Vádemelést javasolnak Golyó ellen

Lezárta a nyomozást és vádemelést javasol a rendőrség az ellen a Golyó becenéven ismert férfi ellen, aki januárban 29 késszúrással megölt egy nyugdíjas férfit Győrben – közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

  • MTI MTI
Vádemelést javasolnak Golyó ellen

Emberölés és kifosztás miatt javasolják az ügyészségnek a vádemelést a 28 éves hajléktalan férfi ügyében, aki a borozás során kirobbant vita után végzett 61 éves áldozatával.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói a holttest megtalálása után 18 órával már elfogták a férfit. Akkor Károlyi Zoltán bűnügyi osztályvezető elmondta, a gyilkosság napján a nyugdíjas azért kérte a későbbi elkövető segítségét, mert beragadt a lakása zárja, és nem tudott bejutni. Az ajtó kinyitása után kávéval, borral kínálta a hajléktalant, utóbbiból közösen meg is ittak egy demizsonnyit, és ezután keveredtek heves szóváltásba.

A 28 éves hajléktalan kicsavarta áldozata kezéből a kést, amellyel szalonnázni készült, és többször is olyan erővel szúrta meg, hogy a testén áthaladt a penge. Ezután magához vett a lakásból két bélyegalbumot, egy bankkártyát, egy mobiltelefont, és elvitt egy tévét is, utóbbi kettőt sikerült értékesítenie. A bankkártyát – miután megpróbált pénzt felvenni róla – végül elnyelte az automata. A gyanúsított azt mondta, hogy a kést egy kukába dobta.

Bánhalmi Zsolt megbízott megyei főkapitány szerint a helyben Golyó becenéven ismert elkövető "stabil bűnöző, a helyi alvilág ismert alakja", aki – ha eredeti szakmájában, ácsként nem kapott alkalmi munkát – kisebb lopásokból tartotta el magát. Korábban többször volt büntetve erőszakos cselekményért.

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?