A civil szó volt a sláger a tavaly létrehozott politikai mozgalmak névadóinál, az új pártok egy része pártellenes jelszavakkal szeretne ugyanis befutni. A képviselőház bevételére azonban legfeljebb az LMP-nek van esélye.
Megoldás: Egyiksem! Civilkontroll Párt – ezzel a kacifántos, nyelvtanilag hibás, ám sokatmondó névvel próbál szerencsét az egyik új politikai mozgalom. A tavaly nyáron létrehozott balatonlellei alakulat népboldogító programja szerint igyekszik „feloldani a lakosság politikai ellentéteit”. Nincs egyedül a nagy nemzeti összeborulás szorgalmazásával, a múlt évben a civil mellett az összefogás szó volt a pártnévadók és az időnként meglehetősen zavarosan fogalmazó programírók kedvence (lásd Önmeghatározások című írásunkat). „A civil lét a megoldás” – vázolta programjuk lényegét Békési Béla, a Megoldás: Egyiksem! főtitkára, aki úgy fogalmazott a HVG-nek: minden mai párt „ugyanaz, legfeljebb tökben”.
HVG |
Az új szerveződések többsége nem éli túl a következő egy-két választást. Nem tud majd listákat állítani, sőt némelyik még egyetlen jelöltre való ajánlócédulát sem lesz képes összeszedni tavasszal. A ma már inkább csak LMP-ként emlegetett Lehet Más a Politika esete azonban jelzi, hogy a helyzetük nem reménytelen. A tavaly február végén bejegyzett szervezet – Humanista Párttal közös – listája ugyanis 76 ezer voksot szedett össze a júniusi európai parlamenti (ep) választáson, és 2,61 százalékos eredményével nemcsak a kommunisták Munkáspártját előzte meg, hanem a liberálisok SZDSZ-ét is, s az ötödik helyen végzett. Ez a szavazatarány kevés ugyan az Országgyűlésbe jutáshoz, ám az állami támogatáshoz már elég lett volna egy parlamenti választáson.
Márpedig a pénz kulcskérdés a feltörekvő erők számára. A többségnek legfeljebb néhány tucat támogatója van, kölcsönirodában vagy társbérletben rendezi be központját, interneten – honlapon, körlevelekben – terjeszti nézeteit. Az LMP sikerét persze az is magyarázza, hogy nem előzmény nélküli szervezet (HVG, 2008. október 11.). Márciusban kezdett 18,6 millió forintos ep-kampányát – éppen a késői pártalapítás miatt – a 2008-ban bejegyzett Ökopolitikai Műhely Alapítvány finanszírozta. A kortesidőszakban 17,9 millió forint támogatás jött össze az LMP-nek. Ebből több mint 13 millió apróbb adományokból, 4,5 millió nagyobb – 500 ezer forint fölötti – befizetésekből futott be, többségük pártvezetőktől, például Schiffer Andrástól vagy Jávor Benedektől érkezett, és 232 ezer forinttal besegített az Osztrák Zöld Párt is.
HVG |
A profi szerveződésnek számító, a pénzügyei nyilvánosságára kényes – a kampányfinanszírozás reformját, átláthatóságát a múlt héten is követelő – LMP neten is gyűjt, lapzártánkkor 3348 támogatót és 5,3 millió forint adományt regisztrált a számláló. Az újak versenyhátrányát jól jelzi, hogy a már csak papíron létező MIÉP–Jobbik a 2006-os választási eredménye után az államkasszából az idén a költségvetési törvény szerint 38 millió forint átutalására számíthat (plusz az alapítványa 25 millióra), a kis parlamenti pártok pedig 230–260 milliós apanázzsal kalkulálhatnak 2010-ben. Igaz, a kocka még fordulhat, hiszen választási években a megszerzett voksok alapján átírják a pénzkereteket, így még könnyen előfordulhat, hogy az LMP mondjuk az SZDSZ elé vág a 2010-es állami támogatási listán.
Igazi fordulatot persze csak az hoz, ha valamelyik új szervezet bejut a T. Házba. A magyar választási rendszer mindenesetre a birtokon belül lévőknek kedvez, s hogy mennyire, azt mutatja, hogy az első szabad választás óta csak egyszer sikerült a belépő, a MIÉP-nek, és neki is csak második nekifutásra, 1998-ban. A mai közvélemény-kutatási adatok alapján a 2003-ban alapított Jobbik az idén megismétli ezt a sikert (2006-ban még a MIÉP-pel közösen sem futott be), ám például az LMP nem lehet teljesen biztos ebben. Ha viszont túljut az ötszázalékos belépőszinten, akkor abban is más lehet, hogy – példátlan módon – már első kísérletre átviszi a lécet.
A választási eredmény egyébként nemcsak a politikai túléléshez szükséges pénz és közszereplés miatt fontos, hanem mert azokat a pártokat, amelyek két egymást követő általános választáson nem tudnak vagy nem akarnak jelöltet állítani, ügyészi indítványra törlik a nyilvántartásból. Ezután legfeljebb más társadalmi szervezetként – például egyesületként – élhetnek tovább. Igaz, a pártalapítási szabályok lazasága folytán nincs annak akadálya, hogy a regiszterből kihúzott politikai szervezeteket – akár azonos névvel – ismét bejegyezzék. A lista így napról napra változik, január közepén 180-ra tehető a pártok száma Magyarországon.
HVG |
Alighanem epizódszereplő lesz az egykor Fidesz-, majd SZDSZ-politikus Ungár Klára kezdeményezte Szabad Emberek Magyarországért párt (amely tavaly alakult ugyan, ám lapzártánkig még nem jegyezték be) vagy a Tisztelet Társaság Pártja, amit az a Gosztonyi János vezet, akinek Tisztelet Társasága Szabadidő Egyesület nevű szervezete 2006-ban az MDF-et segítette. Nagy reményeket tápláló pártok sora botlott már el a parlamenti küszöbön. Így járt például a Palotás János vállalkozó és Bárándy Péter ügyvéd nevével fémjelzett Köztársaság Párt 1994-ben. Ez a kudarc még úgy is a lassú kimúláshoz vezetett, hogy 1998-ig állami támogatást is kaptak, mert az egyszázalékos határon azért túljutottak. Könnyen lehet, hogy hasonló lesz a sorsa a 2002-es választáson Kupa Mihály expénzügyminiszter listavezetésével indult Centrumnak, amely sikertelenül próbálta a választókat Kónya Imre vagy Gyenesei István nevével is csábítani – 3,9 százalékos listás eredményig jutott. Négy évvel később aztán már csak 0,3 százalékra érdemesítették a választók.
A tavaszi választásra majd bejelentkezők többségének legfeljebb 15 perc hírnév jut. Az már látszik ugyan, hogy a Jobbik – és talán az LMP is – bejut az Országgyűlésbe, a többi újonc azonban aligha tudja bevenni a képviselőházat. A közjogi hendikep ennek csak az egyik oka. Itt is érvényes ugyanis, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. Bármennyire bizalmatlanok is az emberek úgy általában a pártokkal szemben (lásd ábránkat a 14. oldalon), a tapasztalatok szerint a szavazólapok kitöltésekor másképp jár az eszük, mint a kérdőívekre válaszolva.
JUHÁSZ GÁBOR
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
