szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha a rendőrök szakállas férfit látnak nagy zacskókkal, egyből igazoltatni kezdik, akkor is, ha szabálysértésnek még a közelébe sem jár. A hajléktalanok vegzálásának semmi köze nincs a bűnmegelőzéshez, és a Helsinki Bizottság kutatása szerint minden esetben jogszerűtlen.

A BRFK képviselői és tanúi nem jelentek meg az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál azon a tárgyaláson, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié szervezet kezdeményezésére indult annak megállapítására, hogy a rendőrség zaklató igazoltatási gyakorlata hátrányosan különbözteti-e meg a hajléktalan embereket.

A budapesti rendőrfőkapitány beadványában azzal indokolta, hogy nem tudtak megjelenni a tárgyaláson, hogy nem állt rendelkezésükre elég idő és adat az igazoltatásokat végző rendőrök beazonosítására. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság főosztályvezetője megjegyezte, hogy nem tudják értelmezni, hogy a rendőrség számára mi az elég idő, ugyanis május végén már megkeresték a BRFK-t.

A tanúk közül elsőként Udvarhelyi Tesszát, A Város Mindenkié mozgalom koordinátorát hallgatták meg. Elmondta, hogy 2011-ben végeztek már egy kutatást, amely során 400 hajléktalant kérdeztek meg, és a válaszadók 59 százaléka arról számolt be, hogy havonta egyszer biztosan igazoltatják. Az igazoltatott emberek egyharmadát pedig havonta több mint négyszer igazoltatták. 

Ezt a kutatást folytatták 2014 őszén, hogy megnézzék, változott-e a rendőrség gyakorlata. A kutatás során teszteléssel és megfigyeléssel vizsgálták, hogy a rendőrök milyen gyakorisággal és mire hivatkozva tartóztatnak fel hajléktalanokat, akik sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követnek el, csak az utcán tartózkodnak. A korábbiakhoz hasonló megállapításokra jutottak: a vizsgált időszakban rögzített igazoltatások célpontjai többnyire hajléktalanok voltak, és az ellenőrzésükön kívül semmilyen további más intézkedés nem történt.

A főváros négy helyszínén zajlott a tesztelés: a Deák téren, a Széll Kálmán téren, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren. A tesztelők párban voltak, semmi különöset nem kértek tőlük, csak azt, hogy nagy szatyrok legyenek náluk. Megállapították azt is, hogy a rendőrök szemében a középkorú, szakállas, megviseltnek, elesettnek látszó férfiak nagy szatyorral felelnek meg a hajléktalansztereotípiának. Külön kérték a tesztelőket, hogy semmilyen szabálysértést ne kövessenek el, tehát például ne cigarettázzanak tilos helyen, és ne legyenek alkoholos állapotban, tehát a rendőri fellépésre ne adjanak okot. A koordinátor a meghallgatás során megjegyezte, hogy a Helsinki Bizottság kikérte a rendőrségtől az évi igazoltatások számát, ami megdöbbentően nagy, ugyanis a testület tájékoztatása szerint 3 millió igazoltatást hajtanak végre egy évben.

A következő tanú Fekete Nagy Miklós hajléktalan volt, aki a Deákon és a Blahán tesztelt. Ekkor ugyan nem igazoltatták, de beszámolt olyan ételosztásnál történő hatósági ellenőrzésről, amelynek ő is egyik elszenvedője volt. Elmondása szerint mintegy hatvan embert igazoltattak egymás után a rendőrök. Hangsúlyozta, hogy elég nagy bajnak tartja, hogy a rendőrök ilyen helyen próbálják keresni a bűnözőket. Még ha nem is tart sokáig egy-egy igazoltatás, azok alatt rosszul érzi magát, mintha bűnözőnek állítanák be a járókelők előtt.

A következő hajléktalan tanú a Nyugati főbejárata előtti padon ülve tesztelte a rendőröket, meg is találták őt, és közölték vele, hogy azért igazoltatják, hogy nehogy kizsebeljék őt. Ő nem értette az összefüggést a két dolog között – számolt be a tárgyaláson. Kérdésre azt felelte, hogy kilenc éve hajléktalan, és általában kéthetente egyszer igazoltatják.

A Helsinki Bizottság részéről Ivány Borbála a szervezet megállapításaiból idézett néhányat, többek között azt, hogy álláspontjuk szerint, ha nem követi az igazoltatást további intézkedés, akkor alaptalan és zaklató jellegű. Továbbá hogy egy igazoltatás jogkorlátozás is, és ha nem jogszerű, akkor jogtalan hátrányt okoz.

A kutatás szerint egy hajléktalan embert Budapesten átlagosan akár havi kétszer is igazoltathatnak, anélkül, hogy bármiféle normát megsérthetnek. Tíz igazoltatás közül három olyan is volt, amikor az intézkedés alá vont hajléktalan létfenntartását biztosító szolgáltatást vett igénybe, vagyis éltelosztáson volt, vagy orvosi ellátást vett igénybe. Az igazoltatások közül nem volt olyan, amit a rendőrök a rendőrségi törvényben megjelölt cél érdekében hajtottak volna végre. Ha olykor meg is indokolták az intézkedést, az igazoltatások céljáról való tájékoztatás valamennyi esetben jogszerűtlen volt. A rendőrök 80 százalékban szegényeket, rossz szociális helyzetben lévőket igazoltatnak – áll a kutatásban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Alig 150 kilométeres hatótávú Model 3-ast is árul a Tesla

Alig 150 kilométeres hatótávú Model 3-ast is árul a Tesla

Az átoltottságtól függetlenül alakulhatnak a német korlátozások

Az átoltottságtól függetlenül alakulhatnak a német korlátozások

Az SZFE új rektorhelyettese és új tanára is állami támogatást kap filmezésre

Az SZFE új rektorhelyettese és új tanára is állami támogatást kap filmezésre