Nem sok ideje maradt Orbán Viktornak arra, hogy a januárban kezdődő magyar EU-elnökség előtt meglátogassa a 26 többi uniós tagország túlnyomó többségét, és kétoldalú tárgyalásokat folytasson a tagországok miniszterelnökeivel - pedig ez a terve a Blikk szerdán megjelent interjúja szerint.

„Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke a következő fél évben. 27 tagállam féléves munkájának összehangolásáról van szó. Ehhez az kell, hogy pontosan tudjuk azt, mit akar a 27 ország – beleértve persze magunkat is. Ezt csak úgy tudjuk meg, ha mind a 26 országba elmegyünk, és találkozunk mindegyik miniszterelnökkel. Ennek a felén már túl vagyunk” – mondta Orbán, aki a múlt héten sem tétlenkedett, és alig pár nap alatt megjárta Brüsszelt, Máltát, Lisszabont és Párizst.

Orbán Párizsban: Sarkozy is támogatja a magyar EU-elnökséget

MTI/EPA

„A 26 uniós miniszterelnök túlnyomó többségével saját országukban találkozik Orbán Viktor, vagyis odautazik. Néhány kormányfővel nagy nemzetközi találkozók alkalmával folytat kétoldalú megbeszélést, például az Európai Tanács ülésének, vagy a NATO-csúcsnak a margóján” – erősítette meg a hvg.hu kérdésére Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. „Az uniós miniszterelnökökkel való személyes találkozó-sorozat karácsonyig lezárul. Jövő héten például Varsó kerül sorra, azután Koppenhága, Stockholm és a Balti-államok” – vázolta fel a várható menetrendet Szijjártó Péter.

De karácsonyig már csak alig egy hónap van hátra, és bár a kormányfő szerint a tagországok felével már végzett, összesítésünk szerint még jócskán akadnak fehér foltok az EU-elnökséget előkészítő útjainak térképén. A miniszterelnök és a kormánypárt honlapján megjelent hírek szerint Orbán májusi beiktatása óta 11 uniós fővárosban járt, első útja Lengyelországba, Brüsszelbe és Németországba vezetett. Múlt heti párizsi és lisszaboni utazása mellett még arra is jutott az idejéből, hogy Máltára is ellátogasson.

Eddig viszont – legalábbis a beszámolók alapján – kimaradtak olyan jelentős tagállamok, mint Nagy-Britannia vagy Olaszország, és a magyar miniszterelnök még Iveta Radicova szlovák kormányfőt sem látogatta meg Pozsonyban. Arra kérdésre, hogy ezekbe az országokba mikor látogathat el Orbán, Szijjártó nem adott választ.

De arra a kérdésre sem, hogy mennyit költ a kormány idén és jövőre a kormányfő hivatalos külföldi utazásaira. Szijjártó erről szűkszavúan csak annyit közölt, hogy az utazások pénzügyi keretét a Külügyminisztérium biztosítja, a jövő évi költségvetést pedig még nem fogadta el a parlament. A jövő évi tervekről a 2011-es költségvetési tervezet külügyminisztériumi fejezetéből annyi derül ki, hogy a magyar EU-elnökség finanszírozására szánt 15,5 milliárd forintból valamivel több mint 10,3 milliárdot tesznek ki a dologi kiadások (ezeket a tárcára vonatkozó tervezet nem részletezi).

Óriási jelentősége lehet Orbán előkészítő útjainak a magyar EU-elnökség szempontjából, amelynek esetleg akár több, a korábbi elnökségektől áthúzódó vagy a magyart követő elnökségektől előre hozott ügyben is döntenie kell - mondta Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint ilyen téma lehet a 2014-től induló következő, többéves uniós pénzügyi keretre vonatkozó javaslat közzététele, vagy akár az EU 2011-es költségvetésének elfogadása is, ha az a belga elnökség alatt mégsem történik meg ez év végéig. A tárgyalások lehetőséget nyújthatnak Orbánnak arra is, hogy a magyar prioritásokat is ismertesse a tagországok vezetőivel - tette hozzá.  

Egyre hosszabb azoknak a fajsúlyos uniós témáknak a listája, amelyekkel az Orbán-kormánynak a következő félévben meg kell majd birkóznia - írja összeállításában a Bruxinfo, amely szerint ezek közé tartozik a pénzügyi terv és az EU2020 gazdasági stratégia mellett a gazdasági kormányzás reformjáról szóló jogszabályok megtárgyalása és elfogadtatása, az energiabiztonság, a keleti partnerség, a bővítés, a schengeni térség kibővülése Bulgáriával és Romániával, a romastratégia, illetve a Duna-medence makroregionális stratégiája is.