Orbán miatt bólintott rá a közoktatási törvénytervre Pokorni

A miniszterelnök iránti lojalitás miatt döntött úgy Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke, hogy a bizottság minősítse általános vitára alkalmasnak a közoktatási törvény tervezetét - mondta a politikus, megerősítve az Origo ez irányú értesülését.

  • MTI MTI
Orbán miatt bólintott rá a közoktatási törvénytervre Pokorni

A Fidesz-frakció üléséről - amelyen ez elhangzott - egy "torz kiszivárogtatás jelent meg" a hírportálon, ezt a Fidesz-frakció közleményben helyreigazította - fogalmazott Pokorni Zoltán.

Az Origo így írt az ülésről: "Az oktatási bizottság fideszes elnöke a készülő törvény keddi parlamenti vitájában azt mondta, a ló túlsó oldalára esnének, ha az állam minden önkormányzat kezéből kivenné az oktatási intézmények fenntartásának jogát, az egész napos iskola kötelezővé tétele pedig szerinte egyfajta 'muszájnapközit' eredményezne".

A frakcióülésen vita volt arról, hogy a közoktatási törvény tervezetéről szóló kormány-előterjesztést általános vitára illik bocsátani - mondta Pokorni. Hozzátette: erre mondta a miniszterelnök, hogy ez egy olyan minimális és alapvető viselkedési norma, amit ő elvár mindenkitől.

Ez rendben is van, ugyanakkor természetes, hogy minden kormányzati anyag is javítható, tökéletesíthető módosító javaslatokkal, amitől ő nem zárkózott el - jegyezte meg Pokorni Zoltán.

A Fidesz-frakció a szakpolitikai vitákat nem hatalmi eszközökkel kezeli, hanem érvekkel folytatja le, természetesen támogatom a miniszterelnököt és kormányát, ezért kezdték el ennek a törvénynek a vitáját - mondta, megjegyezve: nem titok, hogy elégedetlen ennek számos pontjának a minőségével, a tervezetet módosítani fogják.

Az eva-ügyről szóló hétfői ülésen is szóba került egyébként a köznevelési törvény, erről részletesebben ide kattintva olvashat.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?