„Nem mondom, hogy nincs szükség Fókuszra, Blikkre és Napi Ászra, de az emberek lenézése azt mondani, hogy erre van igény. Az emberek azt fogyasztják, amit eléjük tesznek” – magyarázta L. Simon László a Heti Válasznak adott interjújában, milyen céllal terjesztette be a szerdán megszavazott reklámadót. Csakhogy a tévék nézettségi, a lapok olvasottsági adatai nem támasztják alá a fideszes képviselő, államtitkár állítását. A 105 magyar nyelvű csatorna és a 7 országos napilap közül az RTL, illetve TV2-csoport és egy bulvárlap, a Blikk rendelkezik a legnagyobb közönségaránnyal, vásárlóval.

De mi a kedvenc tévéműsora, csatornája a magyaroknak? Ha erről kérdezik az utca emberét, azonnal rávágja: az ismeretterjesztő filmek, a Spektrum, a National Geographic, semmiképpen nem a szappanoperák vagy a valóságshow-k. Ám, ha a lakásban lévő, a bekapcsolt tévét, a nézőket figyelő műszerek adatait tanulmányozzuk, akkor kiderül: főleg sorozatokat, illetve bármennyire meglepő, reklámokat néznek. A műszerek adatait kiértékelő Nielsen Közönségmérés szerint a legnézettebb 50 műsor listájára egyetlen dokumentumfilm sem fért fel a múlt héten.

Győzikét utálják, de nézik

A Fidesz most sem bízott semmit a véletlenre. A hvg.hu úgy értesült, ahogy a legtöbb döntés előtt, a párt most is készíttetett egy felmérést a reklámadó fogadtatásáról, amiből az jött ki, amit L. Simon is emlegetett az interjúban: a közönségnek ellenérzései vannak a hirdetésekkel, a bulvárműsorokkal szemben. Erre utalt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki szerint „nem lehet egy filmet normálisan végignézni, mert állandóan reklámot tesznek bele”. Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes meg is égette magát a nyilatkozatával: miközben a kereskedelmi tévék „károkozása” elleni „egészségügyi adónak” nevezte az új különadót, az RTL nyilvánosságra hozta, hogy korábban ő is ingyenjegyet kért a tévétől, hogy végignézhesse élőben az X-faktor döntőjét.

Győzike - utálják, de nézik

MTI - Kovács Tamás

Csakhogy nem Gulyás az egyetlen, aki így vélekedik a tévékről: a nézők önbevallása és az objektív mérés közötti óriási különbség 17 éve, a kereskedelmi csatornák megjelenése óta állandó. Két tévé szerkesztője is ezt állította a hvg.hu-nak: a magyar nézők mindig is szégyellték bevallani, hogy mit néznek, úgy érzik, megbélyegeznék őket, ha elismernék, rá vannak kattanva a Való Világra vagy a Győzikét, Berki Krisztiánt felvonultató Édes életre, szeretik a tehetségkutatókat, sorozatokat. Pedig ez az igazság: a múlt hét két legnézettebb műsora az Ének Iskolája és a Barátok közt volt. Az előbbi átlagos nézőszáma 1,2 millió, az utóbbié közel egymillió volt, az Éjjel-nappal Budapestre és Édes életre pedig 700-600 ezren kapcsoltak. Nemhiába lengette be a két tévé, hogy a reklámadó miatt meg kell szüntetnie majd ezeket a műsorait. 

A 24. hét legnézettebb műsorai (ARM - átlagos nézőszám)

Nielsen Közönségmérés

„Pár éve megkérdeztük a nézőinket, melyik típusú műsorunkat szeretnék újra adásban látni. A listán volt egy szegények megsegítéséről szóló program és egy valóságshow. Az előbbit kétszer annyi ember találta nézésre érdemesnek. A nézettségi adatok nemhogy fordított arányt mutatnak, hanem az valóságshow sikeréhez képest alig volt mérhető a másik műsor eredménye” – mesélte egy kisebb csatorna kutatási vezetője, milyen különségeket tapasztaltak a nézői vélemények és az objektív mérések között. A tévék szoktak népszerűségi rangsort is összeállítani a nézőikkel, hogy felmérjék az igényeiket. 2012-ben az egyik csatornánál összeállt rangsorban a filmek végeztek az első helyen, utána a dokumentumfilmek jöttek, míg a tehetségkutatók, realityk fele olyan pontszámot kaptak, mint a dobogósok, aztán a nézettségi adatok teljesen más eredményeket adtak ki.

Az egyik kereskedelmi adó kutatásvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, ezeket a felméréseket gyakran csak azért csinálják, hogy a nézőik, rajongóik érezzék, a csatorna törödik velük, kíváncsi a véleményükre. A tévék egyébként folyamatosan, szinte percről perce figyelik a saját, illetve a vetélytársak nézettségét, és ez alapján állítják össze a programstruktúrát. Még azt is vizsgálják, hogy honnan hova vándorolnak a nézők, miről kapcsolnak el, kik, hol és mennyi időt töltenek, mennyire ijeszti őket egy-egy reklámfilm.

Olcsó szórakozást keresünk: tévézünk orrba-szájba

Először is rengeteget ülünk a doboz előtt. Egy 2011-es nemzetközi felmérés szerint Magyarországon tévéztek a legtöbbet az Európai Unió tagországai közül, naponta 4,7 órát. Akkoriban csak Szerbia és Macedónia előzött meg minket a kontinensen. Azóta sem javult a helyzet, a Nielsen szerint az idősebb, 50 fölötti korosztály szabadidejének szinte minden percét a tévé előtt tölti, idén eddig 6,7 órát naponta. A 70 feletti nők képesek akár 7 óra 20 percet tévézni. Ahogy a Viasatnál februárban tartott előadáson elhangzott: ez a legolcsóbb szórakozási forma, az elszegényedő országban az emberek már nem tudják megfizetni a mozit vagy a színházat. Tény, hogy Európa leggazdagabb országában, Svájc német nyelvű részén tévéznek a legkevesebbet az emberek: alig 2 órát naponta. 

Nemcsak rengeteget tévézünk, de az is előfordul, hogy egy háztartásban egyszerre három tévét néznek a család tagjai. Egy csütörtökön közölt felmérés szerint csak az emberek 2 százaléka száműzte a készüléket az otthonából. Szinte minden háztartásban - összesen 3,95 millió lakásban - van tévé (a Statisztikai Hivatal szerint a háztartások száma 4 millió körül van). A Nielsen szerint tavaly a tévés háztartások 34 százalékában két, 11 százalékában pedig három készülék is volt.

Ennyit tévéztek 2013-ban és 2014 első negyedében az egyes korosztályok (perc)

Nielsen Közönségmérés

Bár a magyar nyelvű csatornák száma évről évre növekszik – és az RTL Klub és a TV2 közönségaránya a digitális átállással csökkent –, a két kereskedelmi csatorna őrzi a befolyását: együtt tavaly a közönség 29 százalékát tudták lekötni, miközben mindkét társaság rendelkezik már fiókcsatornákkal. Ezekre azért van szükségük, mert a nézők igényei társadalmi csoportokként változóak, egyetlen csatorna nem tud már minden réteget befogni. Így a két nagy tévé a kis csatornákkal igyekszik a társaságnál tartani a „lemorzsolódó” nézőket. Ez nagyrészt sikerült is: az RTL-csoport (főcsatorna, RTL II, Film+, Cool stb.) és a TV2-csoport (főcsatorna, SuperTV2, Fem 3, Pro4) a közönség 43 százalékát tudta napi átlagban lekötni a múlt héten.

Mit nézünk?

A közvélemény-kutatások szerint az ismeretterjesztő csatornák összesített közönségaránya az idei év első három hónapjában 4,9 százalék volt - ennyien nézik a gyerekcsatornákat is. A Viasat kutatási vezetője februárban azt mondta, 2013-ban a legnézettebb 10 ezer műsorszám listájára egyetlen dokumentumfilm sem fért fel, az egyes dokucsatornák közönségaránya el sem éri az 1 százalékot.

2014 első negyedévben az összes művelődési, kulturális, ismeretterjesztő műsor együttvéve sem ért el nagyobb nézettségi arányt, mint 4,2 százalék. Pedig gazdag a kínálat: a 4 köztévé mellett számos ilyen kis csatorna kínálja a szolgáltatásait, tavaly még a kábelszolgáltató Digi is indított két ilyet (igaz, közben kitette a csomagjából a Discoveryt). Sőt, nagyobb a kínálat, mint az igény: a Nielsen 36 csatorna kínálatát vizsgálva arra jutott, hogy a sugárzott műsorok 12,6 százaléka volt ilyen ismeretterjesztő műsor. A legkevesebben azok vannak, akik vallási műsorokat néznek: ezen műsorok kedveltsége 0,2 százalék.

Ezeket a műsorokat néztük és szerettük 2014 első negyedévében

Nielsen Közönségmérés

Viszont rengeteg szappanoperát és sorozatot nézünk. Ezeknek a műsoroknak a Nielsen szerint közel 29 százalékos a kedveltsége. De jól szerepelnek a realityk, valóságshow-k és egyéb szórakoztató műsorok: míg a kínálat 9 százalékok volt idén, az igény 13 százalékos volt.

Bármennyire meglepő, de sokan nézik a reklámblokkokat és a vásárlási műsorablakokat (TV Shop) is: ennek a kategóriának 17 százalék a műsorfogyasztási aránya. Itt nagyobb a kínálat, mint az igény: az első három hónapban a műsorok 23 százaléka volt reklám, vásárlási műsorablak, műsorajánló vagy valamilyen tájékoztatás, esetleg választási hirdetés a köztévében.