A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az MSZP által sérelmezett alkotmánymódosítás két, egymástól teljesen független részből állt. Egyrészt a korengedményes nyugdíj elvételének vagy csökkentésének a lehetőségét, másrészt az Alkotmánybíróság létszámának tizenöt főre történő növelését és az AB elnökének az Országgyűlés általi megválasztását mondja ki – a mostani szabályozás szerint az elnököt a taláros testület választja saját tagjai közül.
Harangozó Tamás a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: akárcsak a semmiségi törvény esetén, itt is olyan szintű jogsértésről van szó, hogy „azok a képviselők, akik az előterjesztést meg kívánják szavazni, álljanak fel, nézzenek bele a kamerába és a választópolgárok szemébe és úgy mondják ki döntésüket”. Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: a Fidesz-féle alkotmányos nyugdíjreform több mint hatszáztízezer embert érint egzisztenciálisan. „Paczolay elnök úr személyét valószínűleg így kívánja a parlamenti többség eliminálni. Júliusban lejár a mandátuma. A most érvényes szabályozás alapján az alkotmánybírák még maguk közül választanának elnököt. Ezt a Fidesz szeretné megelőzni – nyilván azért, hogy a kétharmados törvények csont nélkül menjenek át az Alkotmánybíróságon –, ezért a Fidesz-többség valószínűleg megválaszt majd elnöknek egy neki kedves alkotmánybírót” – értékelte az Alkotmány módosításának az Alkotmánybíróságra vonatkozó részét a fiatal politikus.
Harangozó fideszes képviselőket idézett, hogy az Alkotmánybíróság átalakítására miért van szükség az új alkotmány hatálybelépése előtt fél évvel. „Irodabútorokat, székeket, számítógépeket és új munkatársakat kell az új alkotmánybírák számára biztosítani és ez több hónapot is igénybe vehet. Ezek szerint sokkal gyorsabban lehet irodabútort venni szeptemberben, mint januárban” – ironizált az MSZP-s politikus.
Tudósítónk közbevetésére, miszerint lát-e bármilyen reális esélyt arra, hogy valamelyik kormánypárti képviselő a név szerinti szavazásra való tekintettel kiszavazzon, Harangozó úgy felelt: „Ezt nem az én dolgom megítélni, de azt tudom, hogy – nemcsak ebben a kérdésben – nagyon nagy viták vannak a kormánypárti frakciókon belül. Hogy ez eljut-e odáig, hogy a fideszes képviselők az általuk képviseltek érdekeit nézzék, felvállalva ezzel a pártvezetéssel való konfliktust, nem tudom.” (Mind a 262 kormánypárti képviselő jelen volt és igennel szavazott. A 263. igent a volt jobbikos, most független Pősze Lajos adta le - a szerk.)
„Csak remegjen a hangjuk és látszódjék, ha a lelkiismeretükkel ellentétesen szavaznak, mint Navracsics Tibor” – egészítette ki Harangozót egy, az alkotmányossági kérdésekben ugyancsak jártas név nélkül nyilatkozó szocialista képviselő. „Álljanak fel és mondják ki, hogy ’igen’, ha lelkiismerettel bírják” – tette hozzá.
Az MSZP megragad minden lehetőséget arra, hogy politikai tőkét kovácsoljon egy ügyből – ezt már az alkotmánymódosítás egyik jegyzője, a fideszes Talabér Márta közölte parlamenti tudósítónkkal. Szerinte frakciótársai teljesen tiszta lelkiismerettel mennek a név szerinti szavazás elébe. „Én is nagyon szívesen megnéztem volna az ő arcukat, amikor az előző ciklusokban emberek ezreit ellehetetlenítő döntéseket hoztak, például amikor a vizitdíjról vagy a kórházi napidíjról döntöttek” – mondta. „Amikor nekik kellett volna elszámolni a lelkiismeretükkel, az sokkal több embert érdekelt volna” – vélte. „A társadalom nagyobb része támogatja a parlamenti többséget, illetve a kormányt, ami a rendvédelmieket illeti” – mondta az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottság alelnöknője, aki azonban az alkotmánymódosítás másik feléről, az AB-reformról nem kívánt nyilatkozni, mivel az nem a szakterülete.
Szegő Péter
