„Most a törésvonalak nem az emberek között, hanem az embereken belül húzódnak” – szemléltette a hvg.hu-nak a Lehet Más a Politika egyik, neve elhallgatását kérő vezető politikusa, milyen dilemmák elé állította a kongresszusára készülődő ellenzéki pártot Bajnai Gordon visszatérése, illetve az Együtt 2014 nevű mozgalom megjelenése. Az LMP parlamenti képviselője szerint mindaddig nem mondhatnak egyértelmű nemet az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) mozgalmat és a Szolidaritást is magába foglaló összefogásra, amíg nem válik egyértelművé, milyen programmal áll elő a szervezet. Ugyanakkor a pártban sokan attól tartanak, hogy ez az első lépés az MSZP-vel összefogás felé, amit a tagságuk és a választóik is elutasítanak.

Az LMP november 17-18-án Budapesten tartja országos kongresszusát, amelyen a résztvevők a választási stratégiáról és a jelöltállítási szabályzatról, tehát az új mozgalommal való együttműködésről is döntenek. Bajnai visszatérési kísérlete korábban is megosztotta a pártot: míg a volt frakcióvezető, Schiffer András a hvg.hu-nak adott interjújában október elején úgy fogalmazott: egyértelmű nemet mondana a jövőben egy olyan kormányra, melyet „az elmúlt 20 év bármelyik miniszterelnöke vezet”, a párt budapesti választmánya arra ösztönözte a tagokat, menjenek el a Milla október 23-i tüntetésére – ahol bejelentették az Együtt 2014 megalakítását. (Az LMP több vezető politikusa jelen is volt a tömegben.) Most, a hvg.hu által megkeresett LMP-s képviselők – akik, tekintettel a pártban az utóbbi napokban elrendelt nyilatkozatstopra, kérték, ne írjuk le a nevüket – mind azt mondták, megjósolhatatlan, hogyan dönt majd a kongresszus, miként azt sem látni még, hogy az emblematikus, a tagság körében népszerű politikusaik mit javasolnak majd a küldötteknek. Ám forrásaink szerint a különféle irányzatokban közös, hogy bizalmatlanul méregetik a Bajnai-stáb, a Haza és Haladás Egyesület manőverezését.

A bázisnak gyanús Bajnai, a választók türelmetlenek

Januárban egy sokkal kisebb probléma sokkal nagyon vihart kavart az LMP-ben – emlékeztetett egy pártbéli forrás. Az LMP január végén tartott utoljára országos kongresszust, amit komoly, a nyilvánosság előtt zajló konfliktusok előztek meg. Január másodikán ugyanis a legkisebb ellenzéki párt is csatlakozott az Opera elé szervezett kormányellenes tüntetéshez, melyen többek között az MSZP is jelen volt. Ezt követően vetődött fel, hogy az ellenzéki pártoknak szorosabbra kellene fűzniük az együttműködésüket, amire viszont az LMP-ben sokan nemet mondtak, mert továbbra is távolságot akartak tartani a pártban az elmúlt nyolc év kormányzása miatt sokat bírált szocialistáktól.

Schiffer András - határozott véleménye van

Stiller Ákos

A kongresszus előtt lemondott frakcióvezetői posztjáról és minden más tisztségéről Schiffer András. Később, a Hír24-nek adott interjújában ezt indokolva kifejtette: miután ő volt az önálló politizálás egyik hangadója, nem akarta, hogy a személyét érő bírálatokon keresztül „szétlőjék” az LMP-t. Ugyanakkor lemondott parlamenti mandátumáról Kaufer Virág, a párt balszárnyát képviselő Scheiring Gábor pedig a gazdasági kabinet éléről akart távozni arra hivatkozva, hogy nem tud mit kezdeni „a belső káosszal”. Végül a kongresszus úgy határozott, hogy parlamenti pártokkal nem működnek együtt, ám nem zárták ki az együttműködést a parlamenti kívüli erőkkel.

Forrásaink szerint most ezért is nagy a dilemma. Ugyanis a januári határozat alapján akár össze is foghatnának a Bajnai fémjelezte Együtt 2014-gyel, ám a párt tagsága megosztott, illetve sokan – különösen vidéken – attól tartanak, hogy az MSZP támogatását 2009-2010-ben élvező volt miniszterelnök végül a szocialistákat is behúzná a formálódó választási szövetségbe. Bajnai korábban többször is azt nyilatkozta, hogy az MSZP nélkül nem lehet leváltani a kormányt, a hvg.hu-nak adott múlt heti interjújában pedig úgy fogalmazott a szocialisták és az LMP együttműködésről: „koalícióban nagyon különböző pártok jöhetnek össze, ez nem ördöngösség”. A hvg.hu azonban úgy tudja, az LMP vezető testületeiben gyakran hivatkoznak egy felmérésre, mely szerint míg a párttal szimpatizáló szavazók az Orbán-kabinet leváltása érdekében óhajtják az összefogást Bajnaival, ám a tagság már megosztottabb, jelentős része ellenzi ezt, márpedig a kongresszusra a tagság delegálja a küldötteket.

Az „önálló pólus”

Forrásaink szerint éppen ezért sokat számít, hogy milyen beszédet fog majd tartani a tagság körében népszerűnek számító Schiffer, milyen helyzetértékeléssel áll elő a frakcióvezető, Jávor Benedek, és miként értékeli a választásokig hátralévő időt a volt kampányfőnök, Karácsony Gergely. Ugyanakkor a korábbi miniszterelnök bejelentkezése forrásaink szerint sok tekintetben összeterelte az LMP egymással vitatkozó irányzatait, politikusait, pedig néhány hónappal ezelőtt még komoly belső feszültséget gerjesztett a párt által követendő politika. Ennek – forrásaink egybehangzó véleménye szerint – az az oka, hogy az Együtt 2014 meglepetésszerű megalapítása ellehetetlenítheti a párt – egyelőre még a fiókban lévő – szövetségi politikáját, és lépéskényszerbe hozta a vezetőket.

Karácsony Gergely - középre tekintget

Túry Gergely

Információink szerint ugyanis a nyáron Karácsony kidolgozott egy koncepciót, amely kimondja: az LMP körül kéne létrehozni egy olyan választási szövetséget, amely a politikai paletta közepét foglalja el, és képes megszólítani a Fideszből kiábrándult, a kormányzattal elégedetlen szavazókat. Az elképzelés a sikertelen népszavazási kezdeményezésből – a párt nem tudta összegyűjteni a 200 ezer aláírást – azt a következtetést vonja le, hogy az LMP önmagában még nem elég erős, három évvel az alapítás után a szervezet nem képes egyedül mozgósítani. Karácsony ezzel az ötletével nem volt egyedül, a pártban többen szorgalmazták az együttműködést a Millával, a Szolidaritással, illetve a Millából kivált 4K!-val, s meg is indultak a tárgyalások (a Szolidaritás támogatta is az LMP népszavazási aláírásgyűjtését).

Úgy tudjuk, az „önálló pólus” ötletének része volt az is, hogy az MSZP-t az együttműködésből kihagyó szövetség hosszú távon megnyerhetne olyan jobboldali politikusokat is, akik valamilyen oknál fogva kritikusak a Fidesszel. Információink szerint – amit több forrásunk megerősített – felvetődött Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár, Gémesi György, az MDF-ből még 2006-ban kilépett gödöllői polgármester, valamint Sólyom László korábbi köztársasági elnök neve is. Még az is szóba jött, hogy egy ilyen együttműködéshez megnyerhető lenne a magyarországi választásokon indulását fontolgató RMDSZ, amely a határon túli választókat tudná megszólítani. Ugyanakkor Schiffer a Jobbklikk nevű – egykoron Navracsics Tibor alapította – véleményportálnak szeptember elején adott interjúban az említett szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: „az LMP nem attól lesz önálló pólus, hogy másokat magunkra húzunk. Az LMP-nek önmagában kell érdekesnek lennie, és nem a különböző brandek összeérésétől alakul ki egy új, önálló pólus”. Az LMP korábbi megosztottságát mutatja, hogy szeptember elején Schiffer ismét elindult a frakcióvezető posztért Jávorral szemben, az eredmény pedig 8:7 lett az utóbbi javára.

„Egy közepet célzó összefogás orvosolhatta volna az LMP belső megosztottságát, növelte volna a párt önbizalmát” – véleményezte a Karácsony-féle „önálló pólus” ötletét az egyik parlamenti képviselő. Több forrásunk is úgy véli azonban: Bajnai feltűnése elterelte a figyelmet az LMP továbbfejlesztéséről szóló kérdésekről, a kongresszus szerepét pedig leegyszerűsíti annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy mit kezdjen a párt a volt miniszterelnök szövetségével, elutasítsa-e a csatlakozást.

Hajszál a levesben

„A Haza és Haladás nyári tanulmánya hasonló következtetésekre jutott, mint az LMP-ben felmerült önálló pólus-koncepció: csakis középről, a jobboldali körzetek átfordításával lehet nyerni 2014-ben. Kérdés, hogy ez menni fog-e Bajnaival” – mondta a párt egyik vezetője. Több forrásból is úgy tudjuk, az LMP vezető politikusait októberben értesítették Bajnai-stábjából, hogy a volt miniszterelnök mire készül a 23-i ünnepségen. „Miután a Milla és a Szolidaritás képviselője is részt vett az alapítványunk nyári egyetemén, és nem zárkóztak el az együttműködéstől, kissé meglepett, amikor kiderült, hogy Bajnaival lépnek szövetségre” – mondta a párt egyik vezetője. Ezt követően Jávor és Karácsony felkereste a korábbi kormányfőt, és információink szerint megpróbálták rávenni, adjon még időt a „pólus” megszervezésére, ne álljon még idén ősszel az együttműködés élére. Schiffer is találkozott Bajnaival – ezt a hvg.hu-nak adott interjúban el is ismerte –, és ő is jelezte, hogy így nem lesz együttműködés.

Jávor Bendek - nem akar fegyverhordozó lenni

Túry Gergely

Az LMP-ben ugyanis ma már a vezető politikusok többsége úgy látja, Bajnai megosztó lehet a tagság, de a jobbközép szavazók körében is. Többen azt mondták a hvg.hu-nak, bár a volt miniszterelnök eddig még nem jelezte, hogy kormányfőjelölt szeretne lenni, de a napokban ráterelődött médiafigyelem alapján az LMP-ben az a benyomás alakult ki, hogy az Együtt 2014 „élére állt”. Ángyán két hete egy pécsi rendezvényen ki is mondta, neki a korábbi kormányfő vállalhatatlan. Információink szerint Sólyommal folytak egyeztetések október 23. előtt – részben LMP-s közvetítéssel –, hogy valljon színt, de a volt államfő jelezte, augusztus elején az aszófői beszédében már kifejtette a véleményét, nem akar újból megszólalni. (Ugyanakkor a Heti Válasznak adott interjújában arról beszélt, hogy az aszófői beszéd a "mérséklet jobboldal szimbóluma lehet".)

Így Bajnai visszatérése végül összeterelte egy táborba az LMP-s politikusokat, ami meglátszik a nyilatkozatokon is. A Hír Televízió Versus című műsorában október 29-én Schiffer azt mondta: a szövetség céljai egyelőre ismeretlenek, Bajnai Gordonnak szerinte mindenekelőtt önkritikára lenne szüksége, az Együtt 2014-et pedig „álbaloldalinak” nevezte. Ugyanakkor több interjújában engedékenyen nyilatkozott a szövetségről, jelezve: időt kell adni a szervezetnek, látni kell, milyen irányt vesz. A pártban egy sor kérdésben Schiffertől eltérően gondolkodó Karácsony sem volt kevésbé kritikus. Október 25-én a köztévé reggeli műsorában azt mondta, amit Bajnai Gordon fejlesztési miniszterként tett, az a „teljes antitézise” annak, amit az LMP gondol a világról. Szerinte az LMP a Bajnai-kormány ellenzékeként jött létre 2009-ben, igaz, hozzátette: „ugyanakkor azt is mellé kell tennünk, hogy mi történt az elmúlt két és fél évben”.

Jávor „izgalmas kérdésnek” nevezte Bajnai feltűnését, de azt mondta, nem tartja elképzelhetőnek, hogy ehhez az esetleges társuláshoz „fegyverhordozóként” az LMP is csatlakozzon. Információink szerint még a budapesti értelmiséggel jó kapcsolatot ápoló, a párt balszárnyához sorolt Scheiring Gábor és Szabó Tímeai is szkeptikus Bajnai mozgalmával szemben. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: „mérföldekre van tőlük, amit Gordon miniszterként, majd megszorító miniszterelnökként csinált”.

Ennek ellenére az Orbánt leváltani akaró szavazókra figyelő LMP-s testületek megosztottak: míg a pártot a két kongresszus között vezető országos választmány úgy döntött, a Lehet Más a Politika nem vesz részt a Milla október 23-i rendezvényén, a budapesti választmány arra ösztönözte a tagokat, menjenek ki a kormányellenes tüntetésre. Forrásaink arra számítanak, hogy a novemberi kongresszus ennél taktikusabb lesz: nem csapják ugyan rá az ajtót az Együtt 2014-re, viszont nem is döntenek a csatlakozásról, legfeljebb megfogalmazzák azokat a feltételeket, amelyek mentén az LMP bármiféle szövetséghez csatlakozna. Most a párt több prominense úgy véli, ki kéne várni, hogy mi lesz a szövetséggel: tud-e érdemi bázist felmutatni és átnyúlni a jobboldali térfélre, milyen a programja, kik a vezetői, és az LMP csak ezt követően alakítaná ki az Együtt 2014-gyel kapcsolatos konkrét álláspontját. Abban egyetértés van, hogy az LMP nem csatlakozhat azonnal és feltételek nélkül.