szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Csütörtökön várható, hogy elsőfokú ítéletet hirdetnek a rendőri vezetők 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos perében. A perbeszédek során az ügyész jobbára felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádlottakra, köztük a három tábornokra, a védők ugyanakkor felmentést kértek.

Csütörtökön elsőfokú ítélet várható a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perében a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt katonai bűncselekmények, elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot – Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét –, továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

A történtek

A vád szerint Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatt kezdődött tiltakozás a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Szabadság téri tévészékháznál követelte sikertelenül, hogy olvassák be petíciójukat. Ezután a néhány száz fős tömegből elkezdtek köveket dobálni, autókat felborítani, gyújtogatni, rátámadtak a székházat védő rendőrökre, majd betörtek az épületbe, ahol dúltak, fosztogattak.

Túry Gergely

A székházostromnál mintegy 200 rendőr megsérült, a televízió és a rendőrség eszközeiben összesen százmilliós nagyságrendű kár keletkezett. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak a főváros közterületein, majd október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között.

A vád

Az ügyészség szerint a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. Mi több, az ilyen esetekben a rendőrtanúk igyekeztek homályossá, bizonytalanná tenni a tényállást. A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket.

A büntetőper két éve kezdődött, több mint száz tárgyalást tartottak, meghallgattak több mint kétszáz tanút, valamint számos szakértőt. Az eseményeket vizsgálta több parlamenti és szakértői bizottság, tanúként hallgattak ki több politikust.

A tárgyalásokon ismertették a rendőrök székházostrom idején egymással váltott rádióüzeneteit. Amikor például tüzet gyújtottak a támadók az épületnél, azt jelentették a rendőrök: "Siessetek, mert itt fogunk megfulladni!" A rendőrök hol kérték, hol követelték feletteseiktől a segítséget: "Türelem, az van, de ezek egyre közelebb jönnek! (...) Annyi rendőr sérült van, hogy ki se tudjuk őket vinni. (...) Amerre nézek, rendőr, csak az a baj, hogy szervezetlenek és kimerültek. (...) Hol a (...) vagytok, már elnézést!" Az elöljárók azonban sokáig csak nyugtázták az adásokat és időnként felszólították beosztottaikat, hogy tartsanak ki. Csak órák múlva hangzott el az utasítás: "Nyomjátok, gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"!

Felfüggesztettet kértek rájuk

A perbeszédek során az ügyész jobbára felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádlottakra, köztük a három tábornokra, a védők ugyanakkor felmentést kértek.

Egy másik, évekkel ezelőtt lezárult büntetőeljárásban 40 embert vádoltak meg erőszakos bűncselekményekkel a székház elleni támadás miatt. Többségük felfüggesztett szabadságvesztést kapott, volt néhány felmentő ítélet, illetve pénzbüntetést, letöltendő szabadságvesztést abban az ügyben a visszaesők kaptak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!