Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A Duna Médiaszolgáltató – vagyis a közszolgálati televízió – „vélemény- és sajtószabadsághoz fűződő jogát” sértette meg a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria, amikor megbüntette, mert a reggeli műsorban hosszú időn át csak kormánypárti politikusok szerepeltek, és például a Jobbikból annak ellenére nem kérdeztek meg senkit, hogy a meghívottak rendszeresen szidalmazták az ellenzéki pártot – ez áll abban a Szalai Krisztina ügyvéd által jegyzett alkotmányossági panaszban, amellyel az ünnep után, kedden foglalkozik majd az Alkotmánybíróság egyik tanácsa.
Az adófizetők pénzén fenntartott intézmény úgy gondolja:
Nem várható el a médiaszolgáltatótól, hogy egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderítsen, nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen.
Így folytatja: „Az egyes véleményeknek, és nem azok képviselőinek kell a médiatartalomban megjelenniük, így több, azonos vagy nagyban hasonló vélemény megléte esetén a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, akit az adott műsorszámban szerepeltet, vagy akinek a véleményét maga tolmácsolja.” Vagyis „a kiegyensúlyozottsági követelmény nem biztosít senkinek alanyi jogot a médiában való közvetlen megjelenésre”.
Eszerint ha perceken át bírálnak vagy szidnak egy pártot, majd utána a műsorvezető közli, hogy az illető párt visszautasítja a bírálatokat, az elegendő, mert ha még meg is kellene kérdezni a másik felet, az „aránytalan terhet ró a médiaszolgáltatóra, így szerkesztői szabadságát, végsö soron pedig sajtószabadságát sérti”. A Duna Médiaszolgáltató szerint egyébként sem helyes egyetlen műsor egyetlen kéthetes időszakát vizsgálni, hiszen az MTI, a különböző rádióadók és online felületek teret adnak más nézeteknek is.
Erről a sajátos jogértelmezésről kell április 3-án döntenie a Salamon László alkotmánybíró vezette öt tagú tanácsnak, pontosabban először arról, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e érdemben a panasszal.
