Csak az iskolai drogprevencióban tud gondolkodni a rendőrség?

„Arra lennék kíváncsi, hogy miként áll a rendőrség a Nemzeti Drogstratégiában is feladatul kapott kínálatcsökkentő tevékenységgel, a dílerkergetéssel, ezzel kapcsolatban milyen konkrét lépéseket tettek azt követően, hogy 2012-ben felszámolták Budapesti Rendőr-főkapitányság erre szakosodott egységét” – hozta fel a hvg.hu-nak egy volt „kábszerellenes” nyomozó. Megjegyezte, miután ez megtörtént, a testület jelenlegi vezetője szembesült azzal, hogy az ilyen ügyekben nagyon alacsony a felderítés, ezért néhány nyomozót ráállított erre a területre.

2013-ban a kábítószerrel való visszaélés miatt megindult négyezer eljárásból minimális volt a drogkereskedelemmel kapcsolatos, az ügyek nagy része fogyasztás miatt indult – írta meg a hvg.hu tavaly. A rendőrségi anyag a Nemzeti Drogellenes Stratégiának a testület szervei számára szabott feladatok kidolgozására készült. Annak célja az, hogy ezeken a kábítószeres ügyeken belül 15 százalékra növeljék azoknak az eljárásoknak az arányát, amely nem fogyasztóval, hanem termelővel vagy terjesztővel szemben indul. Megdöbbentő az is, hogy a terelés törvényi lehetősége ellenére több mint ezren a bíróságon végzik: majdnem minden második droghasználónak lesz priusza. Szó van még az anyagban a szükséges humán háttérről is: a kapitányságokon kettő, a megyeszékhelyi kapitányságokon pedig három munkatársat kell drogbűnözés elleni munkára felkészíteni.

Néhány lényeges adat a „kábszeres” ügyekről

Kábítószerrel történő visszaélés bűntette miatt évente 4 ezer-8 ezer eljárás fejeződik be.

2012-ben 4 913, 2013-ban pedig 4 994 kábítószerrel való visszaélést követtek el hazánkban.

Új pszichoaktív anyaggal való visszaélést három éve 3-at regisztráltak, az azt követő évben pedig 88-at.

Az elkövetők száma 2012-ben 4 577, 2013-ban pedig 4 814 volt.

A kábítószerrel visszaélést elkövetők közel háromnegyede büntetlen előéletű volt.
 
Az új, 2013 júliusától hatályos Büntető törvénykönyv alapján külön kezelik a kábítószer-fogyasztást és a drogterjesztést; annak az évnek a második felében 15 dílerrel szemben indult eljárás.

2012-ben az elterelés alkalmazása következtében a nyomozások 58,3 százaléka fejeződött be úgy, hogy az illetőnek nem kellett bíróság elé állnia, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közöltek szerint ez 1 151 embert jelentett, 2013-ban pedig 1 301-et.

A drogstratégia megvalósítása

A helyzet javítása érdekében létrehozott tervezet gyakorlati megvalósításában – mint a hvg.hu-nak adott rendőrségi válaszból kiderül – minden szakterület, így a bűnügyi, a rendészeti (közlekedési és humán is) és a humán munkatársai részt vesznek. Az általánosságban megfogalmazott tájékoztatást hasonló mondat követi. „A nyomozati munka támogatásának érdekében fontos feladatok hárulnak a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre is.” A rendőrség együttműködik közoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, csomagküldő és postai szolgálatokkal, de az új drogprevenciós programban számítanak a szülők segítségére is. Nyilván a civil szervezetek közül a kábítószerrel kapcsolatban megelőző tevékenységet végzőkre gondolhatott a rendőrség, de ezt csak vélelmezni lehet, mert azokra vonatkozóan semmit nem adtak meg válaszukban.

A rendőrségi közlésből az tűnik ki, hogy leginkább az iskolai drogellenes programokban, a D.A.D.A-ban, az ELLEN-SZER-ben, valamint az iskolarendőrökben látják a prevenciós tevékenység elvégzését. Emllett megemlítették még a rendőrkapitányságokon elérhető drogprevenciós összekötőkre, akik telefonos ügyeletet látnak el. Hozzátették, a felmerülő költségeket az egyes feladatok végrehajtásáért felelős szervek állják, külön csak a D.A.D.A-ra és az ELLEN-SZER-re költenek; még pedig ötmillió forintot.

„Az iskola rendőre” program

2 800 – túlnyomó részt – alapfokú oktatási intézményben 2 200 iskolarendőr teljesít szolgálatot. Az iskolarendőr alapvető feladata az iskolák környékén a balesetek megelőzése. Emellett vesznek részt a kábítószer elleni küzdelemben. Hogy mi módon, nem derül ki.

Az általános iskolások D.A.D.A-ja

A 2013/14-es tanévben 33 12 8 diák vett részt ebben – közölte az ORFK. Őket 157 rendőr oktatta a biztonságos életvitelre.

A középiskolások ELLEN-SZER-e

7 098 fiatallal 27 rendőr foglalkozott.

Bűnmegelőzési tanácsadó-hálózat

A 2013/14-es tanévtől 99 szakember 195 oktatási intézményben 124 621 diákra figyelt oda. A következő tanévben a tanácsadók száma 128-ra emelkedett.

Ha megvannak az iskola programok, azzal minden oké?

A nyomozó, aki jelenleg állását félti, ezért nem vállalta névvel a nyilatkozatot, a drogstratégiáról a következőképp vélekedett. „A megelőzésre valóban fontos, mert segíthet abban, hogy csökkentse a lehetséges fogyasztók körét, segítsen hamarabb felismerni a belesodródott személyeket. Ehhez azonban nagyon kellene egy jól működő ellátó hálózat, nem elég a mostani állapot, ami nem más, mint alapítványok és orvosok kiscsoportszerű elkeseredett harca.”

Hangsúlyozta: nem a tűcsere megszüntetése a megoldás. „A fogyasztó kriminalizálása persze egyszerűsíti a problémát, mert aki fogyaszt, az büntetést kap, és addig se fogyaszt. Ezzel azonban nem segítjük, hanem inkább bele sodorjuk a függőségbe, hiszen ha még kilátástalanabb lesz az élete, akkor csak ahhoz fog nyúlni, ami egyszer már „segítette”, vagyis a droghoz. Az iskolarendőr, illetve a drogprevenciós programok: a D.A.D.A., az ELLENSZER mind jó, mert elmondja, hogy ne fogyassz, esetleg segít nemet mondani. Ugyanakkor, nem ad tanácsot arra az esetre, mi tegyen, hova forduljon az, aki már belekerült és fogyasztóvá vált. Most azt látom, a rendőrség úgy gondolja, hogy vannak drogprevenciós projektek, meg 2 200 iskolarendőr és mindent megtettek a megelőzésért, tehát pipa.”

Egy volt fővárosi, kábítószer elleni nyomozó, Teplán Tibor annak adott hangot, igen is fontos a gyermekek felvilágosítása a drogveszélyeiről, hogy ne váljanak függővé. „Ha ezt el lehet érni, akkor csökkenhet a kereslet oldala, ami rögtön visszaveti a kínálatot, vagyis a kábítószer-kereskedelmet is. Ehhez viszont nem elég az, ha egy évben egyszer az osztályfőnöki órán beszélgetnek a drogfogyasztás veszélyeiről, következményeiről.” Az egykori rendőr is azt hangsúlyozta, hogy a kábítószer elleni harcnak össztársadalminak kellene lennie, és inkább igényelnének addiktológus szakembereket, mint egyenruhásokat.

Más szemléletre lenne szükség?

A nyomozóhoz hasonlóan vélekedett egy volt parancsnok, aki most egy oktatási intézményt vezet „Nálam is járt iskola rendőr, kölcsönösen nem tudtunk mit kezdeni egymással. A tanulók meg pláne nem, mert ők többet tudnak a környék és Budapest drog-térképéről, mint a rendőrség.” Szerinte tévedés van abban a nyomozási szemléletben is, hogy egy száztős vadkender-ültetvény felszámolását hatalmas eredménynek tekinti a rendőrség. „Az a tövek számánál fontosabb az, hogy mekkora a marihuána hatóanyag-tartalma; az itthon termesztett növényekénél szemben a marokkói anyag tíz-húsz százalékkal magasabb hatóanyag-tartalmú. Az ilyen fogásoknál többet ér a hálózatok felszámolása. Volt olyan ügyem anno, amelyben egy gramm szert sem foglaltunk le, de felszámoltunk egy olyan bandát, amely két tonna heroint terített Angliában, Németországban és skandináv országokban.”

Hozzátette: a D.A.D.A. – a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS elleni – programból csak a kábítószerrel van dolga a testületnek. „Külföldön, az USA-ban és Svédországban például ebben a projektben nem is rendőrök tevékenykednek, legfeljebb tanácsadói szinten közreműködnek. Az egyfajta szerepzavar, szocialista csökevény, hogy nálunk a testületben dolgozóknak kell az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátniuk. A rendőr nem erre esküdött fel, hanem arra, hogy ha bűncselekményt észlel, azonnal intézkedik.” Az egykori rendőri vezető elmondta, hogy az Európai Unió és annak bűnügyi szerve, az Europol drogstratégiája a drog-előállítók, kábítószercsempészek, dílerek és hálózatok felderítésére összpontosít, a pénzmosással és a narko-terrorizmus elleni küzdelemmel együtt.

A civil szakmai szervezetek előtt alig ismert a rendőrségi elgondolás

Azt még megjegyezte a volt parancsnok, hogy a drogfogyasztással és -terjesztéssel szembeni rendőri fellépést nehezíti, hogy az egyes hivatalos szervezetek között mindig nehézkes volt az információ-áramlás. De úgy látszik, nem csak a testületen belül nem egyszerű az információk célba juttatása. A rendőrség által megalkotott drogstratégia ugyanis nem nagyon ismert a fogyasztókkal, drogprevencióval foglalkozó civil szervezetek előtt. A hvg.hu által megkérdezettek között volt olyan, aki a dokumentum nem ismerete miatt nem akart nyilatkozni. Azt kérdésre mindannyian elmondták, nem kaptak szerepet az anyag elkészítésében, tanácsot sem kértek tőlük.

Erről számolt be a hvg.hu-nak a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) elnöke, az ELTE professzora, Demetrovics Zsolt is. Elmondta, a drogstratégia hiányossága az, hogy egyáltalán nem tartalmazza az ártalamcsökkentés szót, holott ezen a téren lenne dolga a rendőrségnek.Szerinte a testület mozgásterét meghatározza a jogi szabályozás, ugyanakkor úgy vélte, hogy a rendőrségnek a kábítószer elleni küzdelemben a kereslet és kínálatcsökkentésre kellene helyeznie a hangsúlyt, és a prevencióval nem kellene foglalkoznia, mert az nem az ő feladata. Ebben együttműködhetne civil partnerekkel, de azt nem teszi meg, pedig a biztonságos szórakozóhelyek vagy a tűcsere programnál lenne rá mód.

„Az iskolában nem igazán van helye a rendőrnek, főleg azért, mert nem ez a szakterülete, és a drogfogyasztás üldözőjeként nem is hiteles a megelőző szerepben. Az általános és középiskolások előtt sokkal hitelesebb számukra egy kortárs, aki akár még kultúrában is közelebb áll hozzá. Ezért például, ha kell, nem én megyek az oktatási intézményekbe, hanem fiatalabb kollégáim vagy egyetemi hallgatók.” Ráadásul a rendőrök által kedvelt D.A.D.A. program is felvet szakmai kérdéseket. Ugyan egy jó szándékú projektről van szó, de - mint azt külföldön megállapították - eredményessége vitatható, itthon még ennél is kevesebbet tudunk erről. A MAT elnöke hozzátette, a jó nemzetközi programok szakértők, civilek, egészségügyisek és rendőrök közös munkájával jöttek létre.

A rendőrség a drogháborút már elvesztette

Szintén a hvg.hu-tól hallott a rendőrségi anyag Fazekas Tamás, ügyvéd, aki egy sor kábítószerrel összefüggő ügyet vitt már. „Az egész drogellenes stratégia, mint olyan, egy tévedésen alapul, abból indul ki, hogy a drogfogyasztást meg lehet szüntetni, fel lehet számolni, minden drog rossz és egyaránt ártalmas a társadalomra. Ebből indul ki a rendőrség stratégiája is, bár  annak alkalmazkodnia kell az országos irányhoz, ami nagyjából a nixoni drogellenes háborúra hasonlít” – közölte az ügyvéd. „A drogháborút nem is a kereskedők, hanem a társadalom ellen vívja a kormány, ami még a legális szerek (alkohol, cigaretta) kárainak csökkentésére sem igazán képes. A stratégiából is látszik, a legtöbb büntetőeljárás a társadalomra többnyire teljesen veszélytelen, büntetlen marihuána fogyasztók ellen indul, feleslegesen és igazságtalanul, rengeteg forrást elvesztegetve. Ezt a megelőzésre és a drogfogyasztás ártalmainak csökkentésére kellene fordítani.”

Fazekas Tamás szerint a rendészeti szakmai szempontból logikus elemeket is tartalmazó stratégia készítője nem is láthatja be, hogy ennek semmi értelme, mint ahogy annak sem, hogy a rendőrség erőforrásait olyan iskolai prevencióra akarják fordítani, amit leginkább pedagógusoknak kellene végezni. „A dokumentum kiváló példa a rossz koncepcióra, arra, hogy egy modern stratégiának, még a rendőrséginek is, az ártalomcsökkentéssel is kellene foglalkoznia, de még a szót is száműzték a dokumentumból. El kellene már fogadni, hogy nem minden drog ugyanúgy veszélyes a társadalomra, és hogy a fogyasztók büntetése hatalmas károkat okoz, ezért az nem más, mint zsákutca.”