Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„A megállapodás nem a megfelelő kompromisszum, és katasztrofális jelzést küld az Atlanti-óceán mindkét partján szorosan összefonódó gazdaságoknak”
– reagált vasárnap esti közleményében a német iparszövetség az USA–EU frissen megszületett vámegyezségére, amelyet az MTI szemlézett.
A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie e. V.) német iparszövetség közleményében úgy fogalmaz: az EU „fájdalmas” vámokat fogad el, mert „még egy 15 százalékos vámtétel is jelentős negatív következményekkel jár”. „A megállapodás egyetlen pozitívuma, hogy egyelőre sikerült elkerülni egy további eszkalációs spirált” – tették hozzá. Nagy hiányosságnak nevezte ugyanakkor, hogy nem született megállapodás az acél- és alumíniumexportról.
Friedrich Merz német kancellár optimistább volt. Az ő közleménye leginkább protokolludvariaskodás volt, arra koncentrált, hogy jó, hogy sikerült elkerülni egy kereskedelmi konfliktust, amely súlyosan érintette volna az exportorientált német gazdaságot, és „ez különösen az autóiparra vonatkozik, ahol a jelenlegi 27,5 százalékos vámokat csaknem felére csökkentették”.
Lars Klingbeil német pénzügyminiszter szintén elégedettségének adott hangot a megállapodással kapcsolatban, de további pontosítást tart szükségesnek a konkrét következmények tekintetében. „Mindig is a tárgyalásos megoldásban bíztunk. Ez most megvalósult, és ez első lépésként jó” – jelentette ki Klingbeil, de hangsúlyozta, hogy „alapvetően továbbra is meggyőződésem, hogy a vámok károsak az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Alacsony vámokra és nyitott piacokra van szükségünk. Továbbra is a jó kereskedelmi kapcsolatokra fogunk támaszkodni. Ehhez az Egyesült Államok mellett új globális partnerségeket is ki fogunk építeni”.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap tett kijelentése szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött kereskedelmi megállapodás pozitív, de a részleteket még meg kell vizsgálni. „Pozitívnak tartom, hogy megállapodás született, de ha nem látom a részleteket, nem tudom a legjobban megítélni” – mondta Meloni újságíróknak egy addisz-abebai találkozó szünetében.
Meloni a nyilatkozatban kijelentette, a megállapodás „biztosítja a stabilitást”, hozzátéve, hogy a 15 százalékos vámtétel „fenntartható, különösen, ha ez nem adódik hozzá a korábbi vámokhoz, ahogyan azt eredetileg tervezték”. „Készen állunk a támogató intézkedések nemzeti szintű életbe léptetésére, de kérjük, hogy azokat európai szinten is alkalmazzák azokra az ágazatokra, amelyeket az amerikai vámintézkedések különösen érintenek.”
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke már nem volt ilyen bizakodó. Bernd Lange vasárnap tett nyilatkozatában “nem kielégítőnek” és “jelentősen kiegyensúlyozatlannak” minősítette a javasolt keretmegállapodást, ami szerinte alááshatja a blokk gazdasági stabilitását. Kiemelte, hogy a megállapodás szerint a vámtétel a jelenlegi átlagos szint négyszeresére emelkedne, míg az EU az amerikai árukra nulla vámot vetne ki. “Ez egy egyoldalú megállapodás. Nyilvánvaló, hogy olyan engedményeket tettek, amelyeket nehéz elfogadni” – mondta Lange.
Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke abban állapodott meg, hogy az európai áruk többségének amerikai importját sújtó vám 15 százalékosra emelkedik. Kivétel ez alól az acélimport, mely 50 százalékos vámot kap a nyakába, így veszélybe sodorhatja az európai gyártókat. Úgy tudni, az alkuból kimaradtak a gyógyszeripari termékek is, amelyekre még kivethetnek büntetővámokat az amerikai illetékesek.
A 15 százalékos vámszint jóval magasabb, mint Trump beiktatása előtt volt, addig az EU-s termékek után átlagosan 4,8 százalékos vámot kellett fizetni – viszont megállapodás nélkül 30 százalékos importvám élesedett volna augusztus elsején. EU-s ellenvámról pedig nem esett szó. Az EU azt is vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát, és további 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban.
Lange bírálta a tervezett, 600 milliárd dolláros további beruházásokat, beleértve az amerikai katonai technológiák finanszírozásának növelését, és ezeket az intézkedéseket az európai gazdasági érdekekkel ellentétesnek nevezte. “Összességében ez az egyezmény hozzájárul az EU gazdasági fejlődésének gyengüléséhez és bruttó hazai termékének csökkenéséhez” – jelentette ki.
