Izgalmas közvéleménykutatást közölt a Pew Research Center. Többek közt azt vizsgálta, hogy az európaiak fejében mennyire kapcsolódik össze a terrorizmustól való félelem és a menekültek, migránsok problémája. Úgy találták, hogy nagyon: 10-ből 8 vizsgált európai országban 50 százalék, vagy azt meghaladó arányú népesség gondolja úgy, hogy az érkező migránsok növelik a terrorizmus megjelenésének valószínűségét az országukban. Lássuk a felmérés főbb megállapításait:

A magyarok több kérdésben is elsők: nálunk vélik a legtöbben (76%) az előző állítást, a magyarok 82%-a állítja, a migránsok terhet jelentenek az országnak, elveszik a munkánkat és élősködnek a szociális juttatásokon, és nálunk 43% gondolja úgy, hogy az itt élő bevándorlók okolhatók a bűnözés növekedéséért. Ez utóbbi válaszadással csak a harmadikak lettünk, megelőzött minket Svédország (46%) és Olaszország (47%), más kérdés, hogy náluk vannak is menekültek ezerszámra, míg nálunk alig 1-200, vagyis a magas magyar aránynak abszolút nem lehet tapasztalásbeli alapja.

A svédek és németek legalább fele viszont azt is gondolja, hogy a menekültek a befogadó nemzetet nagyobbá, erősebbé teszik a szaktudásuk, munkájuk által, tehát pozitív kép él róluk.

Az európai országokban az ott élő muszlimokról is sokan negatívan gondolkodnak. De míg ott, ahol régebben élnek, több generáción át, nagyobb tömegben muszlimok, ez a negatív attitűd a népesség egyharmadát jellemzi csak (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia), míg ott, ahol kevesen élnek (pl. Lengyelország, Magyarország), jóval magasabb. Ebben a kategóriában is nyertünk, 72%-kal mi vagyunk a leginkább muszlimgyűlölő ország Európában.

Mit gondolunk arról, hogy a muszlimok inkább akarnak elküönülten, nem beilleszkedve élni az adott országban? A legtöbben Görögországban hiszik ezt (78%), mi vagyunk a másodikak (76%), a spanyolok a hamradikak (68%). Érdekesség, hogy a muszlimellenességben élen járó lengyelek gondolják legkevésbé, hogy a muszlimok az önkéntes gettósodás útján járnak, ott csak 45% gondolja így, az is majdnem a válaszadók fele. A trendekről: Németországban 2005 óta 88%-ról 61%-ra esett azok aránya, akik ezt gondolják.

Bár a közelmúltban történt merényletek Medinában, egyéb, vallásos helyek, mecsetek közelében arra utalnak, hogy az Iszlám Állam nem törődik a muszlim áldozatokkal és ünnepekkel, mégis több helyen él a hit, hogy az országban élő muszlimok támogatják az IÁ törekvéseit, céljait, eszközeit. Mindenhol a kisebbség, de Olaszországban 46%, nálunk 37%, a lengyeleknél pedig 35%.

Rendkívül érdekes a muszlimokkal szembeni ellenszenv pártpolitikai, ideológiai vizsgálata. Nagyjából egész Európában elmondható, hogy a magukat jobboldalinak mondók inkább muszlim- és menekültellenesek, míg a baloldaliak kevésbé - Görögországban 30% különbség van a két csoport között ezen a téren (még a baloldaliaknak is 50%-a muszlim- és menekültellenes). Egyedül nálunk fordul elő az, hogy a magukat baloldalinak mondók (akár csak 1%-kal is) radikálisabbak (76%), mint a jobboldaliak (75%). És mivel a középen állók is 69%-ban muszlimellenesek, nálunk ebben egységes a politika közösség.

Általánosan elmondható, hogy az idősebbek és az iskolázatlanabbak inkább muszlim- és menekültellenesek.

A menekülthelyzet és terrorizmus nemcsak a muszlimok megítélésén rontott, mindenféle kisebbség megítélése negatívabb lett. A felmérést végző cég szerint az olaszoknál a legelutasítottabb a roma, a muszlim és a zsidó kisebbség, másodikaka a görögök, és bronzérmesek lettek a magyarok (64%-unknak van negatív véleménye a romákról, 72%-nak a muszlimokról, és 32%-nak a zsidókról). A legelfogadóbb országok: Hollandia, Németország és Svédország. Az antiszemitizmus EU-s átlaga 16%, ehhez képest a spanyolok (21%), a lengyelek és az olaszok (24-24%), a magyarok (32%) és a görögök (55%) jelentős mértékben túllépik ezt.

A magyaroknál 68, míg a görögöknél 66% gondolja úgy, hogy a nemzeti szokások és a hagyományok ismerete nagyon fontos ahhoz, hogy valaki igazán magyar vagy görög legyen, míg ez Hollandiában csak 37, Németországban 29, Svédországban pedig 26% szerint van így.

Ha azt nézzük, hogy az EU átlagához képest hányan gondolják úgy, hogy bizonyos ismérvek (a nemzeti nyelv, a hagyományok és szokások, az, hogy valaki az adott ország szülötte, és hogy keresztény-e), mennyire fontosak, hogy valaki jó állampolgár is legyen, azt látjuk, hogy Magyarországon gondolják ezt az Eu-átlag fölött a legtöbben, a második Görögország és Lengyelország, míg az EU-átlag alatt a hollandok, a németek és a svédek állnak.

A Pew Research Center 2016 áprilisának közepétől durván egy hónapon át kérdezett meg összesen 11 500 embert az EU-ban és az USA-ban, lefedve az EU 80%-ának népességét, és az EU-GDP 82%-át.