„A választási években 1990 óta mindig magasra rúgott a költségvetési hiány, majd a választást követő esztendőben jöttek a megszorító lépések. 2010 annyiban lehet kivétel, hogy most nincs lehetőség nagy költekezésre” – mutat rá Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Noha az államkassza kárára ígérgetni nemcsak a magyar politikusok szoktak, idehaza kétségtelenül felelőtlenebbek és korlátlanabbak a politikai szereplők, mint máshol: több országban tekintélyes állami vagy civil szervezetek árazzák be a pártok ígéreteit, Norvégiában pedig egyenesen törvény garantálja a költségvetési hiány maximális mértékét – emlékeztet az elemző.
Természetesen egy párt nem mehet teljesen szemben azokkal a dolgokkal, amiket a választási programjában ígért. Ha például adócsökkentést hirdet a kampányban, akkor kormányra kerüléskor nem kezdhet látványos adóemelésbe. De azt el kell utasítani, hogy a választási programból ipso facto kormányprogram legyen. Nem beszélve arról, hogy ez utóbbira sem lehet szentírásként tekinteni” – magyarázza Szentpéteri, hozzátéve: az már más kérdés, hogy Magyarországon igazából nem is nagyon létezik kormányprogram, hiszen az annak mondott dokumentumot a nyertes párt kormányfőjelöltje szokta beterjeszteni.
[[ Oldaltörés (Második oldal) ]]
Vajon a választók igénylik a sokszor túlzó, hazug ígéreteket vagy a politikusok szocializálták így a magyar közönséget? „Ez egy tyúk-tojás probléma, nem tudhatjuk, hogy melyik volt előbb: ez a fajta politikusi magatartás vagy a választók igénye. Az viszont biztos, hogy nem független egymástól a két dolog. A politika társadalmi igényre reagál, miközben a rendszerváltás óta a politikai szereplők is egyre inkább abba az irányba tolták el a választókat, amely irányba egyébként a választók szívesen is mentek” – világított rá Juhász Attila. Az MSZP a nyugdíjasokban bízik
A politikai elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a korábbi választási kampányokhoz képest 2010-ben megfogyatkoztak a konkrét ígéretek. „Persze most is ígérgetnek a pártok, gondoljunk csak Mesterházy Attila nyugdíjasoknak tett ígéreteire, de ezek nem olyan mértékűek és nem annyira határozottak, mint a korábbiak. A pártok
A választók tanultak-e az előző kampányokból?
A választók tanultak-e az előző kampányokból? „A közönség minden egyes választásból tanul. Volt idő, amikor Torgyán József még elképesztő népszerű politikus volt, de egy idő után már nem hittek neki. 2006-ban már tudták a választók, hogy az ígéreteknek nem kell bedőlni, így fordulhatott elő, hogy akkor a „reálisan hazudók” nyertek. De alighogy győztek, a közönség észrevette: nem elég „reálisan hazudni”, kormányozni is tudni kell – mutat rá Szentpéteri. Az elemző szerint 2006 után az emberek nem azért csalódtak az MSZP-ben, mert ígéretei ellenére Gyurcsány Ferenc megszorító intézkedéseket vezetett be, hanem azért, mert rájöttek: a szocialista pártnak nem volt konkrét kormányprogramja és nem is tudta, hogyan fog kormányozni. „Az emberek már az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala előtt is tudták, hogy az ígéretekből nem lett semmi, de a beszéd ráébresztette őket arra, hogy a kormánypárt valójában azt sem tudja, milyen irányba menjen” – mondja Szentpéteri Nagy Richard.
