Előre láthatónak és a dolog természetes velejárójának nevezte a kormánypártok hétfő déli frakcióülésén a miniszterelnök, hogy nagy nemzetközi felháborodást keltett a kormány CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosításának tervezete. A tiltakozáscunami Orbán Viktor érvelése szerint annak köszönhető, hogy az intézménynek nagyon erős a „networkje”, vagyis rengeteg olyan értelmiségivel, tudóssal, politikussal és szervezettel áll kapcsolatban, amely valamilyen módon „keresztfinanszírozásban” van Soros György érdekeltségeivel.

A módosítást egyébként azért is akarta kivételes eljárásban – tehát gyakorlatilag másfél nap alatt – keresztülvinni a kormány a parlamenten, hogy elejét vegye a javaslat visszavonását követelő további nyomásgyakorlásnak és tiltakozásnak.

Orbán Viktor amúgy nem gyakori vendég a főként technikai részleteket tárgyaló frakcióüléseken. A résztvevők benyomása szerint ezúttal azért ment el és beszélt a javaslatról személyesen, hogy lehűtse a kérdésben múlt héten még kormánypárti berkekben is erősen izzó kedélyeket. Valamint egyértelművé tegye:

személyesen is fontosnak tartja az ügyet.

Ez azért lényeges, mert két hete például, a lex Heineken benyújtásakor viszonylagos zavart okozott a Fideszben, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatát a frakcióülésen úgy szedte ízekre a képviselőcsoport jogászai nevében Kósa Lajos frakcióvezető, hogy a miniszterelnök véleménye közben nem derült ki, a képviselők így nem tudták eldönteni, hogy a belemenős miniszteri nyilatkozatoknak vagy „az úgysem lesz ebből a pancsermunkából semmi”-magyarázatnak higgyenek.

Soros postafiókja

A finanszírozásra tett utalást és a következetesen használt "Soros-egyetem" kifejezés mellett Orbán állítólag csak annyiban utalt az alapítóra a beszédében, hogy "Magyarországon senki sem állhat a törvények felett, még egy milliárdos sem". A szigorítás hátterében álló valódi politikai motivációt ugyanakkor nem villantotta fel a képviselőknek: pénteki rádióinterjújában kifejtett gondolatmenetét gyakorlatilag megismételve csak arról beszélt, hogy a CEU igazságtalan előnyhöz jutott magyar egyetemekkel szemben, hiszen míg ez utóbbiak csak magyar diplomát adhatnak ki, addig "tisztázatlan jogi helyzetének köszönhetően" a CEU magyart és amerikait is egyaránt.

Azt, hogy ez a kiváltság miért káros a kormány szerint, már az oktatási államtitkár próbálta elmagyarázni a képviselőknek.

"Amelyik egyetemnek nincsenek falai az nem egy jó egyetem"

– igyekezett érzékletes példát hozni Palkovics László, a jelek szerint nem is sikertelenül: a tervezet miatt múlt héten még erősen zúgolódó képviselők a hvg.hu-nak hétfőn már mind azt mondták: megértették, hogy miért is indokolt a szigorítás. Nemcsak megértették amúgy, de a leckét is elég jól felmondták: a magyar diplomát adó, Magyarországon működő Közép-európai Egyetemmel semmi baj, csak az Egyesült Államokban bejegyzett, de ott tevékenységet nem végző, "postafiók-egyetemként" működő CEU-val.

Ha a CEU nem teljesíti a törvényben szabott feltételeket, a Közép-európai Egyetem akkor is háborítatlanul működhet tovább, ugyanazon helyen és ugyanazon oktatógárdával. Ha pedig a CEU tulajdonosa úgy dönt, hogy mégis indít képzést az Egyesült Államokban is, és a törvénymódosításban előírt nemzetközi egyezmény is megszületik az intézmény magyarországi működéséről, akkor "mindenki boldog lehet" – magyarázták a kormányzati kommunikációba illeszkedően az immár elégedett képviselők.

Arra a kérdésünkre ugyanakkor már minden megkérdezett csak a vállát vonogatta és hümmögött, hogy az előírt nemzetközi egyezmény megszületése, illetve az esetlegesen az Egyesült Államokban is beindítandó képzés mennyiben változtatna azon, hogy a kettős diploma kiadásával a CEU versenyelőnyben van a hazai egyetemekhez képest.

Legszebb öröm a káröröm

Az Egyesült Államok kormányával kötendő megállapodásról a miniszterelnök állítólag egyébként a képviselőknek is azt mondta, amit hétfőn lapunknak a parlamenti folyosón, hogy a kormány kész tárgyalni az amerikai kormánnyal. Orbán Viktor állításában egy képviselő szerint azonban az is egyértelműen benne volt, hogy a kormány akkor tárgyal, ha azt a CEU kérésére az amerikai fél kezdeményezi.

Soros ezzel márpedig olyan – a kormányfőnek tetsző – pozícióba kényszerül, hogy az általa közismerten utált és lenézett Donald Trumpnál kelljen kilincselnie, "ha akar valamit".

Ezt vési kőbe az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége által hétfő este tovább szigorított, illetve kiigazított törvényjavaslat. Noha belátták, hogy a megállapodást a CEU esetében nem a washingtoni szövetségi kormánnyal kell megkötni, hanem New York Állammal, de beleírták, hogy arra előzetesen a Fehér Háznak is áldását kell adnia. Ez így lehetetlen előírás, értékelt a Hír Tv Egyenesen című műsorában Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, mert az amerikai elnöknek egyszerűen nincs joga ilyesmivel foglalkozni, vagyis aki ezt előírja, valójában a CEU megszüntetését akarja.

Ráadásul a módosított javaslat szerint a feltételeket az eredetileg tervezett jövő év februári határidő helyett a hatálybalépéstől számított fél éven belül – tehát ez év szeptemberéig – kell teljesíteni. Az az intézmény pedig, amely erre nem képes, már 2018. január 1-jétől nem vehetne fel hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.