Egy átlagos kampányhét a Fidesz hazugságai, csúsztatásai között

1, Soros Brüsszelbe megy - wrong, Soros Brüsszelben volt

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs, aki amúgy az MNB doktori iskolájának hallgatójaként havi 300 ezer forintot kap, hétfőn drámai hangon közölte, Soros György Brüsszelbe megy eligazítást tartani, a kormánypárti sajtó azt is tudni vélte, a NER második számú közellenségéhez, a liberális Guy Verhofstadthoz megy. Az igazság: Soros György az azt megelőző csütörtökön-pénteken volt Brüsszelben, tárgyalásait egy percig sem titkolva.

2, Tállai András csak azt tette, amit az esküje diktált, amikor érdeklődött a MOL-nál a benzinárak felől

Lázár János a Kormányinfón hosszasan taglalta az ügyet: Tállai András nem élt vissza hatalmával, amikor hivatalban lévő NAV-elnökként odaérdeklődött a szerinte túl magas benzinárak miatt a kútra, hanem csak azt tette, amit a térség országggyűlési képviselőjeként tennie kellett. Meg kellett ugyanis értenie, hogy miért mgasabb az egyik kúton a benzinárak, mint a másikon. Az, hogy az országban piacgazdaság az uralkodó gazdasági rendszer, nem elég magyarázatnak, ahol a piaci szereplők maguk képezik az árakat, és a vásárlók maguk döntik el, hol vásárolnak. Sőt, Lázár bevallja, maga is követné Tállai-elvtárs példáját.

Fülöp Máté

3, Németh Szilárd kormánytámogatásnak hazudja az 1,7 milliárd forintnyi EU-s támogatást

Brüsszelt meg kell állítani, ha pedig pénzt ad, le kell tagadni - ezt az elvet ültette át a gyakorlatba Németh Szilárd Fidesz-alelnök, amikor csepeli Csillagtelep szociális célú rehabilitációjáról beszél egy lakossági fórumon.

4, Felháborító, hogy az USA 200 millió forinttal támogatja egy szövetséges állam vidéki sajtóját, mi sosem tennénk ilyet

Az USA ügyvivői, tehát a lehető legmagasabb diplomáciai szinten (az ügyvivő és a nagykövet egy szinten van a diplomáciai hierarchiában) fejezte ki korábban, hogy aggódik amiatt, hogy a kormány rátenyerel a médiapiacra, kormánytagok vesznek rakásra rádiókat, tévéket, napilapokat, cégek kapnak eligazitást, hogy hol kéne és hol nem hirdetni, valamint az állam brutális tényező a médiapiacon, hirdetéseivel tartja el a baráti sajtót. Emiatt 200 milliós programot indított a vidéki sajtó megsegítésére - Szijjártó Pétertől Lázár Jánosig hüledezett a magyar kormány, hogy ilyet ők még nem tapasztaltak, hogy szövetséges, baráti ország belügyébe így beártani magát, és sajtót támogatni, hát ilyet mi sosem tenék. Pedig teszünk: elég egy pillantást vetni a külhoni magyarásgot támogató Bethlen Gábor Alap pályázati listájára, és láthatjuk, hogy a sepsiszentgyörgyi Sláger Rádiónak évi 6 milliós támogatást nyújtunk.

5, Az EU megtámadta Lengyelországot

Az Európai Parlament szavazott, és döntött: 438-152 arányban amellett döntött, hogy elkezdi előkészíteni az EU legszigorúbb szankcióját, a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását, amit közkeletűen csak atombombának neveznek, mivel akár a szavazási jogot is elveheti a büntetett tagállamtól. Megszavazta ezt a Fideszt is sorai között tudó, 216 fős Néppárt egy része is. Tette mindezt azért, mert a Lengyelországban meghozott kormányzati döntéseket a jogállamiságot, demokráciát, azaz az EU alapértékeit fenyegető jellegűnek látja. Egy demokratikus döntést egy magát demokratikusnak valló párt részéről úgy interpretálni, hogy az a Lengyelország megtámadás, elég érdekes. Ráadásul a Fidesz a hazug állításokkal és csúsztatásokkal teli nemzeti konzultációról mindig úgy beszél, hogy az egekbe magasztalja a demokráciát - az EP esetében viszont, úgy tűnik, nem értékeli.

MTI / PAP / Jacket Turczyk

6, A Kúria egy bírája politikai bosszútól hajtva mondja ki újra és újra, hogy a tao-pénzek márpedig közpénznek számítnak

Lázár János rebesgette azt, hogy a 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság éléről a Fidesz-kormány által (egyébként jogellenesen) eltávolított Baka András, aki most a Kúria bírája, politikai bosszúja részeként mindig megkaparintja a tao-pénzes ügyeket, és gyönyörtől felajzva mondja ki, hogy azok közpénzek – ezért be kell számolni arról, ki mikor mennyit kinek adott belőle. Ezt pedig a kormány szeretné eltitkolni – nyilván kínos lenne neki, ha kiderülne, hogy a kormányközeli tulajdonosok csapatai hogy kapnak milliárdokat a nagy semmire, olyan milliárdokat, amelyek amúgy a költségvetéshez folynának be. A Kúria áttételesen reagált Lázárra, az ügyeket jogterületi szakosodás szerint osztják le a bírói tanácsok között. Ja, és a Fidesz már sokadszorra mond ellent 2009-es saját magának: nem kommentálnak bírósági ítéleteket.

7, A magyarok joggal félnek a városaikban megjelenő migránsnak néző külföldiektől

Itt két hazugság is elhangzott Lázár János részéről: egyfelől a magyarok joggal félnek, ha települései határain belül migránsnak kinéző saját lakókat/önkénteseket/nem migránsokat látnak. Joggal, mert „folyamatosak a támadások, merényletek, erőszak ott, ahol nagy a bevándorlók aránya, ettől félnek az emberek”. Ez persze így nem igaz. És az sem, hogy a kormányzati propagandának, izé konzultációnak ne lenne semmi hatása a Nagy Magyar Idegengyűlölet felkorbácsolásához.

8, Önfarkába harapó kígyó: a vidéki napilapokat nem olvassa senki, akkor hát miért hirdet bennük az állam?

Lázár arról is beszélt, hogy a mára mind egy szálig kormányközeli tulajdonosok kezébe került vidéki napilapokat senki nem olvassa, a jelentőségüket, illetve a tulajdonlásuk jelentőségét a média fújja fel. De akkor miért hirdet bennük az állami intézmények költéseit egy személyben kezelő Nemzeti Kommunikációs Hivatal oly sokat? Passz, mondta Lázár. Az országos megyei napilapok együtt amúgy 4-szeres példányszámban jelennek meg, mint a legolvasottabb országos napilap, a Blikk. Az állam amúgy 2015-höz képest a Magyar Reklámszövetség adatai alapján 2016-ban 80 százalékkal többet költött. Az Index kimutatta, hogy a szintén alig olvasott Ripostban található hirdetések 96,5 százaléka állami eredetű.

Túry Gergely