szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lesz itt haddelhadd: radikálisan csökkentené az egyetemi autonómiát a kormányzat a kiszivárgott felsőoktatási koncepció alapján. Az egyetemek nyakára újabb állami eredetű vezetőség, a konzisztórium kerülne. Ezen felül az eddig kiszivárgott képzéseken túl megszűnne a kulturális antropológia alapszak vagy a filmelmélet képzés, de nem örülhet az sem, aki 2015-től filmdramaturgnak tanult volna. Rengeteg képzés mobilitása csökken, mivel osztatlanná válik az oktatása. És a HÖK sem zavarna sok vizet az Emmi elképzelésében: radikálisan megkurtítanák a hatáskörét.

Az új felsőoktatási koncepció főbb pontjai

- Bevezetik a konzisztóriumi rendszert, ami részben a rektori feladatokat veszi át, nő az állam beleszólása az egyetemi autonómiába

- Egyes szakok megszűnnek, de a megszüntetett szakok nagy része szakirányként megmaradhat

- Külön szabályozzák a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet

- Megszűnik a főiskola-egyetemi felosztás: alkalmazott tudományegyetemek és egyetemek lesznek

- A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői legfeljebb két évre kapnak megbízást

- Megemelik a félévenként teljesítendő kreditek mértékét 15-ről 20-ra: az alapképzésben a 30 kredit kétharmadát hozni kell, ha valaki nem akar átkerülni a költségtérítéses képzésbe

- Emelkedik a hallgatók után járó normatíva

Az Átlátszó Oktatás megszerezte a Felsőoktatási törvény tervezett módosítását, melyet a keddi napon véleményez a Felsőoktatási Kerekasztal.

Tovább csökken az autonómia

Az Ftv. újdonsága, hogy bevezetik a konzisztóriumi rendszert, ami a rektori feladatok ellátását hivatott részben átvenni: ezek között szerepel az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése.

Egyetelmfoglalás 2013-ban
©

A konzisztórium jogköre nagyban megegyezik a kancellári jogkörökkel is, aki tagja is a testületnek. Ezzel egy újabb kormányzati ellenőrző szerv kerül az egyetemekre, hiszen a konzisztórium további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja (csakúgy, mint a kancellárt), a hallgatói képviselők azonban nem lennének a testületben, ami szintén aggályos. A miniszter által delegált tagok megbízatása öt évre szól, ami hosszabb, mint a rektorok mandátuma. A konzisztórium döntéseiben a rektornak nincs egyetértési joga, viszont a testületnek egyetértési joga van a középtávú intézményfejlesztési terv és a kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásában, a rektori pályázat tartalmába is beleszólhat, az intézményi költségvetési terv és a költségvetési beszámoló elfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez is jogokat gyakorol. Tehát, ha leszavazzák a testületben a kormányzati delegáltak a rektort, akkor szinte tehetetlen marad. Mindezek együttesen nem csak a rektorok, hanem a Szenátus jogköreit is sértik.

Szakbezárások

A törvény tervezett módosításának egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy a kormány jelentősen átalakítaná különböző képzések struktúráját. A társadalomtudományi, valamint nemzetközi tanulmányok alapszakok megszüntetéséről, valamint az ipari termék- és formatervező alapszak megszüntetéséről már a kormánydöntés közzétételének napján írtunk (cikkünk megjelenése után Palkovics László államtitkár sajtótájékoztatón közölte, a nemzetközi tanulmányok alapszak megmarad, a szak struktúráját alakítják át - a szerk.). Az előbbi döntés akár az érintett ELTE-s társadalomtudományi kar működését is ellehetetlenítheti, mivel akkora az itteni költségtérítéses hallgatók utáni bevétel. A társadalomtudományi alapszakok közül a társadalmi tanulmányok és a kulturális antropológia alapszakot megszüntetné a tervezet. Ezen kívül az eddig osztatlan képzésben indított filmdramaturg szak és a gazdasági szakokhoz tartozó közigazgatási szak sem indulna el 2015 szeptemberétől.

Az intézkedés a felsőoktatási stratégiára hivatkozik, miszerint „a felsőoktatási stratégia fontos eleme a felsőoktatási intézmények képzési szerkezetének racionalizálása, a szakok számának csökkentése”. Emellett 10 évvel a bolognai képzés bevezetését követően több esetben felülvizsgálták az osztatlan és osztott képzések rendszerét: az eddig osztatlanul tanulható tanár, orvosi és művészeti szakok mellé a tervezet az osztatlan agrármérnöki, pszichológia (ez mégis osztott marad - a szerk.), gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés és alkalmazott közgazdaságtan szakok bevezetését javasolja. Az osztatlan képzés visszahozásával az érintett szakokon gyakorlatilag megszűnik a mobilitás lehetősége a külföldi egyetemek és hazaiak között, megkérdőjeleződik a képzés nemzetközi elismertsége, kockázatossá válik nemzetközi akkreditációjuk. Az építőművészek eddig osztatlan képzése viszont osztottá válna.

Kik repülnek?
©

A megszüntetett szakokat nagy részben lehetősége lesz az intézményeknek legalább szakirányként más képzésbe illeszteni, mégis lesznek további szakok, melyek kiesnek a rostán: így gyakorlatilag megszűnik a filmelmélet, mivel eddig a szabad bölcsészet szakirányaként oktatták, a tervezetbe azonban nem került bele. Ugyanakkor a kommunikációképzés megmenekült.

A szakbezárás és az átalakítás szempontjai, hogy hányan jelentkeznek alapképzésre és onnan a későbbi mesterképzésre, figyelembe veszi a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát, hogy hányan kerülnek FEOR-számok alapján diplomás munkakörbe, valamint mekkora kezdőfizetéssel rendelkeznek a kikerülő diplomások. Azonban az ezen az adatok alapján számolt összesítések torz képet mutatnak: ez alapján nem lehet összehasonlítani, hogy mi van akkor, ha egy szak a piacra termel diplomásokat, a közszférának, egy multinacionális cég alkalmazottja lesz valaki vagy magánvállalkozást csinál az illető. Egyetemi források is többször bírálták a számok alapját adó Diplomás Pályakövető Rendszer hatékonyságát.

A jövőbeli szaklétesítésnél figyelemmel lesznek „a szakemberigény rövid távú előrejelzésére a várható foglalkoztatási tendenciákra”, ami a képzési utak további rángatását vetheti előre.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbra is a kormány kedvence

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jövőben megtarthat olyan szakokat, amelyek nem indulhatnak más intézményekben, így monopolizálja az állam a számára kedves intézménynek a különböző képzéseket.

"A módosítás szerint a kormány kap felhatalmazást a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági és a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás képzési területhez tartozó alap- és mesterképzés szakok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeinek rendeleti szabályozására." A törvény az NKE-t fenntartó négy minisztériumhoz rendeli, hogy a felsorolt területeken rendeletben szabályozzák a szakokat és a felvételi követelményeket, ami így egyelőre lutri, hogy a gyakorlatban mit jelent majd.

Több pénz, új elnevezések, növekvő kreditek

A tervezet egyértelmű pozitívuma, hogy hosszú évek után emelkedik a hallgatók után az intézményeknek járó képzési normatíva. Az állam a jövőben 119 000-ről 215 000 forintra növeli az összeget hallgatónként, a doktori képzésben részt vevők után 1,2 milliót, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 ezerről 440 ezerre nő évente, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 210 ezerre, a lakhatási támogatásé 60 ezerre, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport-, és kulturális tevékenység normatívája 15 400 forintra emelkedik évente.

Educatio kiállításon
©

A jövőben alkalmazott tudományok egyetemei (ATE) és egyetemek lesznek. A minősítésük érdemben nem változik, inkább az elnevezésük, azonban megerősítették a duális képzést, mint követelményt az ATE-kkel szemben. A törvény nem teszi a minősítés szempontjává a diákkörök működtetését, az egykori főiskolák (ATE) esetében teljesen kiesnek a diákkörök, az egyetemeken sem lesz kötelező.

Megemelik a félévenkénti kötelezően teljesítendő kreditek számát 15-ről 20-ra, azaz a képzéseknél alapnak számított 30 kredit kétharmadát kell a jövőben hozni, ha el akarja kerülni a hallgató az átsorolást költségtérítéses formába. Eddig nem meghatározott számok voltak, hanem a helyi tantervben foglalt félévenkénti kreditmennyiség felét kellett teljesíteni (ami nagy átlagban valóban 15 volt eddig).

A doktori képzések államilag finanszírozott időtartama 8 félévre emelkedik, azonban a képzés kétéves díját meg kell téríteni, ha a doktorjelölt részbeszámolási kötelezettségét nem teljesítette vagy az eredménytelen volt, vagy nem nyújtotta be doktori értekezését.

A HÖK-ök hatáskörét is jelentősen szűkítené a tervezet

A hallgatói önkormányzatok tisztségviselői a jövőben legfeljebb két évig tölthetik be tisztségüket (vége lesz egyes HÖK-vezetők elhúzódó regnálásának), de képviselőnek továbbra is megválaszthatók. Részben a törvény így megakadályozná, hogy bizonyos HÖK-ösök kisajátítsanak tisztségeket, de azt továbbra sem oldja meg, hogy a kialakult érdekkörök váltásban baráti alapon forgassák egymás között a tisztségeket. Ugyanakkor számos ügyben nem vétózhatnának a HÖK-ök, amiben eddig igen – a kutatási fejlesztési irányok kialakítását és számos gazdasági jellegű döntést ezentúl a HÖK érdemi befolyása nélkül alakíthatná ki az egyetem vezetése.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újabb 9 áldozata van a járványnak, 927 új fertőzöttet találtak

Újabb 9 áldozata van a járványnak, 927 új fertőzöttet találtak

Már ötvennél is többen igazoltan fertőzöttek a szegedi börtönben

Már ötvennél is többen igazoltan fertőzöttek a szegedi börtönben

Ifj. Knézy Jenő lesz a győri önkormányzati médiacég vezetője

Ifj. Knézy Jenő lesz a győri önkormányzati médiacég vezetője