„Inkább vagyok egy pártban egy volt miniszterelnökkel, mint Schifferrel.” „Ha ennyire nem működik az, amiért itt hagyták az LMP-t – az ellenzéki összefogás megteremtése –, érdemes lenne elgondolkodniuk, miért is ragaszkodnak a parlamenti mandátumukhoz.” Bár közel öt hónap telt el a szakadárok kilépése óta, a Lehet Más a Politika egykori alapítóit még mindig a szakításhoz vezető okok és a személyes ellentétek foglalkoztatják. A hvg.hu által megkeresett egykori és jelenlegi LMP-s politikusok úgy vélik, a november és a február között lezajlott látványos viták akasztották meg a 2009-ben létrehozott párt növekedését.

Az országgyűlési és a fővárosi frakcióját – ezáltal megszólalási lehetőségeit, állami támogatásait –, több ismert politikusát is elveszítő LMP az elmúlt hónapokban háttérbe szorult. Az legnagyobb közvélemény-kutatók a párt fokozatos visszaesését mérték. A teljes népességben a Tárki februárban, a Századvég áprilisban egy százalékot mért nekik, májusban egyedül a Nézőpont látta őket 6 százalékon, három kutatóintézet 2, a Medián 3 százalékot mért. Tehát az ötből négy intézetnél a parlamenti bejutási küszöb alatt állnak, sőt a Nézőpont júniusban - a Heti Válaszban publikált kutatásuk szerint - szintén 3 százalékot mért az LMP-nek.

Az LMP-ben maradt politikusok közül többen azt mondták a hvg.hu-nak, a szakítás után most tértek annyira magukhoz, hogy a párt képes legyen fordulatot végrehajtani, és ebben az LMP-frakció tervezett újraalakítása, illetve az újfajta szövetségi politika kulcsfontosságú lehet. (A frakcióalakítást lehetővé tevő házszabály-módosítás szeptembertől léphet hatályba.)

Hogyan váltható le Orbán Viktor?

Június elején az LMP azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a párt alapítványának rendezvényén a volt köztársasági elnök, Sólyom László és a kormány földpolitikáját több mint egy éve folyamatosan bíráló Ángyán József is előadást tartott. Mindkét meghívott ellenzéki hangot ütött meg, élesen bírálta a második Orbán-kabinet tevékenységét, igaz, odaszúrtak a baloldali pártoknak is.

Schiffer és Sólyom László az LMP pártalapítványánál

Stiller Ákos

Volt és jelenlegi LMP-s politikusok elismerik, annak ellenére szakadt a párt februárban, hogy mindkét szárny ugyanazt akarta: egy új, középen álló politikai pólus megteremtését, ami a Fidesszel és az MSZP-vel egyszerre képes felvenni a versenyt. Az LMP vezetősége most ezt a stratégiát elevenítette fel, amikor a rendezvényére magukat jobboldalinak tartó, de a Fidesszel elégedetlen közszereplőket hívott meg.

Az „új pólus” koncepcióját tavaly nyáron Karácsony Gergely, a párt 2010-es kampányfőnöke vetette fel. De a pártból időközben szintén kilépett Jávor Benedek az első közös ellenzéki tüntetés után tartott kongresszuson, 2012. januárjában már arról beszélt, hogy az LMP-nek „önálló pólusképző erővé” kell válnia, és meg kell szólítania a Fideszről levált 1,5 millió szavazót. Forrásaink szerint a pártszakadáshoz vezető konfliktusokból a közvélemény főleg azt láthatta, hogy a „pólus” megteremtésének módjáról vitatkoztak. Míg Karácsony és Jávor úgy vélte, Bajnai Gordon októberben startolt mozgalmával, illetve a tízezres tüntetéseket szervező civil szervezettel, a Millával lehet megteremteni a pólust, Schiffer szerint a volt miniszterelnök és a körülötte feltűnő szociálliberális értelmiség taszítani fogja a jobboldali közszereplőket, így a Fideszről leváló szavazókat sem lehet majd megszólítani.

Ma már a volt és jelenlegi LMP-s politikusok úgy látják, a vita inkább a célokról folyt. Jávor és Karácsony mindenképpen le akarta váltani az Orbán-kormányt 2014-ben, és úgy vélte, a Fidesz által kialakított egyfordulós választási rendszerben az egymással szemben induló ellenzéki jelöltek megosztanák a kormányváltó szavazói tömböt, így „nevető harmadikként” a fideszes képviselőket juttatnák be a parlamentbe (erről lásd a Karácsony Gergellyel készült interjúnkat). Azaz, még ha a Bajnai-kormány ellenzékeként megalapított LMP nem is kedveli a szocialistákat és a volt miniszterelnök mozgalmát – Karácsony januárban egy zártkörű debreceni rendezvényen élesen bírálta az MSZP-t –, össze kell fogniuk. A sajtóban gyakran „balliberálisnak” nevezett politikai-értelmiségi elittel szemben erős ellenszenvvel viseltető Schiffer viszont úgy látta, 2010 után a jobb/bal törésvonalak átrendeződtek, az új pólus kialakítására törekvő LMP-nek lassú építkezésbe kell fognia, akár azt is kockáztatva, hogy 2014-ben az ellenzék nem tudja leváltani az Orbán-kormányt. Forrásaink szerint a párt fórumain Schiffer többször kifejtette, ha az LMP összefog Bajnaival és az MSZP-vel, akkor nem lesznek képesek megszólítani a Fideszből kiábrándult szavazókat, az ellenzék jelenlegi táborával pedig nem tud kormányt váltani. (Az egyik, neve elhallgatását kérő volt LMP-s politikus azt mondta a hvg.hu-nak, már ők sem biztosak benne, hogy a "korszakváltást" hirdető Bajnaival és az MSZP-vel végül tényleg sikerül leváltani Orbánt.)

Sólyomtól Tölgyessyig

Bár Bajnai mozgalma nem érte el kinyilvánított célját a mérsékelt jobboldali közszereplők, értelmiségiek megszólításával, az LMP-nek sem sikerült még az áttörés. „A pártatlanságról szóló államfői poszt betöltése után nehezen hihető, hogy Sólyom párttagságot vállalna” – beszélt a volt köztársasági elnök esetleges szerepvállalásáról az LMP egyik parlamenti képviselője.  „Ugyanakkor látja, hogy egykori államfőként van felelőssége, meg kell szólalnia, de azt is érzékeli, hogy évente egy-egy interjú vagy egy kevesek által olvasott tanulmány nem elég” – mondta egy, a júniusi pártalapítványi konferenciára Sólyomot meghívó szervező.

Tölgyessy Péter – időt kért

hvg.hu

Az LMP-ben egyelőre kizártnak tartják, hogy a volt államfőt meg lehetne nyerni, legyen a párt listavezetője, ám nem tartják lehetetlennek, hogy a nyilvánosság előtt támogatásáról fogja biztosítani az ökopártot. Hasonló helyzetben van a volt földművelési államtitkár, Ángyán József is, aki forrásaink szerint még gondolkodik azon, hogy visszavonul-e rövidesen a politikától vagy nyíltan vállalja az ellenzéki pozíciót. Az Indexnek május végén azt nyilatkozta, a földtörvény elfogadása után várhatóan kilép a Fidesz-frakcióból (a pártnak nem tagja – a szerk.). LMP-s források szerint kizárt, hogy átülne hozzájuk (a házszabály hat hónapig ezt nem is teszi lehetővé számára – a szerk.), viszont nyíltan támogatja az Élőlánc nevű zöldmozgalmat, amellyel az ökopárt az utóbbi hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott az együttműködésről (mindkét szervezet a Védegylet környezetéből indult).

A meghívottak között volt a magát jobboldalinak tartó, de a Matolcsy György fémjelezte gazdaságpolitikát 2010 óta kritizáló Mellár Tamás közgazdász is, ám információink szerint csak azért nem ment el a rendezvényre, mert egy vezetői posztra pályázik a Pécsi Egyetemen, és nem tudott a pártalapítvány meghívásának eleget tenni.

Úgy tudjuk, az utóbbi időben az LMP megkeresett olyan baloldalinak tekinthető személyiségeket is, akik kritikusai a jobb-bal szembenállásnak. Így – több forrásból is megerősített információnk szerint – felvették a kapcsolatot Tölgyessy Péterrel is, aki épp kedden tett közzé két és fél év hallgatás után egy, az Orbán-rendszert elemző, bíráló írást a komment.hu-n. Úgy tudjuk, Tölgyessy nem zárkózott el, de egyelőre gondolkodási időt kért. (Tölgyessy 1989-ben az alkotmány egyik kidolgozója, 1990-ben egy rövid ideig az SZDSZ elnöke, majd 1998 és 2002 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa.)

Plebejus politika

Ugyanakkor az LMP vezető személyiségei – köztük a hvg.hu által megkeresett Schiffer is – úgy vélik, a mérsékelt jobboldalinak vagy nemzeti liberálisnak tartott közszereplők megnyerése fontos, de nem elegendő.

Ángyán József, Sólyom és Schiffer

Stiller Ákos

Több forrásunk is azt mondta, minden egyes ellenzéki pártnak, így az LMP-nek is nagy kihívás, hogy az EU- és multiellenes, „szabadságharcos” retorikájú Orbán Viktor folyamatosan ellenzéki hangütéssel kormányoz. Ugyanakkor a pártban azt is belátják, hogy az LMP által 2009, de különösen 2010 óta felvállalt témák – mint a nagy korrupciós ügyek felderítése, a jogállam féltése, a rasszizmussal szembeni hangos kiállás – most nem bírnak mozgósító erővel.

Volt olyan forrásunk, aki szerint egyelőre nincs más megoldás, mint annak az elitellenes szemléletmódnak a felvállalása, amire 2009-ben az LMP elsősorban épített. Ugyanakkor azt is elismerik a pártban, hogy egy ilyen „plebejus” politikához megfelelő személyiségek, politikusok is kellenének, akik – ahogy egy forrásunk fogalmazott – Horn Gyula-i vagy orbáni érzékkel tudnak viszonyulni a közhangulathoz. Ám a parlamentben Orbánnal rendszeres szócsatákat vívó Schiffer Andráson kívül egyelőre nincs szélesebb körben ismert politikusa a pártnak, ráadásul az LMP-ben úgy vélik, a jogász végzettségű, a törvényszövegekben gyakran elvesző volt frakcióvezető sem egy „könnyen oldódó” személyiség.

Több forrásunk is azt mondta, Schiffer is felismerte ebbéli hiányosságait, elemzi, vizsgálja Orbán stílusát, mentalistását, ahogy időnként elismerően nyilatkozik a szocialista párttagság körében népszerű, az MSZP-t erős kézzel fogó, Bajnaival küzdő Mesterházy Attiláról is. (Bár Schiffer ellenzi az MSZP-vel való stratégiai együttműködést, az alkalmi közös akcióktól nem zárkózik el: hétfőn közösen kezdeményezték az alaptörvény módosítását.)