Rövid napot tartott a parlament hétfőn: interpellációk és kérdések nem, csak napirend előtti felszólalások voltak a parlament hétfői ülésén. Az LMP-s Osztolykán Ágnes a KDNP-s Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral folytatott szópárbajt a felsőoktatási törvényről. Osztolykán kijelentette, hogy az új, még hatályba sem lépett felsőoktatási törvény megbukott. Bírálta, hogy a felsőoktatási keretszámokat a kormány csökkentette. Emlékeztetett arra, statisztikák is igazolják, hogy jóval kevesebb a diplomás munkanélküli, mint a nem diplomás, ezért lenne fontos a minél több felsőfokú végzettségű ember. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában elmondta, Osztolykán csak az időt rabolja azzal, hogy ugyanazt mondja el hétről hétre a felsőoktatással kapcsolatban. Az államtitkár szerint az államilag támogatott diákhitel segítségével továbbra is lehetősége van a diákoknak tanulni, tehát szó sincs arról, hogy a tanulás lehetőségeit szűkítenék.

Mesterházy: a szakképzést is támogatni kellene!

Az MSZP-s Mesterházy Attila az Orbán Viktor által július elején bejelentett „munkahelyvédelmi akciótervről” beszélt. Elmondta, az MSZP támogatja a programot, de szerintük azt ki kellene egészíteni. Mint mondta, szükség lenne egy gazdaságpolitikai fordulatra, hogy újabb források legyenek a programra, de azt nem mondta, konkrétan mire gondol. Újra kellene szerinte tárgyalni a Munka törvénykönyvét, amiben számos olyan pont van, ami ellentétben áll az akciótervvel. Egyetlen konkrét javaslatot említett az MSZP-s politikus, nevezetesen azt, hogy sokkal több pénzzel kellene támogatnia a kormánynak a szakképzést.

Matolcsy György a parlament hétfői ülésén

MTI / Beliczay László

A kormányzati politikusok a szocialista Korózs Lajosnak estek neki. Az MSZP-s politikus múlt szerdán a náci Josef Mengele módszereihez hasonlította az Orbán-kormánynak a rokkantsági jogosultság felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedéseit. Szavain a KDNP-s Pálffy István és a fideszes Selmeczi Gabriella is kifakadt. Utóbbi szerint mára „eltűnni látszik a normalitás határa a politikából”. Utalt arra, hogy Korózsnak távoznia kellene a közéletből. A Korózs-témához hozzászólt Soltész Miklós államtitkár is, aki elmondta: a kettős mérce évtizedek óta jellemzi a szocialisták politikáját, s az MSZP-sek tönkretették azt, aki a jobboldalon olyat mondott, ami nekik nem tetszik.

Rogán: spekulatív tőke az MNB-ben van

A szópárbajoknál lényegesebb, hogy kisebb vita után a Ház tartózkodás nélkül 249 igen, 94 nem szavazat mellett megszavazta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot. A zárószavazás előtti vitán az ellenzéki pártok képviselői kifejtették, hogy a kormányzat ezzel az illetékkel (amely szerintük valójában adó, hiába nevezik azt illetéknek) a háztartásokat sújtja, merthogy a bankok úgyis áthárítják majd azt az ügyfelekre. Az MSZP-s Józsa István szerint „a tranzakciós illeték csak az emberek pénzét viszi, csak rosszabb lesz mindenkinek”. Az LMP-s Scheirng Gábor arról beszélt, hogy a tranzakciós illeték „igazságtalan, dilettáns és önsorsrontó”, ráadásul nem a spekulatív tőkét sújtja. Párttársa, Schiffer András ezt azzal egészítette ki, hogy „az emberek helyett a Fidesz a spekuláns tőke oldalára állt”.

MTI / Beliczay László

A vitában a Fidesz részéről Rogán Antal állt ki az illeték mellett. Mint mondta, ennek köszönhetően majd 300 milliárd forint bevétel fog befolyni az államkasszába, amit a kormány munkahelyek védelmére, munkahelyteremtésre fordít majd. Szerinte az illeték alanya minden esetben a bank, ezt bizonyítja az is, hogy még a Magyar Nemzeti Banknak is fizetnie kell majd. Schiffer András kijelentésére utalva pedig elmondta: a spekuláns tőke éppen az MNB-ben található, ezért is fontos, hogy a jegybank is fizessen.

Január elsejétől fizetjük a sárgacsekk-adót

A zárószavazás előtt Matolcsy György is szót kért. A gazdasági miniszter elmondta, azon gondolkodott, „mintha egy apró részletet hagynának a képviselők figyelmen kívül, mégpedig azt, hogy válság van”. Szerinte a krízisadók, a nyugdíjpénzek államosítása, a különadók mind-mind a válságkezelésről szóltak. Kifejtette, hogy jobban, sikeresebben kezeli a magyar kormány a válságot, mint mások Európában és ezt bizony az Európai Unió is elismeri. Beszélt arról is, hogy a kormány ezen unortodox intézkedéseknek köszönhetően közel 1000 milliárd forinttal mérsékli a munkát, illetve a jövedelmet terhelő adókat.

A tranzakciós illetékről szóló törvény alapján 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is. A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék.