Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke és Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke is azt mondták a műsorban: remélik, lesz népszavazás, és mindketten csalódottak lesznek, ha végül visszavonják a pályázatot. Fekete-Győr András szerint ők inkább országos népszavazást kiírását támogatják a kérdésben, Szalay-Berzeviczy Attila viszont úgy vélte, hogy a BOM szempontjából egy országos és egy budapesti referendumot is tudnának támogatni.
A Momentum Mozgalom elnöke itt is elmondta, hogy az olimpiára fontos eseményként tekintenek, amit meg lehet rendezni majd egyszer, de nem 2024-ben, először legyen ugyanis az országnak fejlett oktatási és egészségügyi rendszere. Emlékeztetett: 1896-ban Budapest rendezte volna Athén helyett az első modernkori olimpiát, de Eötvös Lóránt kezdeményezésére visszavonták a pályázatot, és akkor is arra hivatkoztak, hogy az oktatás ügye a fontosabb volt a nemzet szempontjából.
Szalay-Berzeviczy Attila, akinek az ükapja, Szalay-Berzeviczy Albert volt a MOB akkori elnöke, viszont úgy érvelt: az olimpia nem puszta stadionépítést jelent, hanem gazdaságfejlesztő hatással jár.
Megjegyezte: 2005 óta létezik a BOM, mindig is kommunikáltak az olimpiai elképzelések ügyében, az elmúlt négy hét viszont a népszavazásról szólt, és abban nem volt közös álláspontjuk a Momentummal. Jó lett volna ezért, ha az aláírásgyűjtő mozgalom tagjai egyeztetnek korábban velük – tette hozzá. Fekete-Győr András a műsorban hiányolta, hogy most, az első alkalommal meghirdetett nyilvános vitán sem vettek részt politikusok.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint az olimpiai tervezésre szánt 15 milliárdos keret felét költötte el eddig a pályázati bizottság, és az Indexen emlegetett 30 milliárdos tervezési költség nem fedi a valóságot.
A Momentum elnöke hiányolta, hogy az olimpiai költéseiről csak egy nyilvános elérhető tanulmány volt, a PwC-é, de Szalay-Berzeviczy Attila szerint több tanulmány esetén sem lehetett volna pontos számokat megjósolni, elég például csak arra gondolni, hogy eltérés lehet az évek alatt az árfolyamokban.
Fekete-Győr András szerint a 2024-es budapesti olimpia fő kockázata az lenne, hogy a kezdeti költség megsokszorozódna, és egy ilyen rizikós döntésbe nem mehet bele az ország, mert az olimpia után „több éves másnaposság jönne”.
A műsorban elhangzott az is, hogy a Momentum Mozgalom márciusban elindítja a párttá alakuláshoz szükséges jogi folyamatot.