„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”, és már nemcsak a magyar Alföldön, hanem a világ egyre több pontján. Tudósok kongatják a vészharangot, hogy a globális felmelegedés akár egy generáción belül is visszafordíthatatlanná válik a Földünkön. Hollywood már egy ideje riogat az ökológiai katasztrófák különböző fajtáit megjelenítő nagy költségvetésű filmekkel, amelyekben számítógépes trükkökkel turbózzák világvégévé az egyre szaporodó baljós környezeti jelenségeket. Mégis sokan vannak, akik a valóságot is fikciónak látják, s ők gyakran a populista pártok soraiban hirdetik a maguk igazát. Ha ezek a pártok megerősödnek, akkor, mint a Fókuszban rovatunk elemzésében szerepel, az európai parlamenti választások azt hozhatják el, hogy a migrációellenes retorikához hasonlóan erőre kaphat a klímatagadás.
A magyar kormány és Orbán Viktor persze ebben a kérdésben is pávatáncot jár.
Miközben annak idején még az Országgyűlés a világon elsőként ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, most Magyarország éppen többedmagával megvétózta az EU klímatervét. Ebben persze a németek is partnerek voltak, s a magyar vétó mögött fölsejlik az a három ok, ami a gyorsan terjedő vicc szerint megakadályozta, hogy a Fideszt rövid úton kizárják a Néppártból: Audi, BMW, Mercedes. De akkor is van klímaügyi engedmény, ha Mészáros Lőrinc érintett, mert a gázszerelő-oligarcha birtokában lévő, lignittel fűtött Mátrai Erőmű minden lehetséges segítséget megkap.
A szintén a klíma-összeállításban megszólaltatott fiatalok szerint az ő közvetlen jövőjükről van szó, ezért követik a kormányokat valós lépésekre ösztökélő tüntetéseikkel a svéd tini, Greta Thunberg példáját, akinek kontúrját a Világ rovatban rajzoljuk meg. A globális felmelegedés veszélyének felismeréséhez szerintük az oktatáson keresztül is vezet az út, és a kormány korábbi ámokfutására emlékezők meghökkenve olvashatják a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Versenyképességi Tanács észszerű koncepcióját. Mert a Magyarország rovat cikke szerint azok úgy írják át a Hoffmann Rózsa – és a háttérben Orbán Viktor – fémjelezte munkaalapú társadalom ideológiáját tudásalapúra, hogy az csak a politikai kanyarok ellenére mindig hűségesek számára nem nyilvánvalóan leplezi el az elmúlt nyolc év oktatáspolitikai kudarcát.
Ahogy a vak hűség nem ad politikai éleslátást, nem hoz sikert az irodalomban sem, amelyben nincs alternatív kánon. Ideig-óráig tartó próbálkozásokkal egy rendszer fölemelhet és elejthet szerzőket, de képtelenség a magyar prózát és lírát új nevekkel újraírni – mondja a Szellem rovatnak adott interjújában Háy János. Furcsa hűség vezette azokat is, akik a „régi Anglia” iránti nosztalgiától fűtve az Egyesült Királyság kilépésére szavaztak 2016-ban. A Brexitnek e hét péntekjén kellene megtörténnie, s hogy miért marad el, arra a Világ és a Szellem rovat is választ ad. Az utóbbi egy ott élő magyar–angol házaspár tapasztalatain keresztül vázolja föl, miként váltak elviselhetetlenné az indulatok, s forrófejűvé a kibékíthetetlenül szemben állók a szigetországban.
Hű maradt önmagához Donald Trump is, aki az e
lnöksége eddigi legsikeresebb napját élte át,
amikor Robert Mueller különleges ügyész jelentése a 2016-os kampányba való orosz beavatkozásról – mint a Világ rovat írja – felmentette az összejátszás gyanúja alól, amit bosszúért lihegve és triumfálva ünnepelt. És persze ő sem hisz a klímaváltozásban, mert a tudósoknál tájékozottabbnak mondja magát. S hogy nem viccel, az is jelzi, hogy az amerikai környezetvédelmi hivatal élére egy szénipari lobbistát jelölt.
A szerző a HVG vezető szerkesztője
