szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A Fidesz-KDNP alkotmányterve plusz szavazati jogot adna a kisgyerekes anyukáknak, kizárná az azonos neműek házasságát, vármegyékre keresztelné át a megyéket és Kúriára a Legfelső Bíróságot. A szöveg emellett megtartaná az Alkotmánybíróság jogköreit érintő korábbi korlátozásokat, limitálná az államadósságot, illetve kizárná az off-shore cégeket az állami megbízásokból.

Menetrend a "húsvéti alkotmányhoz"

Az alkotmányterv szövege Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerint még változhat. A "húsvéti alkotmány" végleges változatát a frakcióvezető március 14-én hétfőn Harrach Péterrel együtt fogja benyújtani az Országgyűlésnek, és aznap délelőtt 11-kor nyújtják át a köztársasági elnöknek - olvasható a párt honlapján. Lázár János a szerdai sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy továbbra is várják az állampolgárok véleményét, eddig 500 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Az alkotmány országgyűlési vitája legkorábban március 21-én indulhat el, és a csütörtöki Házbizottság ülésén hoznak a vita részleteiről döntést, de a szavazás legkorábban április 18-án történhet meg - jegyezte meg a fideszes frakcióvezető.
A Szájer József vezette alkotmányszövegező bizottság Európa leginkább jövőorientált tervezetét készítette el, ami Európát és a világot leginkább mozgató kérdésekkel foglalkozik - mondta Lázár János. Szerinte a tervezet foglalkozik Magyarország jelenével, de elsősorban a jövőre és a legaktuálisabb kérdésekre koncentrál. Az új alkotmánytervezet "1956 értékeit és szellemi örökségének vállalását is felvállalja", a koncepcióban középpontba kerül a vállalkozások szabadsága is, a magyar nyelv védelme és a mozgás fontossága - mondta Lázár, aki hozzátette: "az új alkotmányban egyértelműen letesszük a voksunkat a nyugati civilizációban elfoglalt helyünk mellett".

A Fidesz-KDNP tegnap bemutatott alkotmánytervezete négy részből áll. Az első fejezet vagy a Nemzeti hitvallás vagy a Nemzeti nyilakozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve a jelenlegi hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel szemben csak röviden Magyarország. A szöveg a megyéket vármegyéknek nevezi, a megyei közgyűléseket pedig vármegyei képviselő-testületnek. 

A rendelkezések között szerepel az is, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. Újdonság, hogy a szöveg szerint az ország védi a siketek és a némák jelnyelvét mint a magyar kultúra részét.

Az alkotmányterv szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Ez kizárja a házasság alkotmányos elismerését azonos neműek között. A szövegben szintén szerepel, hogy az ország támogatja a gyermekvállalást, illetve a tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a kiskorú gyerek után az anya plusz egy szavazati jogot kapjon. Ez a szöveg szerint a jövő nemzedékek érdekében nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének. Bár a szöveg feltételes módban fogalmaz, a határon túliak választójoghoz juttatásának esélyeiről mégis sokat elmond, hogy az alkotmányterv „a választójog gyakorlását vagy annak teljességét” magyarországi lakóhelyhez „kötheti”.

©
Megmarad-e a harmadik köztársaság?

A kormány – a korábbi közjogi barkácsolási hajlandóságát ismerve – meglepően konzervatív módon nyúlt hozzá az intézményrendszerhez, és kísérletet sem tett arra, hogy új módon fogalmazza meg az intézmények egymáshoz való viszonyát – írja blogján Török Gábor politológus. Tartalmi értelemben tehát a harmadik köztársaság megmarad, akkor is, ha közben a szimbólumok terén még maga az elnevezés is megkérdőjeleződik – írja. A teljes elemzést elolvashatja Török Gábor blogján.

 

A tervezet komoly változást jelent a hatályos alaptörvényhez képest, mert nem tekinthető a plurális társadalmat állammá szervező, világnézetileg semleges alkotmánynak – mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel, a Miskolci Egyetem oktatója, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója, a Republicon Intézet pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az új alaptörvény szerint „a demokratikus választások eredményét, a népakaratot bármikor felülírhatja Járai Zsigmond és Schmitt Pál duója. A Költségvetési Tanács és a köztársasági elnök megfelelő (...) feltételek teljesülése esetén együttes erővel bármilyen kormányt megválasztása után egy éven belül meg tudnak buktatni”.

 

Kolláth György alkotmányjogász szerint a tervezet "politikai blődli", amely Magyarországot jogilag köztársaságként határozza meg, gyakorlatilag azonban a "köztársaság kulisszái között a császárság torzói épülnek".

A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, Magyarország pedig „a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik”. A szöveg szerint az Országgyűlés is kérhet normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. „Ha az Országgyűlés a törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet nem állapított meg” – teszi hozzá az alkotmányterv, amely ugyanakkor kizárja az állampolgárokat azok köréből, akik a testülethez fordulhatnak: ezek csak a kormány, a bíróságok és az Országgyűlési képviselők legalább egynegyede. Az önkormányzati választásokat csak ötévente tartanák meg a tervezet szerint.

A Fidesz-KDNP alkotmánytervében is rögzíti az Alkotmánybíróság hatáskörének csonkítását: a szöveg szerint az Ab a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról és a helyi adókról szóló törvények alkotmányosságát csak abból a szempontból vizsgálhatja, hogy azok alapjogokba ütköznek-e, és csak ennek alapján semmisítheti meg ezeket a törvényeket. A kormánypártok alkotmányterve a Legfelső Bíróságot Kúriának nevezné át, ugyanakkor kihagyja a szövegből az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot.

Szintén újdonságnak számítanak a gazdasági témájú módosítások, például hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését. Bekerült az államadósság-limitről szóló szakasz is, e szerint az adósság nem haladhatja meg az előző évben regisztrált GDP 50 százalékát (jelenleg az államadósság körülbelül a GDP 80 százalékára rúg). Szintén bekerült a tervezetbe – feltehetően az off-shore cégek kizárása érdekében –, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Adj valamit már – videoklippel ünnepli Orbán a tízéves évfordulóját

Adj valamit már – videoklippel ünnepli Orbán a tízéves évfordulóját

Egy macska tette emlékezetessé az online szentbeszédet

Egy macska tette emlékezetessé az online szentbeszédet

Ungár: A Jobbik elnöke bízzon magában, neki is lehet hatása a kilépésekre

Ungár: A Jobbik elnöke bízzon magában, neki is lehet hatása a kilépésekre