Mi lesz április 6. után: ki szorongathatja Orbán Viktort?
Mikor csúszhat le a dobogó harmadik fokára az MSZP? Mi kell ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc hetente kioszthassa napirend előtt Orbán Viktort? Mikor mondhatják azt a PM-esek, hogy megérte szakítani Schiffer Andrással? Van-e esélye sarokba szorítani a harmadik kormányzati ciklusára készülő Fideszt az ellenzéknek? Számoltunk, becsültünk, játszottunk a kalkulátorral: nézze meg, mi várható április 6-a után.
Csak a szocialistákra nézve legrosszabb forgatókönyv esetén szorulhat az MSZP a Jobbik mögé a parlamenti dobogón - több eshetőséggel is számoltunk, de minden kalkuláció ezt támasztja alá. Ennek ellenére vállalt némi kockázatot a szocialista párt azzal, hogy a választásokon négy párttal szövetségben indul, mert az Együtt és a PM, illetve a DK már jelezte, hogy önálló frakciót szeretne, sőt még a liberális Fodor Gábor is erről beszélt, miután januárban bevették az összefogásba.
Tehát, ha a Jobbik még annál is jobb eredményt ér el vasárnap, mint amit a közvélemény-kutatók mértek a pártnak az utóbbi hetekben, az MSZP szövetségesei a parlament összeülése után pedig önálló frakciót alakítanak, akkor elviekben előfordulhat, hogy a nemzeti radikális pártnak nagyobb frakciója lesz, mint a szocialistáknak.
Mivel név nélkül több szocialista is beszélt arról a hvg.hu-nak, hogy ettől az eshetőségtől a pártban is tartanak, a Political Capital (PC) mandátum-kalkulátorának segítségével megnéztük, mekkora az esélye ennek a forgatókönyvnek. Annyit előrebocsátunk, hogy nagyon durva fordulatnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az MSZP a mandátumait tekintve a harmadik helyre csússzon, ám mivel a Jobbik előretört a közvélemény-kutatásokban, ezért elvégeztünk néhány számítást. (A PC kalkulátorát itt próbálhatja ki.)
Mikor düböröghet Gyurcsány a Házban?
Persze, ha győzelmet arat – 35-40 százalékkal – a baloldali szövetség, akkor nincs értelme számítgatni, hiszen még a szövetségesek kiválásával is nagy frakciója lenne az MSZP-nek, ráadásul a közvélemény-kutatók mérései alapján kizártnak tűnik egy ilyen eredmény.
De nézzük a valószínűbb eshetőségeket:
1. A Kormányváltók 106 jelöltje közül 37-nek van kisebb vagy nagyobb esélye arra, hogy jó szereplés esetén egyéni győzelmet arasson – vázolta fel a lehetőségeket László Róbert, a PC választási szakértője a hvg.hu-nak (László Róbert erről szóló elemzése a Figyelő e heti számában olvasható).
Ebben a 37 kerületben 7 Együtt-PM-es és 6 DK-s politikus indul. Ugyanakkor a baloldali közös lista első 50 helyén 12 szövetséges szerepel: 6 Együtt-PM-es és 6 DK-s, illetve Fodor Gábor. A PC szerint 6 olyan választókerület van – mindegyik az ország keleti részében –, amely hárompólusú, tehát ezekben lehet esélye a Jobbiknak.
Ha mind a baloldali összefogásra, mind a Jobbikra a legoptimistább becslést állítjuk be – 37-6 egyéni győzelem –, akkor az MSZP megőrizheti második helyét egy 47 fős frakcióval, ugyanis 31-en még a közös listáról is bejutnának. Ebben az esetben Bajnai Gordon egy 12, Gyurcsány Ferenc pedig egy 9 fős frakció élén bírálhatná Orbán Viktort. Sőt, sarokba is szoríthatná, mert egy ilyen szereplés esetén a Fidesznek nem lenne meg az abszolút többsége.
2. Amikor Gyurcsány és Bajnai mezei képviselő lesz
László Róbert szerint a felméréseket figyelembe véve igazából 16 helyen van igazából esélye győzni a baloldalnak. Feltételezve, hogy a Jobbik nagyon jól szerepel és begyűjti a 6 kerületét, akkor a kalkulátor szerint már szorosabb az eredmény: 37 fős lesz a szocialista és 30 lesz a jobbikos képviselőcsoport. A Fidesznek meglesz a kormánytöbbség, de a kétharmad nem.
Ebben az esetben 4-4 képviselője lesz az Együttnek és Gyurcsánynak, ami egyiküknek sem jó hír. Az új házszabály szerint ugyanis ötnél kevesebb képviselő csak akkor alakíthat frakciót, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték, nem pedig egy szövetség színeiben. Kérdés, hogy ebben az esetben függetlennek állnak-e, vagy maradnak az MSZP-frakcióban. Anyagilag és a pozíciókat tekintve is jobban járnának a szocialisták és a szövetségeseik is a maradással, hiszen így a frakció több támogatást és több bizottsági helyet, posztot kaphatna.
A hvg.hu becslése szerint az Együtt-PM és a DK akkor tud önálló frakciót alakítani, ha a PC által nem teljesen esélytelen 7, illetve 6 egyéni választókerületből 3-4-et be tudnak húzni fejenként. A DK-nak feltehetően a VI-VII. kerületben, Esztergomban és Kuncze Gábor Pest megyei kerületében lehet esélye. Az Együtt-PM-esek közül esetleg a fővárosban induló Karácsony Gergely, Szabó Szabolcs és az Érden induló Dorosz Dávid lehet esélyes. (Hogy pontosan ki hol indul, ki kinek a kihívója, azt a link alatti térképünkön a hajtás után találja meg.)
Ha a DK képes legalább 3 egyéni kerületet megnyerni, akkor nekik a szövetség gyengébb, esetleg 19 százalékos teljesítménye is elegendő, mert a lista első 19 helyén két politikusuk is szerepel, így összesen meglenne az 5 főjük. Az Együtt még jobb helyzetben van, nekik elég két egyéni győzelem, mert ők a lista első 16 helyére 3 politikusukat tudták feltenni. Egy dolog biztosan állítható: hiába óhajt Fodor önálló frakciót, ezt csak akkor kaphatja meg, ha győz a szövetség, és bejut a listán szereplő 80. jelölt is, mert csak a liberálisok vezetője került befutó helyre. A hvg.hu becslései szerint a listájuk 26-28. szereplője számíthat mandátumra, ha az egyéni jelöltjeik jól szerepelnek, és nem lesz szükségük a listás mandátumukra, akkor a legjobb esetben a 40. hely is parlamenti székre számíthat.
3. Hajszállal
A 16 mandátummal a PC becslése még így is optimista. Mert olyan választókerületeket is a baloldalnak számít, ahol az elmúlt hetek eseményeit tekintve nem biztos, hogy a Kormányváltóknak áll a zászló. Mert többek között győzelemre esélyesnek tartják például a diplomaügybe keveredett Kunhalmi Ágnest, aki ráadásul az előzetesbe került MSZP-s Simon Gábor kerületében indul, vagy az Együtt-PM-es Szabó Szabolcsot, aki Csepelen a rezsibiztos Németh Szilárddal küzd meg.
Ezt figyelembe véve két lehetőséget is számításba vettünk. De akkor sem kisebb az MSZP-frakció, ha a Kormányváltók csak 10 mandátumot nyernek el a Jobbik 6-ja mellett, vagy csak 3-at a fővárosban és a Jobbik csak 1-et az országban. Mindkét esetben csak egy fővel lenne nagyobb az MSZP-frakció, mint a Jobbiké, ám szinte kizárt, hogy ez bekövetkezzék, hiszen ehhez ki kéne szálljon a szövetségből a Házban az Együtt-PM és a DK öt alatti képviselővel - miközben önálló frakciót képtelen összehozni.
Az első esetben nem lenne meg a Fidesz kétharmada, a második esetben szűken, de meglenne. Egy olyan eshetőséget is betápláltunk a PC kalkulátorába, hogy a Kormányváltóknak és a Jobbiknak is bejön 3-3 mandátum (ahogy erre a Tárki legutóbbi mérése is utal – a szerk.). Feltételezve, hogy a szövetségesek nem ugranak ki – hiszen ekkor sem alakíthatnak önálló frakciót (legfeljebb közösen) –, az MSZP meg tudja majd őrizni második helyét, a Fidesz pedig triumfál a kétharmaddal. Ha viszont a 4 DK-s (feltételezve, hogy Oláh Lajos megnyeri a balra tendáló VI-VII. kerületet, és listáról is kap 3 helyet) és a listáról bejutott 3 Együtt-PM-es kiszáll, akkor az MSZP pont egy fővel marad le a második helyről és átadja a stafétát a Jobbiknak.
4. A baloldal katasztrófája – Mesterházy alkura kényszerülhet
Beírtuk a kalkulátorba a 2010-es listán elért eredményeket is. Akkor a Fidesz 52,7, az MSZP 19,3, a Jobbik 16,6, az LMP pedig 7,4 százalékot ért el.
Ha megismétlődik 2010-es helyzet, és egyik ellenzéki párt sem szerez mandátumot egyéniben, akkor a jelenlegi választási rendszerben – a PC kalkulátora szerint – a Fidesz 7 mandátum híján megszerzi a képviselői székek négyötödét. Ebben az esetben 3 mandátumnyi különbség lesz az MSZP és a Jobbik között. És ha az Együtt és a DK kivonul (ez összesen 5 hely a patkóban), akkor a Jobbik felléphet a dobogó második fokára.
Ha úgy számolunk, hogy figyelembe vesszük: 2010-ben még szerzett 2 mandátumot az MSZP (ami már csak azért idézhető elő ugyanúgy idén, mert a két 13. kerületi választókerületet már összevonták), akkor a szocialisták megőrizhetik a második helyüket a DK-sokkal és Együtt-PM-esekkel.
Mint látható, rosszabb szereplés esetén több eset is felmerülhet, a két kisebb baloldali párt erős tárgyalópozícióban lesz, Mesterházynak pedig meg kell majd alkudnia Gyurcsánnyal és Bajnaival, ha a frakcióját jó helyzetbe akarja hozni, és nem akar a harmadik lenni a Jobbik mögött.
| Így számolunk mi |
Bár a Medián csütörtökön megjelent utolsó mérése szerint az LMP 3 százalékon áll, a hvg.hu minden esetbe az LMP bejutásával, 5-6 százalékos eredményével számolt, ami 6-7 mandátumot eredményezhet. Az Ispos mérései ugyanis azt mutatják, az LMP-nek vannak még tartalékai a bizonytalanok táborában. Ugyanakkor a Medián mérésében szereplő 61-62 százalékos részvétellel számoltunk, illetve úgy kalkuláltunk, hogy a közel 200 ezer regisztrált külhoni magyar voksa közül legalább 120 ezer érvényes lesz, és ennek nagy többségét a Fidesz, kisebb részét a Jobbik kapja – ahogy korábbi felmérések ezt mutatták. Becslésünk szerint a kispártok 4-5 százalékot vihetnek el, bár a Medián mérése azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a megtévesztő elnevezésű (Együtt 2014, Összefogás) pártok akár önmagukban képesek 2 százalékot is begyűjteni. Természetesen hangsúlyozni kell, hogy a mandátumkalkulációink egy játék, pontos eredményeket nem adhat, hiszen a PC kalkulátora elsősorban a pártlistákra adott szavazatarányokat veszi figyelembe, holott az új választási rendszerben az egyéni mandátumoknak nagy szerepe van – többek között a győztesek után is jár töredékszavazat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Fideszeseket szúrt le Orbán a Jobbik nyomulása miatt
Információink szerint több fideszes választókerületi vezetőt részesített komoly fejmosásban Orbán Viktor az ország északkeleti régiójában, mert túl jól áll a Jobbik körzetükben. Ezek egyike Gyöngyös lehetett, ahol Vona Gábor indul. A Fidesz kétharmados, netán feles sikerét ugyanakkor a kalkulációk alapján csak az veszélyeztetné, ha a Jobbik eddig soha nem látott mértékben erősödne.
Az MSZP győzött az utolsó időközi választáson
Minimális különbséggel tudott csak győzni a szocialisták jelöltje a hagyományosan balra szavazó Salgótarjánban. Szabó Csabát függetlenként indította a Fidesz, mégis begyűjtött 260 szavazatot, míg a baloldali összefogás politikusa, Fekete Tamás 279 vokssal győzött.
Vona: Az MSZP és a Fidesz nagykoalícióra készül
Vona Gábor nem volt katona, szereti a halakat, az apósa tűzoltó, az unokatestvére pedig buszsofőr – többek között ezeket az információkat is megtudhattuk a Jobbik elnöke szegedi fórumán, ahol az is kiderült, hogy a Jobbik megnyerte a kampányt és az MSZP és a Fidesz nagykoalícióját a Hit Gyülekezete készíti elő. A Jobbik egyik helyi jelöltje a "cigánybűnözéssel" kampányolt, az egyik felszólaló szimpatizáns pedig az izraelitáktól féltette a választás tisztaságát.
