Nem növeli a terrorellenes készültséget a Belügyminisztérium, adta hírül az mno.hu, és ugyanezt a választ küldte el a minisztérium a hvg.hu-nak is. Magasabb fokozat elrendelését csak az indokolja, ha „ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére, illetve Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak”, ilyenek pedig nincsenek.

A készültség növelésének kérdését több minden is aktuálissá tette. Egyfelől az Iszlám Állam (IÁ) elleni katonai akcióban való aktívabb részvételünk parlamenti vitájában Kósa Lajos úgy érvelt a kormány és a Fidesz részéről, hogy a Magyarországra irányuló, utóbbi egy évben megnövekedett menekültáradat potenciális terrorveszélyt jelent, hiszen a zömében Koszovóból érkező illegális határátlépők között lehetnek beépített terroristák. Ezek szerint a kormány önmagának sem hisz: Kósa parlamenti mondandója elég súlyos állításokat fogalmazott meg, de ezek szerint mégsem olyan nagy a bevándorlóprobléma jelentette kockázat.

Ez azért is furcsa, mert sorra jelennek meg hírek arról, hogy az IÁ nevében Kelet-Európában is toboroznak harcosokat. Nemrég kezdődött el Szerbiában két férfinak a pere, akik szerb zsoldosokat toboroztak a szíriai polgárháborúban való részvételre az IÁ oldalán. De nemrég Erdélyben, Szatmárnémetiben is felszámoltak a román hatóságok egy dzsihadista sejtet a helybéliek legnagyobb megrökönyödésére.

Ugyanakkor az IÁ már Olaszországban is rendelkezik hadállásokkal, a szervezet pedig egyértelmű utasítást adott a szimpatizánsainak: aki nem tér vissza az IÁ-felügyelte vidékekre harcolni, minden eszközzel keltsen anarchiát és terrort a jelenlegi lakhelyén.

A nemzetközileg elismert terrorizmuskutató, Loretta Napoleoni a hvg.hu-nak adott interjújában is arról beszélt, ha egy állam belép az IÁ-ellen hadat viselő nemzetek közé, célponttá válik, s példaként Japánt hozta fel, amely, bár az alkotmánya tiltja a külföldi hadműveletekben való részvételt, egyéb eszközökkel elérte, hogy kiemelt partnere legyen az USA vezette nemzetközi koalíciónak. Az IÁ pontosan akkora váltságdíjat követelt két fogságába esett japán férfiért, amekkora összeggel Japán beszállt a háború finanszírozásába, 200 millió dollárt – a határidő lejárta után pedig kivégezte a túszait.