Tátrai Miklós azt mondta, hogy egyik vádlott sem követett el bűncselekményt, mindenki tisztességesen, a lehető legnagyobb gondossággal és az állam érdekében járt el. A kárt azok okozták ennek az országnak, akik megrendelték, végigcsinálták ezt a tisztességtelen, koncepciós eljárást - jelentette ki. "Ha valami fogalmilag hűtlen kezelés, és a magyar államnak és a magyar adófizetőknek a kárt okozza, az az, hogy jórészt ezen ügy miatt béna az állami vagyonkezelés, (...) mert mindenki be van tojva" - tette hozzá.

Az elsőrendű vádlott védekezésében azt mondta, hogy szerinte 2008-ban szakmai, jogi és pénzügyi értelemben az országban legjobban ellenőrzött szervezete az MNV volt. A vagyongazdálkodási tanács elé kerülő valamennyi előterjesztést előzetesen látta az Állami Számvevőszék elnöke, a pénzügyminiszter, valamint az MNV ellenőrző bizottságának tagjai, köztük a parlamenti pártok képviselői. Így például "a Fidesz delegáltja előbb megkapta az előterjesztést, mint ahogy azt a vagyontanács tárgyalta volna" - jegyezte meg.

Ennek tudatában ki vállalt volna bármilyen látható, szándékos és egyébként tökéletesen céltalan törvénysértést? - tette fel a kérdést. Ha az ügyészségnek mindenben igaza lenne, még akkor is fennáll a másik kérdés: mi oka lett volna bármelyik vádlottnak arra, hogy a törvénysértést elkövesse? Hiszen megtehette volna, hogy ellenkező tartalommal foglal állást vagy csak "bottal piszkálja meg az ügyet", legfeljebb három évig tartott volna az eljárás, ami az államigazgatásban nem szokatlan - fejtegette.

Az ügyészség egyetlen okot sem hoz arra, hogy a négy vádlott miként jutott el külön-külön addig a felismerésig, hogy "ez a Joav Blum olyan jó srác", és az érdekében "akár tíz évet is börtönben töltünk" - mondta Tátrai Miklós. A sukorói telekcsere-szerződés ügyében hétfőn kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására.  

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják. 

Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A tárgyalás - amely során több mint száz tanút hallgat majd meg Sólyomváriné Csendes Mária bírói tanácsa - csütörtökön a másodrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.