A választáson részt vevő pártvezetők közül utolsóként Szél Bernadett, az LMP társelnöke dobta be a törölközőt: Szél szeptember 15-ével mondott le társelnöki és frakcióvezetői tisztségéről (a képviselőcsoport pillanatnyilag nyolctagú, az azóta feloszlott Együtt színeiben mandátumot nyert Szabó Szabolccsal együtt), miután a párt etikai bizottsága július közepén súlyos büntetést szabott ki rá: három évre eltiltották minden párttisztségtől, mert a kampányban egyeztetett más ellenzéki pártokkal az együttműködésről, amivel megsértette a kongresszus határozatát. A pártnak és az Országgyűlésnek ugyanakkor tagja marad. Az LMP másik társelnöke, Hadházy Ákos még a választás éjszakáján lemondott, miután nem sikerült megverni a Fideszt. Az etikai bizottság őt is elmarasztalta, ezért kilépett az LMP-ből, a mandátumát viszont megtartotta.

Szél a választás éjszakáján nem kínálta fel pozícióját, és még keményebb küzdelmet ígért. A május 26-i tisztújításon egyedüli női indulóként újraválasztották. A kemény küzdelem eddig tartott, és még a bejelentést sem sikerült úgy kivitelezni, ahogy azt eltervezte: a politikus ugyanis a Magyar Hangnak adott interjúban akart volna előállni döntésével, a hírt azonban saját információként megszellőztette a teljesen ismeretlen Borsod24.com, amely még idézte is Szélt lemondása okairól:

„egy politikai közösség nem bánhat így a sajátjaival és végképp nem méltó ez a viselkedés a zöldekhez, nem akarok egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a felelősségvállalást büntetik, a felelősséghárítást jutalmazzák."

Időközben megszereztük Szél levelét, melyet a pártvezetésnek írt, illetve megjelent a Magyar Hangnak adott interjúja is.

Lényegét tekintve az LMP darabjaira hullott: a választás környékén folyamatos volt az árulózás, Schiffer András is otthagyta a pártot, amely személyes projektjeként is leírható. Az LMP-ben ezt követően egészen abszurd jelentek zajlottak:

• Sallai Róbert Benedek megütötte Hadházy Ákost, mire Sallait kizárták majd Szél megbüntetésével egyidőben visszavették.
• Ungár Péter elnökségi tag is büntetést és eltiltást kapott, ám nem sokkal később beválasztották a párt ifjúsági szervezetének fegyelmi és etikai bizottságába.
• Megbüntették az eltiltásokat osztogató Moldován Lászlót is, amiért részleteket mondott a Sallai-ügyről.

Új társelnökként Szél lemondása után azonnal felmerült Demeter Márta volt szocialista politikus neve is, akit többedszeri nekifutásra sikerült csak felvenni az LMP-be, egyesek tolvajozták is a képviselőt. Most, hogy vége a választásnak, az új társelnök, Keresztes Lóránt László egyre jobb ötletnek tartja a Jobbik-LMP együttműködést.

Bemutatkozik Vona Vlogger Gábor

Az csak jóval a választás után, Vona Gábor vloggeres debütálásakor derült ki, hogy a Jobbik elnöke évekkel ezelőtt felajánlotta az együttműködést Schiffer Andrásnak, aki azt megvalósíthatatlannak tartotta.

Vona Gábor is rögtön, már a választás éjszakáján lemondott, másnap pedig bejelentette azt is, lemond parlamenti mandátumáról és visszavonul a politikától. A visszalépést ő vette a legkomolyabban, mert az addigi egzisztenicáját is beáldozta. Akkor azt írtuk, ő a magyar politika sötét lova, és ez a vloggerkedéssel sem változott jelentősen. Török Gábor politikai elemző szerint Vona Lázár János volt miniszterrel együtt az Orbán Viktor utáni időkre készül, ez Vona megnyilvánulásait hallgatva nem tűnik túl merész gondolatnak.

Úgy próbál véleményformáló tényező maradni, hogy közben nem köthető pártokhoz. Azt ígérte, vloggerként cigánytelepre is ellátogat majd, olyan helyre, ahol Jobbik elnökként csak erős kísérettel jelenhetett volna meg.

A Jobbik nemcsak lényegét tekintve, de formálisan is szétszakadt: a Vona által javasolt és támogatott Sneider Tamás/Gyöngyösi Márton duó épp csak nyert Toroczkai László ellen, aki a vereség után létrehozott egy platformot a párton belül, amiért kizárták. Követte őt mások mellett szövetségese, Dúró Dóra – aki megtartotta parlamenti mandátumát –, és megalakították a Mi Hazánk Mozgalmat, a megalakításkor bőszen bírálták Vona Gábort és a Jobbikot, mintha a jobboldali ellenzék ellenzékére lenne most a legnagyobb szüksége az országnak.

MSZP-P: örök barátság vagy kényszerszövetség?

A választás elmúltával és a gyorsan beáldozott Molnár Gyula helyére választott az új elnökkel, Tóth Bertalannal sem tudta lemosni magáról az MSZP a Fidesz csápjainak árnyát: az erős gyanúért sokat tett Botka László volt miniszterelnök-jelölt, aki lemondásakor remegő hangon arról beszélt, nem gondolta volna, hogy a politikai maffia ennyire behálózta az ellenzéket, benne saját pártját, az MSZP-t is.

A választás utáni tisztújítás hevében pedig volt, aki arról beszélt, „ha Tóth Bertalan lesz az elnök, átveszi a Fidesz az irányítást.” Az elnök Tóth lett, később mások is bábként emlegették, ő pedig a fideszes vádat minden alkalommal visszautasította. Az első felsülése az volt, amikor a szocialisták szétszavazva ugyan, de megszavazták a saját fizetésemelésüket, Tóth szerint a Fidesz csapdába csalta őket.

A lemondott pártelnök, Molnár Gyula is okozott még meglepetést: a választás után kiderült, kötött egy évi 60 milliós támogatási szerződést a liberálisokkal, párttársai háta mögött. Molnár ellen etikai vizsgálat indult, egy megrovással megúszta. Fodor Gábor nagyvonalúan elállt az összeg behajtásától, a Párbeszéd frakcióját viszont ugyanekkor szétrobbantotta Bősz Anett liberális politikus, aki az MSZP-Párbeszéd pártlista 15. helyéről utolsóként kapaszkodott be a parlamentbe. A pénzügyi logika azt diktálta, külön frakciója legyen a Párbeszédnek, amelyet csak Bősz Anettel és egy odaejtőernyőztetett szocialistával, Burány Sándorral sikerült teljesíteni. Bősz a 60 milliós szerződés kiszivárogtatásának napján bejelentette kilépését a Párbeszéd-frakcióból, amely így majdnem semmivé foszlott, mígnem Mellár Tamás független képviselővel sikerült összehozni a szükséges minimális létszámot a képviselőcsoport megalakításához.

A Párbeszéd vezetőiben nem merült fel, hogy az önmagában csúfos kudarc miatt nekik is le kellene mondaniuk. Karácsony Gergely viszont eleve nem ült be a parlamentbe, maradt zuglói polgármester, bár hallani lehetett a megpuccsolására irányuló tervekről is. A választási kampányban rebesgették főpolgármester-jelölti ambícióit, amire legutóbb azt mondta, csak akkor áll bele, ha minden ellenzéki párt támogatja. Ennek esélye a legutóbbi választást elnézve nulla.

Nagy kérdés még, hogy a következő, igazán vérre és zsebre menő választáson mi lesz a pártszövetség sorsa: a mostani támogatottsági adatok mellett kizárt, hogy a jelenlegivel egyező számú, kettő plusz egy európai parlamenti széket megcsípjen.

A győztes: Gyurcsány Ferenc

A Párbeszéden kívül a DK volt az egyetlen párt, ahol fel sem merült, hogy a pártelnöknek, Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania. Ez nyilván lehetetlenség is: az egyben a párt megszűnését is jelentené. Bár a teljes baloldal támogatottsága bezuhant, a DK önkritika helyett másokat okolt a kudarcért, választási csalást emlegetett. A következményeket csak Nagy-Huszein Tibor vállalta, aki egyedüliként mondott le az elnökségből. Gyurcsányt a kudarcról nem lehetett kérdezni.

A DK elnöke nagy taktikus: egykori pártját, az MSZP-t a választás előtti alkudozásban jól átverte, messze valós támogatottsága fölött sikerült jelölti helyeket szereznie a DK számára. Ezt azonban mandátumra alig tudta váltani.

Sokáig nem örülhet: 320 ezer szavazójával Gyurcsány kimaxolta a párt teljes potenciálját, minden támogatója elment szavazni – mondta korábban Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője. A magas részvétel miatt éppcsak bejutott a DK, „ha kicsivel többen mennek szavazni, lehet, be sem jutnak a parlamentbe. ”Szavazótábora öregszik, így lehet, utoljára ebben a négy évben lehet élvezni a parlamenti Orbán-Gyurcsány-csörtéket.