szerző:
Serdült Viktória
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Háromnapos rendezvényen vitatják meg Európa jövőjét és a vallásos sajtó kihívásait.

„Európa több szempontból válaszúthoz érkezett. Alapvető döntéseket kell hozni, melyek meghatározzák a kontinens sorsát. Ma az Európa előtt álló legnagyobb kihívások a keresztény identitásával is összefüggésben állnak. Az ezeréves identitás inspirációt nyújthat ahhoz, hogy megfelelő válaszokat találjunk ezekre a kihívásokra. Ez különösen nagy felelősséget jelent a keresztény média számára, általánosságban pedig azoknak az újságíróknak, akiket mindennapi munkájukban az egyház tanításai irányítanak.”

Akár államtitkári vagy miniszteri sajtóközlemény is lehetne, de a fenti szöveg sokkal szélesebb közönségnek szól. A néhány (eredetileg angol nyelvű) mondat a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi konferenciájának a beharangozója, melyre magyar és külföldi keresztény újságírókat várnak. A Budapest Forum for Christian Communicators elnevezésű rendezvényt egyelőre sehol nem harangozták be, de a honlapja már szép csendben elkészült, ahonnan azt is tudni, hogy szeptember 4-6. között rendezik meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, és már regisztrálni lehet.

A rendezvényt az NKE területén tartják
©

A magyar kormány számára természetesen nem újdonság konzervatív témák mentén nemzetközi konferenciát szervezni. Tavaly szintén a Külgazdasági és Külügyminisztérium szponzorálta a Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány „Európa jövője” című konferenciáját, ahol Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadója, Steve Bannon is fellépett. A szerződésekből később kiderült, hogy Bannon mindezért 20 ezer dolláros megbízási díjat kapott, ráadásul előadására a kritikus sajtó nagy részét – köztük több külföldi orgánumot – egyáltalán nem engedték be.

Meghatározni a közbeszédet

A szeptemberi háromnapos rendezvény annyiban mindenképpen hasonlítani fog a korábbiakra, hogy egyetlen nagyobb téma köré szerveződik, ami ez esetben a keresztény civilizáció és a keresztény sajtó. A szervezők azt remélik tőle, hogy „a különböző nézőpontok lendületet adnak az Európában jelenleg is folyó elmélkedésnek és meghatározzák majd a politikai párbeszédet”. Az első nap a keresztény és egyházi médiáról, a második az üldözött keresztényekről, a harmadik pedig arról szól majd, milyen szerepe van a kereszténységnek a 21. században.

A résztvevőknek ugyan utazásukat és szállásukat is maguknak kell fizetni, cserébe viszont nem akármilyen előadókat hallgathatnak, akik között szép számmal lesznek vallási vezetők, tudósok, politikusok és újságírók is. Ők olyan kérdésekre keresik majd a választ, hogy „mik napjaink legnagyobb dilemmái”, „hogy lehet legjobban szolgálni a családokat és a nemzeteket”, valamint egyáltalán mi az a keresztény újságírás, és mik a keresztény értékek.

Azt el kell ismerni, hogy a meghívottak között valóban szerepelnek nagy nevek. Eljön például Budapestre Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különmegbízottja, Habib Ephrem, a libanoni elnök tanácsadója és Chantal Delson francia filozófus, aki magát „liberális konzervatívként” határozza meg.

Nem maradnak távol az egyházak sem, hazánkba érkezik a Jordániában született Rifat M. Bader atya, a katolikus médiaközpont (Catholic Center for Studies and Media) alapítója, valamint Metropolitan Hilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarkátus külügyi osztályának vezetője is. Ott lesz Böjte Csaba és Kozma Imre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója is.

A magyar politikusok a KDNP képviseletében érkeznek, köztük Juhász Hajnalka országgyűlési képviselő és Hölvényi György EP-képviselő, de természetesen nem marad távol Azbej Tristan, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője. A felszólalók között lesz Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója is.

Az egyik sztárfellépő mindenképpen Colin Brazier Emmy-díjas brit riporter, aki jelenleg a Sky News tévécsatornának dolgozik, és olyan helyekről tudósított korábban, mint Irak, Afganisztán és Libanon. Líbiában például ő készítette az egyik utolsó interjút Moammer Kadhafival. Meghívása nem véletlen, a hatgyermekes Brazier mindig kiállt a nagycsalád értékei mellett, sőt 2013-ban könyvet is írt a témáról, melyben azt fejtegette, miért nem jó egyedüli gyereknek lenni. A riporter 2014-ben botrányba keveredett, amikor a helyszínen készült felvételek szerint a Malaysia Airlines Ukrajna felett lelőtt repülőgépének roncsai között az egyik áldozat csomagjában turkált. Brazier később a The Guardian hasábjain kért elnézést.

A budapesti keresztény konferencia meghívottjai között egy kétségtelenül színes egyéniség is szerepel: Christopher Finlayson kilenc évig volt az új-zélandi parlament képviselője, mielőtt kiszállt a politikából és ügyvédként kezdett el dolgozni. A politikus nem véletlenül nevezi magát igazi különcnek: nemcsak katolikus hitét, hanem melegségét is vállalja, ráadásul többször is nyíltan beszélt róla, hogy homoszexualitása miatt inkább nincs partnere, és önként vállalt cölibátust.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ez kész: levegőből csinál élelmiszert egy finn cég

Ez kész: levegőből csinál élelmiszert egy finn cég

Tarlós a HÉV 5-ös metróra kereszteléséről: Közröhej

Tarlós a HÉV 5-ös metróra kereszteléséről: Közröhej

A kilencvenes évek előmászott, és jön vele Jay és Néma Bob

A kilencvenes évek előmászott, és jön vele Jay és Néma Bob

Eltemették a Hableány kapitányát

Eltemették a Hableány kapitányát

Nehezebb ellopni a hátsó logó nélküli új Skodákat

Nehezebb ellopni a hátsó logó nélküli új Skodákat

London fenyegeti Iránt a lefoglalt tankerhajó miatt

London fenyegeti Iránt a lefoglalt tankerhajó miatt