Eleget tett a Népszava a média és hírközlési biztos által lapunk ellen indított eljárásban igényelt adatszolgáltatási kötelezettségének – írta a Népszava. Ismert, hogy noha az internetes kommentek nem tartoznak az új médiatörvény hatálya alá, a Népszava Online egy cikkéhez érkezett hozzászólások miatt mégis vizsgálat indult.
A Népszava álláspontja szerint a cikk alatt megjelent kommentek nem tartalmaznak olyan szólást, amelyek egyáltalán felvetnének jogellenességet, vagy méltányolható érdeksérelmet bárki oldalán.
A lap ellen néhány hete indult eljárás Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár kezdeményezésére. Az ügy Bodonovich Jenő médiabiztoshoz került, aki már nem a kegyeletsértést kifogásolta, hanem "Mádl Ferenc és Schmitt Pál köztársasági elnök személyét érintő megjegyezések kivizsgálására" indított eljárást. Bodonovich lapunk főszerkesztőjétől azt kérte, a "valószínűsíthető érdeksérelem miatt" 15 napon belül a "cikkhez kapcsolódó kommentek tartalmával kapcsolatos álláspontjáról, valamint a portálon található kommentek moderálási gyakorlatáról" adjon tájékoztatást.
A biztos csak állásfoglalást adhat ki, a sokmilliós büntetésekről a kizárólag fideszes tagokból álló médiatanács dönt. Csakhogy: a blogok, a fórumozás és a kommentek nem tartoznak a médiatörvény hatálya alá - mondta Kiricsi Karola ügyünk nyilvánosságra kerülése után. A médiatanács szóvivője ezzel – írt a lap – megkérdőjelezte a biztos levelét. Ugyanakkor a biztos által követelt adatszolgáltatás megtagadása esetén már a médiahatóság léphet fel lapunk ellen, s bírságolhatja meg - akár több tízmillió forintra is.
Az ügyben jogi tanácsadással nyújt segítséget a Népszavának a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A konkrét eljárás egy jogi abszurd - mondta lapunknak Szigeti Tamás politikai szabadságjogok programvezető. Szerinte a biztos levelében nagyjából egy valamit nem jelölt meg, azt, hogy mi a problémája; nem idézte a sértőnek minősített kommentet. Tény, hogy az elhunyt Mádl Ferencre egyetlen sértő bejegyzés sem volt a hozzászólások között, míg a mai államfő Schmitt Pálra vonatkozóan valóban voltak kritikai megjegyzések. Csakhogy, ha ezek miatt akarnak eljárást folytatni a Népszava ellen, akkor - mint fogalmazott - az elmúlt 20 évben nem Magyarországon éltek, s nagy baj van a sajtó- és szólásszabadság felfogásukkal. Az államfőnek ugyanis, mint közjogi méltóságnak és közszereplőnek az átlag állampolgárnál jobban kell viselnie az alkotmányosan védett kritikai szólást.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
