Súlyos eladósodottság, lepusztultság jellemzi a fővárost – tartott borús bevezetőt Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy szervezete már huszonhárom éve folyamatosan mondja, hogy mi a megoldás a főváros problémáira. Közölte: már húsz éve szóltak, hogy a városszéli bevásárlóközpontok milyen károkat fognak okozni Budapestnek. Szerintük igazuk lett.

Lukács hangsúlyozta: javaslataik nem teljesen újak és számos világvárosban már kipróbáltattak. A jelenlévő Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes felé fordulva arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatnak és a civilszervezeteknek együtt kell működniük.

A szakember szerint le kell állítani a leállítható beruházásokat. „A négyes metróval már nincs mit tenni, de a továbbiakat le kell állítani” – vélte. Hozzátette: a tehergépkocsik elvileg létező behajtási díját rendesen be is kéne hajtani, mert évi ötmilliárd forint bevételkiesést jelentenek az idevonatkozó csalások. Azt mondta: be kell vezetni a dugódíjat és szükség van a parkolási rendszer átalakítására. Lukács szerint ugyancsak fontos lenne a tehergépkocsik kilométer-arányos behajtási díjának bevezetése és a cégautók kedvezményeinek felülvizsgálata.

Tarlós István

Horváth Szabolcs

Mindaz, ami a Fehér könyvben szerepel, nem most derült ki: évek óta tudható – vélte Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. A civilszervezetek és a főváros viszonyát nem egyszerűen rendezni kell, mert az – mármint viszony – most nem létezik, hanem ki kell alakítani – fogalmazott.

Dorner hangsúlyozta: a BKV átalakítása még nem kezdődött meg. Rengeteg szerződést nem vizsgáltak még felül, például a reklámfelületekre, őrzésre vagy alkatrész-beszállításra vonatkozókat. A VEKE elnöke szerint a legkisebb ilyen szerződések is százmilliós tételt jelentenek. Az előző városvezetés súlyos hibájának rótta fel, hogy a lakóparképítések során általában nem épültek ki az adott lakóparkhoz óvodák, iskolák, tömegközlekedés. Annak az óhajának adott hangot, hogy ilyeneket ne lehessen többet Budapesten csinálni. Dorner finoman bírálta a Fehér könyvet, amiért ilyenekről nem esik benne szó.

Harkay Lukács, a Magyar Kerékpárosklub projektvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy szervezete három évvel ezelőtt készített egy fővárosi kerékpáros-koncepciót, ami aztán pusztába kiáltott szó maradt. Amiatti örömét fejezte viszont ki, hogy a Margit hídon van kerékpárnyom. Jó lenne, ha a mostaninál több egyirányú utcát nyitnának meg mentiránnyal szemben a kerékpárosoknak – mondta.

Szegfalvi Zsolt az 1913 és 1984 között működött Óbudai Gázgyár körüli anomáliákra hívta fel a figyelmet. A Greenpeace Magyarország Egyesület ügyvezető igazgatója azt mondta: a gázgyár súlyos, máig ható környezeti ártalmat okozott a gáz előállításának melléktermékével, a gázmasszával. Kilenc éve a Környezetvédelmi Hatóság utasította a fővárost, hogy kármentesítsen, de semmi érdemi nem történt, csak a Környezetvédelmi Hatóság, a főváros és a Gázművek egymás közt pingpongozott különböző levelekkel. Közben a gázmassza mindmáig a Dunába szivárog, ez alacsony vízállásnál látszik is, a környék talajvizének arzén-, cián- és ólomtartalma pedig a megengedett sokszorosa.

Lukács András felvetésére Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes úgy reagált: sok szempontból egyetért azzal, hogy a nagyberuházások jelentős részét el kell halasztani, de ez nem lesz gond, mert a legtöbbre pénz sincs. Olyan beruházásokra van szükség, amelyeknek értelmes célja van – tette hozzá. Ugyancsak Bagdy Gábornak címezve Harkay Lukács azt mondta: a kerékpározás fejlesztése nem kerül sokba, úgyhogy érdemes foglalkozni vele.

Attól, hogy valami több tízmilliárd forintba kerül, még nem biztos, hogy nem kell megcsinálni, ha a működőképességet és a pénzügyi egyensúlyt javítja – vitatkozott finoman Lukáccsal Dorner Lajos, aki szerint a két déli – azaz a csepeli és a soroksári – HÉV valamint a hármas metró közvetlen kapcsolatát valahogy meg kell oldani. Persze nem kötelező ötös metrónak hívni – tette hozzá.

A Fehér könyv bemutatóján Tarlós István azt mondta: ha valaki vitatkozik az abban leírtakkal, akkor az összes, a tárgyhoz tartozó levelet, szerződést, határozatot, bizonylatot kiteszik az internetre, mégpedig az aláírók nevével és a dátummal. Épp ezért a hvg.hu azt kérdezte a főpolgármester-helyettestől, hogy az említett dokumentumokat nem lehetne-e azonnal, előzetes vita nélkül nyilvánosságra hozni. „Jó kérdés, hadd ne válaszoljak erre. Azért nem válaszolok, mert nem tudok válaszolni” – reagált kérdésünkre Bagdy Gábor. Úgy folytatta: ha csak egy témát ragadnánk ki a többiből, az is „olyan hihetetlen volumeneket tartalmaz”, hogy egyszerűen nem lehet mindent kitenni az internetre. „Ezek végtelen történetek, egyenként is” – tette hozzá.

Horváth Szabolcs

Arra a kérdésünkre, hogy amennyiben egy újságíró bemegy a Főpolgármesteri Hivatal illetékes osztályára és ott e dokumentumok valamelyikét kéri, megkapja-e, Bagdy úgy válaszolt: „Gyanítom, hogy igen. Hogy könnyen odaadjuk-e, abban már nem vagyok biztos. Nem azért, mert nem akarjuk odaadni. Képzelje el, hogy azokban az ügyekben, amelyekkel én foglalkozom, még mindig nem áll rendelkezésre minden dokumentum és nem azért, mert nem akarom megszerezni. Pedig háromnegyed éve foglalkozom vele.”

A főpolgármester-helyettessel külön is interjút készítettünk. A fideszes politikustól azt kértük, hogy reagáljon Horváth Csaba MSZP-s fővárosi frakcióvezetőnek a Fehér könyvre vonatkozó kommentárjára, különösen arra, hogy Horváth „súlyosan tévesnek nevezte azt az állítást, amely szerint az önkormányzatnak csak adósságállománya maradt. Hozzátette, hogy a 245 milliárd forintos adósság mellett van a fővárosnak 2-3 milliárd forint értékű felhalmozott vagyona, valamint 300 milliárd forint részvényvagyona és készpénze”. Bagdy szerint „ezek az állítások önmagukban értékelhetetlenek”. Szerinte ha Horváth azt tünteti fel pozitívumként, hogy Budapest korábbi vezetése még nem privatizált minden közműcéget, akkor megfeledkezik arról, hogy például a Fővárosi Gázművek magánosításának megakadályozásában nagy szerepe volt az akkor még ellenzékben lévő Fidesznek. Hangsúlyozta: az új fővárosi vezetésnek „koncepcionálisan esze ágában sincsen a közszolgáltató cégeket privatizálni”.

Azon kérdésünkre, hogy a már magánosított cégek visszaállamosítása – pontosabban visszafővárosítása – várható-e, a politikus kitérően válaszolt: „Ilyen szavakat nem szívesen használnék. Az új városvezetés egységben akarja Budapestet kezelni. A közszolgáltatások összességükben együttesen szolgálják a főváros lakóinak érdekeit. Nagyon rossz gondolat volt ezeket szétválasztani egymástól. Víz- és csatornaszolgáltatás logikus egységet alkot a világon mindenhol, kivéve nálunk.” Hozzátette: „a korábbi privatizációk során kialakult új társtulajdonosokkal együttműködve egy hatékonyabb szinergiát feltétlenül el akarunk érni”.

Arra a kérdésre, hogy egy magánosítási szerződés felülvizsgálatát hogy képzelik, ha abba az új tulajdonos nem egyezik bele, Bagdy úgy válaszolt: „Mi jogutódja vagyunk a korábbi önkormányzatnak, bennünket kötnek a korábbi szerződések és a jogszabályok. Természetesen nagyon nem örülünk a helyzetünknek, de a mozgásterünk korlátozott. Partneri együttműködésben gondolkozunk és bízunk abban, hogy ez eredményre vezet.”