevezett kéttengelyes járművek voltak, amelyekben fele annyi áru szállítható, mint a modernebb négytengelyesben, ami miatt a megrendelők nem kértek a régebbi típusú kocsikkal való fuvarozásból. „Éppen ezért – hangoztatta Kovács – az, hogy a könyvelésben ezeknek a teherkocsiknak az apportértéke egy forinton szerepelt, teljesen normális volt, még ha ezt kifogásolta is az Állami Számvevőszék.” Megemlítette, hogy az 1997-ben még 3189-es darab kéttengelyes vagonparkból tavalyra 138 kocsi maradt.

Az ügylet
A Tiszavas 100 felújított vasúti kocsit adott el az Eurofém Hungary Kft.-nek, amelytől a vagonok az Észak-magyarországi Ingatlanforgalmazó Kft.-hez, majd attól az É-D Vascentrum Kft.-hez kerültek. A vállalkozásokat nem csak az ügylet köti össze, hanem az is, hogy Mudra Kálmán üzletember érdekeltségébe tartoztak. Miközben a vagonok egyik cégtől a másikig vándoroltak, az Eurofém az 500 millió forintos vételárnak a negyedét rótta le a MÁV Tiszavasnak. Emiatt a MÁV utasította a cégét, hogy álljon el a szerződéstől, és fizesse vissza a közel 100 millió forintot, a száz vagont pedig szerezze vissza. Mindazonáltal az É-D Vascentrumnak felajánlotta, hogy a kialkudott vételárért cserébe hulladékáron kétezer teherkocsit vihet el. A vagonokat egyébként végül a miskolci DAM Steel Rt.-nél olvasztották be. A DAM felszámolója, a Borsodi Nemesacél Kft. átvállalta a kocsik árának kifizetését, ám végül az általa kiállított 240 millió forintos váltóról kiderült, hogy fedezetlen, s később sem tudta behajtani a vasúttársaság.
Kovács hangsúlyozta, az 1494 vagont tonnánként 22 ezer 239 forintért, 506-ot pedig tonnánkénti 30 ezer forintért értékesítettek. „Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a hulladékvas-áron eladott vasúti kocsik kis ráfordítással felújíthatók lettek volna, de a gyanú eleve nem az, hogy a 2000 teherkocsit nem újítottuk fel, hanem az, hogy azoktól  áron alul szabadultunk meg. Emellett megjegyezném, hogy a nyomozók olyan listával dolgoznak, amelyen tartálykocsik is szerepelnek, holott azokat nem értékesítettünk, mert veszélyes hulladékot tartalmaztak.”

Az árufuvarozási üzletág egykori főigazgatója állítja, hogy az 506 vagont már csak a gazdasági és közlekedési miniszter engedélyével, a 2003 júliusában elrendelt tilalom 2004. április 1-jei feloldása után értékesítették. Az ügylet azonban annyira elhúzódott, hogy a Mudra Kálmán érdekeltségébe tartozó É-D Vascentrumhoz az utolsó vagonok csak 2006-ban jutottak el. Kovács hozzá fűzte: „a szerződés nemhogy jogellenes nem volt, hanem ennek révén sikerült a vasúti fuvarozás terén a piacot megtartani, és megakadályozni, hogy a konkurens magánvasút-társaság, a Mátrai Erőmű megszerezzen tőlünk 10 százalékos piaci részesedést.”

EAS-típusú kocsik
Visszaszerezte a MÁV
A felesleges, csak parkoló teherjárművek eladása Kovács Imre szerint mindenképp megérte. A MÁV Cargónál a fuvarozásra már alkalmatlan mintegy ezer kocsi tárolásáért évi 300 millió forintot fizetnek a Pályavasútnak – mondta el. Míg 1985-ben a vasúttársaság járműparkja 67 ezer 556 kocsiból állt, addig 2003-ban már csak 16 ezer 244 vagonnal rendelkezett a cég. Jelenleg 12 ezer vasúti kocsira van szükség a teherfuvarozáshoz; ennyivel évi 42 millió tonna árut forgalmaznak.

Az áron alul értékesített vonatok történetének van egy olyan szála is, amely eddig nem volt ismert. Az É-D Vascentrum piacán, a hulladékfém-feldolgozásban szintén érdekelt Ferroker-Sped Kft. vezetője 2003-ban bement a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba, és bejelentette, hogy sikerdíj fejében visszaszerzi a szerződés tárgyát képező 2000 vasúti kocsit. Ezt követően a MÁV és Mudra által megkötött szerződést megtámadta a Fővárosi Bíróságon is, a feljelentését azonban tavaly jogerősen is elutasították.

A másik érintett fél: Mudra Kálmán (Oldaltörés)

Szétvágás előtt...
Mudra Kálmán a hvg.hu-nak elismerte, hogy a Ferroker-Sped ügyvezetőjével nyolc évvel ezelőtt megszakadt az üzlettársi kapcsolata, s attól kezdve a Ferroker-Sped nem vette jó néven, hogy az É-D Kft-vel szemben majdnem minden pályázaton alulmaradta a piacon.

A mostani nyomozás kapcsán megjegyezte, sejtései vannak arról, hogy annyi év után miért most került elő az ügy, amelynek kapcsán több vizsgálat is folyt, de arról nem kíván beszélni. Azt kifejtette: „a vagonok értéke az értékesítéskor az akkori piaci árral megegyező, darabonként cirka 500 ezer forint volt. A jelenlegi piaci

...és után
hulladékár alkalmazásával ez az érték hasonló nagyságrendet képvisel, így az ötmillió forint/darab véleményem szerint az illúzió kategóriájába tartozik.”

Szakértői vélemény - 2003
Kovács Imre megmutatta a hvg.hu-nak azt a szakértői véleményt, amely azt állapította meg, hogy a használt vasúti teherkocsik 20 ezer 201 forint/tonna vételára „megfelel a hulladék vas árkategóriájának hazai viszonylatban, az adott időszakban.”
Mudra közölte azt is, hogy tudomása szerint „jobb vagonok” nem voltak az átadott kocsik között, amelyek állapotát tételesen azonban nem mérték fel, mivel számukra – tekintettel a hulladék célú értékesítésre – ennek nem volt jelentősége. „Téves az az információ, amely szerint társaságunk tartozott a MÁV Rt-nek. Az ügyletkötéskor normál piaci nyereséggel számoltunk, és azt kívántuk realizálni. Sajnálatos módon a szerződés teljesítése a vártnál jóval több akadályba ütközött és realizálása hosszabb időre elhúzódott. Erre figyelemmel előre nem kalkulálható költségek merültek fel és olyan károk következtek be, amelyek az üzlet rentabilitását erősen csökkentették.”
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vélemény

MÁV Cargo: interjú a botrány kirobbantójával

Szép Béla, a Kisvárda székhelyű, Záhonyt is magába foglaló választókerület szocialista országgyűlési képviselője, a MÁV záhonyi igazgatóságának egykori osztályvezetője figyelt fel arra, hogy a MÁV 2002 végén és 2003 elején kétezer tehervagont ócskavas áron adott el. Az ügyet a MÁV a nyilvánosság kizárásával vizsgálta, három Cargo-vezetőnek, Kovács Imre – időközben leváltott - vezérigazgatónak, Lékai Gusztáv szolgáltatási és Orosz Balázs jogi igazgatónak fegyelmit adott. Most már az ügyészség vizsgálódik hármuknál, akik az idén oroszlánszerepet játszottak a cég privatizálásában.

Csikász Brigitta Itthon

Milliárdos MÁV-vagonügylet: roncsvas vagy aranybánya?

A MÁV hulladékáron értékesített kétezer vagonja ügyében tovább folyik a nyomozás a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A másfél milliárdos hűtlen kezeléssel gyanúsított volt vezetők egyikével, a jogi igazgatóval szemben viszont, aki a szerződéseket szignálta, az ügyészség nem találta alaposnak a gyanút. A "maradék" két gyanúsított szerint nemhogy kárt nem okoztak, de éppenséggel hasznot hajtottak a MÁV-nak. A rendőrség nagyon másképp gondolja.