szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Pokorni Zoltán szerint nem a finanszírozás a legfőbb oka az oktatási intézmények között ma tapasztalható különbségeknek.

A szülői választás nagyon jelentős szegregációs nyomás - mutatott rá az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy pénteki budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Kitért arra, hogy a nagyobb tankerületek kialakítása évek óta napirenden van, egy nagyobb rendszerben ugyanis inkább van eszköz az egyenlőtlenségek ellensúlyozásra, nem sértve a szabad iskolaválasztást.

Az alapítványi és magánintézmények finanszírozásáról azt mondta: "az nem jó, hogy ködben kell autót vezetni", nem helyénvaló, hogy november 23-án nem tudható, milyen módon finanszírozza a költségvetés ezeket az intézményeket. Szerinte ez megoldható, és nem is nagyon bonyolult.

Azzal kapcsolatban, hogy az új köznevelési törvény azt rögzíti, az oktatás közszolgálat, azt mondta: az államnak van olyan kötelezettsége, hogy ne lehessen "bóvlit adni" az oktatásban sem. Az, hogy mit finanszíroznak közpénzből és mit nem, más természetű probléma. Az elmúlt húsz évben olyan rendszer jött létre, amely részleges finanszírozottságot biztosított a nem állami intézményeknek, de elismerte, hogy az alapnormatíva jár nekik is, ha meghatározott feltételeknek megfelelnek. Az államnak azt ugyanakkor joga van megmondani, hogy egy közszolgáltatást hogyan szervez meg - jegyezte meg. A volt oktatási miniszter a szabad iskolaválasztást védendő értéknek tartotta, de felhívta a figyelmet a jól működő finn oktatási rendszerre is, ahol ez nincs jelen.

Beszélt arról is, hogy a pedagógusi életpályamodell egy stratégia fordulat jelszava volt, amikor 12 éve, oktatási minisztersége idején kidolgozták, és nem kizárólag a béremelésről szólt, hanem négy-öt ponton nyúltak volna hozzá markánsan a rendszerhez.

Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke azt mondta: az iskola a családnak felelős, és álláspontja szerint a tankötelezettség az utolsó olyan állami előírás, amelyet meg kellene szüntetni, ez ugyanis "erőszak a család fölött". Az AME elnöke megjegyezte azt is, hogy a rendszer érettségi nélkül is "vidáman működne". A nemzeti alaptantervről azt mondta, megkockáztatja, hogy jobb szakmai színvonalú, mint az előző volt, de azt nem tartja elfogadhatónak, hogy kötelezővé tegyék.

Radó Péter oktatási szakértő szerint az, hogy köznevelési rendszerről beszélnek közoktatás helyett, politikai szómágia, nem a lényegről szól. Addig, amíg "közjószágnak" tekintenek valamit, a közfinanszírozást nem lehet kikapcsolni belőle - tette hozzá.

A tankötelezettségről szólva azt mondta: egy funkciója van, ki kell jelölnie, meddig "közjószág a közoktatás". Nem hiszi, hogy az államnak joga lenne a szabad iskolaválasztást korlátozni, ehelyett a kínálati oldalon kellene szabályozni.

Úgy látja, a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tett ajánlatot a pedagógusoknak, az első Hoffmann Rózsa szájából hangzott el, és arról szólt, hogy tökéletesen megszünteti az intézményi, pedagógusi autonómiát, leveszi a felelősséget, és ezért cserébe rendezi a fizetéseket, elindul a pedagógus életpálya. Utóbbiról azonban szerinte semmit nem lehet tudni. Amíg valaki nem nyeri meg magának a pedagógusokat, nem lehet semmilyen változtatást átvinni a rendszeren - állapította meg. A szabad iskolaválasztásról azt mondta: nem a szülői döntések azok, amelyek "a szelekciós nyomást generálják" a rendszeren belül.

Az alapítványi, magán és egyházi iskolák pénteken és szombaton a Millenárison rendezett kiállításon mutatkoznak be. A Van Másik Iskola - Iskolaválasztó kiállítás elnevezésű rendezvényen 54 intézmény képviselteti magát a szervezők tájékoztatása szerint. A rendezvényen kiosztott háttéranyag szerint az óvodától a főiskoláig 950 ilyen tanintézményben 230 ezer diák tanul, 16 ezer tanár közreműködésével. Az intézmények száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!