Magyarországon éves szinten 9,5 milliárd euró, vagyis 2660 milliárd forint nyugdíjhiánnyal kell számolni. A következő 50 évben nyugdíjba vonuló 5 millió magyar polgárnak átlagosan havi 45 ezer forintot kellene megtakarítania ahhoz, hogy nyugdíjasként megkapja a munkajövedelmének 70 százalékát – derült ki az Aviva Életbiztosító 13 európai országban végzett, nyugdíjhiányt számszerűsítő felméréséből. Az Aviva és a Deloitte közös tanulmánya szerint az európai polgároknak ugyanehhez összesen évi 1 900 milliárd euró többlet megtakarításra lenne szükségük, amely az EU bruttó hazai termékének (GDP) 19 százalékát teszi ki - ismertette az adatokat Bartók János, az Aviva magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatója.

A probléma kezelésére csak az állam, az egyén, és a biztosítók közösen képesek – hangsúlyozták a résztvevők. A megoldások között merült fel az, hogy az állami nyugdíj növekedjen, a nyugdíjkorhatár tolódjon ki, illetve az, hogy a nyugdíjas elégedjen meg a munkajövedelem felével a várt 70 százalék helyett, vagy pedig emelkedjen a megtakarítások hozama. (A vizsgálat évi 5 százalékos hozammal kalkulált.) Az említett 1 900 milliárd eurós európai nyugdíjhiány például a felére lenne csökkenthető, ha a nyugdíjkorhatár 10 évvel emelkedne, míg ha a nyugdíjba vonulás előtti jövedelem felével is beérnék az idősek, akkor is 669 milliárd euró hiánnyal kellene még számolni. Ha a nyugdíjalapok hozama 5 százalékról 8 százalékra emelkedne, akkor a hiány még mindig 1661 milliárd euró maradna, s ha az állami nyugdíj mértékét növelnék 10%-kal, az 1589 milliárd euróra mérsékelné csupán a további nyugdíjszükségletet.

Nagy-Britanniában ugyan jóval magasabb az egyes állampolgárra jutó nyugdíjhiány, mint Magyarországon, de az adatok csalókák. Míg a briteknél ez évi 12 ezer euró, a magyaroknál „csak” 1900, de tekintettel a hazai jövedelmi viszonyokra és várható élettartamra, a kisebb összeg a magyar viszonyok között is igen magas. „Európa-szerte ma mutatják be a felmérés eredményeit, mert a probléma minden országban súlyos, tekintet nélkül az országok közötti különbségekre”- hangsúlyozta Bartók János. A felmérésből az is kiderül, hogy a nők helyzete különösen hátrányos: alacsonyabb bérrel mennek nyugdíjba, és tovább élnek, így rosszabb lesz a nyugdíjas éveik minősége.

A tájékoztatón jelen lévő fideszes képviselő, Iván László  úgy fogalmazott: a jelenlegi rendszer egyik előnye, hogy még működik, vagyis ki tudják fizetni a nyugdíjakat. Tényként említette, hogy a nyugdíjpénztár hiányát az állam pótolja ki. A kormány nem gondol a magán nyugdíjpénztárak államosítására, de az állami- és a magán pénztáraknak harmonikusan kell együttműködniük - mondta. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány elsődleges céljai között a családok megerősítése, a munkahelyteremtés szerepel.  Az őszi törvényhozásban a kormány nem kíván sem kötelező nyugdíjkorhatárt, sem pedig járulékot emelni, legalábbis hirtelen - közölte a képviselő. A hvg.hu kérdésére, hogy ez pontosan mit jelent, azt mondta: mindkét állítás igaz: jelenleg nincsenek meg a feltételei a járulék- és korhatáremelésnek, a gazdaság felpörgetése a cél, nem lehet újabb terheket rakni az emberekre. Ugyanakkor idővel igazodni kell a trendekhez – tett hozzá a „legalábbis hirtelen” kitételt magyarázva.

Magyarországon az átlagos megtakarítást egyénenként évente 532 ezer forinttal kellene megnövelni, ami havi 45 ezer, napi 1400 forint. Ennyit kellene félretenniük az embereknek, hogy biztosítsák megélhetésüket a nyugdíjas éveikre – mondta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese. A hvg.hu kérdésére, miszerint Magyarországon reálisnak tartanak-e ilyen nagyságrendű megtakarítást, Zolnay azt mondta: a számítás elsősorban a középosztálynak szól. „Akinek nagyon alacsony a jövedelme, ott nyilván a mindennapi kiadások fedezése a cél, s nyugdíjba vonuláskor az állami gondoskodásnak is nagy szerepe van, míg a nagyon gazdag állampolgároknak nem fog problémát okozni a megtakarításaikból fedezni a kiadásokat”- magyarázta, hozzátéve: ha valaki a harmincas évei elején elkezd takarékoskodni, akkor a havi 45 ezernél kevesebb is elég lehet, hogy időskorában ne legyenek anyagi gondjai.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Bod Péter Ákos, egykori pénzügyminiszter a felmérés kapcsán azt hangsúlyozta: az államnak fontos szerepe van a kikényszerített takarékosságban, akár az adótörvények alakításával is, olyan intézkedésekkel, amelyek ösztönzik a megtakarításokat. - mondta. A szakemberek hangsúlyozták: bár az emberek többsége nem bízik az államban, mégis arra számít, hogy a mindenkori kormányzat gondoskodik majd róla időskorában. Nem következett be még az a szemléletváltás, amely a megtakarításokra, az öngondoskodásra helyezné a hangsúlyt, amely ugyan visszafogja a jelenlegi fogyasztást, ugyanakkor megalapozhatja a jövőbenit.