A Fidesz-KDNP tegnap bemutatott alkotmánytervezete négy részből áll. Az első fejezet vagy a Nemzeti hitvallás vagy a Nemzeti nyilakozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve a jelenlegi hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel szemben csak röviden Magyarország. A szöveg a megyéket vármegyéknek nevezi, a megyei közgyűléseket pedig vármegyei képviselő-testületnek. 

A rendelkezések között szerepel az is, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Újdonság, hogy a szöveg szerint az ország védi a siketek és a némák jelnyelvét mint a magyar kultúra részét.

Az alkotmányterv szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Ez kizárja a házasság alkotmányos elismerését azonos neműek között. A szövegben szintén szerepel, hogy az ország támogatja a gyermekvállalást, illetve a tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a kiskorú gyerek után az anya plusz egy szavazati jogot kapjon. Ez a szöveg szerint a jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének. Bár a szöveg feltételes módban fogalmaz, a határon túliak választójoghoz juttatásának esélyeiről mégis sokat elmond, hogy az alkotmányterv „a választójog gyakorlását vagy annak teljességét” magyarországi lakóhelyhez „kötheti”.

fidesz.hu

A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, Magyarország pedig „a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik”. A szöveg szerint az Országgyűlés is kérhet normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. „Ha az Országgyűlés a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet nem állapított meg” – teszi hozzá az alkotmányterv, amely ugyanakkor kizárja az állampolgárokat azok köréből, akik a testülethez fordulhatnak: ezek csak a kormány, a bíróságok és az Országgyűlési képviselők legalább egynegyede. Az önkormányzati választásokat csak ötévente tartanák meg a tervezet szerint.

A Fidesz-KDNP alkotmánytervében is rögzíti az Alkotmánybíróság hatáskörének csonkítását: a szöveg szerint az Ab a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról és a helyi adókról szóló törvények alkotmányosságát csak abból a szempontból vizsgálhatja, hogy azok alapjogokba ütköznek-e, és csak ennek alapján semmisítheti meg ezeket a törvényeket. A kormánypártok alkotmányterve a Legfelső Bíróságot Kúriának nevezné át, ugyanakkor kihagyja a szövegből az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot.

Szintén újdonságnak számítanak a gazdasági témájú módosítások, például hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését. Bekerült az államadósság-limitről szóló szakasz is, e szerint az adósság nem haladhatja meg az előző évben regisztrált GDP 50 százalékát (jelenleg az államadósság körülbelül a GDP 80 százalékára rúg). Szintén bekerült a tervezetbe – feltehetően az off-shore cégek kizárása érdekében –, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.