Reprezentatív lett az országos koronavírus szűrővizsgálat eredménye, ugyanis a KSH által kiválasztott 18 ezer emberből több mint 10 ezer embert sikerült letesztelni – jelentette be a programban részt vevő Semmelweis Egyetem hétfőn délután. A vizsgálatnak eddig csak részeredményei ismertek, az alapján nagyon kevesen kapták el a betegséget, a kutatók szerint legfeljebb 7230 "aktív" fertőzött lehet itthon.

Amikor a fővárosi részvétel alatta maradt a vártnak, a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla egy online megbeszélésen kérte a kerületi polgármesterek segítségét abban, érjék el a kiválasztottakat, és vegyék rá őket arra, menjenek el a szűrésre. Ehhez természetesen a névsort is átadta a polgármestereknek.

Nem mindenhol ment azonban ez így. Egy teljes inkognitót kérő falusi polgármester elmondta, náluk hogyan zajlott a folyamat.

A polgármestert hetekkel ezelőtt kérték meg, hogy vegyen részt a munkában. "Először a kormányhivatal hívott, bár akkor még ők sem tudták pontosan, hogy fog zajlani a dolog. Felmerült, hogy talán a faluban fogják tesztelni a helybélieket, amihez nekem kellett volna biztosítani a helyiséget, de a nagyobb valószínűsége volt annak, hogy a szomszédos nagyvárosba kell átmenni, ebben az esetben pedig a közösségi buszt kellett volna felajánlanom azoknak, akik nem tudnak tömegközlekedéssel vagy vonattal eljutni. Mondtam, rendben, természetes, hogy segítek" – mesélte.

Itt volt az első galiba. Kiderült ugyanis, hogy az illetékesek (a kormányhivatal, illetve a térség szűrését végző orvosi egyetem) nem akarják kiadni a tesztelésre kijelöltek névsorát arra hivatkozva, hogy személyes adatokról van szó. Anélkül viszont nehéz lett volna megszervezni a buszos szállítást a közeli városba, ahol végülis a tesztelést végezték. "Azért is akartam megtudni a névsort, hogy legalább az időseknek ne kelljen vonattal vagy távolsági busszal menni. Több mint négy napomba tellett, hogy legalább egy részleges névsort kaphassak. Végül, mire megkaptam a listát, már majdnem le is ment a tesztelés" – mesélte.

A faluból 40 embert hívtak tesztelésre, a polgármester egy 25 fős listát látott, amit végül a kormányhivataltól kapott meg. A névsor átnézésekor érte a következő meglepetés: "az érintettek többsége vagy meghalt, vagy elköltözött a faluból. Valószínűleg valamilyen régi névsorból választhatták ki a neveket" – találgatott a polgármester.

Elmondása szerint volt olyan, akin a férjét keresték a szűrés helyszínén, valójában ugyanis őt akarták tesztelni. A polgármester ezek alapján hasznosabbnak tartotta volna, ha a tesztelést valóban az önkormányzatokon keresztül intézték volna, hiszen "úgy legalább tudtuk volna azt mondani, hogy őket ne, hiszen ők már meghaltak, vagy nincsenek itt".

A névsorban ráadásul egészen idős emberek is szerepeltek, behívtak például egy 1936-os születésű, tehát 84 éves férfit is – folytatta a polgármester. Az idős férfi, a többi kijelölttel egyetemben végül magánúton ment el a szomszédos nagyvárosba – bár máshogy nem is tudott volna. "A közösségi busz, amivel megoldottuk volna a szállítást, lerobbant. Hétfőn elszakadt az ékszíj, így ha valaki jelentkezett volna, csak úgy tudtuk volna megoldani a szállítását, ha valamelyik szomszédos faluból kölcsönkérünk egy járművet" – folytatta.

Véletlen választás

Az országos tesztelést a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem végezte. A tesztalanyokat a Központi Statisztikai Hivatal segítségével választották ki, így megkerestük a KSH-t, hogy mi alapján választották ki a tesztelésre behívottakat. Azt válaszolták, "valószínűségi mintavétel" történt. Ez azt jelenti, hogy "az ország 14 éves és idősebb, bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, magánháztartásban élő népessége minden tagjának volt esélye bekerülni a mintába; a felvétel mintájának tervezésekor ennek megfelelő módszert alkalmazott a KSH, a kiválasztás véletlen kiválasztás volt" – tették hozzá. Kiemelték azt is, hogy a minta eredményei "országosan, regionálisan, nagyobb korcsoportos bontásban reprezentatívak, így ezen bontásokban megbízható becslést fog adni az ország fertőzöttségére és átfertőzöttségére".

Kérdésünkre, hogyan kerülhettek fel elhunytak is a listára, azt írták, a BM Személyiadat- és Lakcímnyilvántartásának 2020. januári állapotát használták. A tesztelés május 1-én indult, emiatt kerülhettek időközben elhunyt emberek is a mintába – tették hozzá. Ezután visszahívtuk a polgármestert, aki elmondta, az egyik falubeli valóban pár hete halt meg.

A KSH-tól megkérdeztük, vajon miért nem kapta meg a névsort a polgármester. Válaszuk alapján ennek semmi akadálya nem lett volna. "Mivel a kutatás önkéntes részvételen alapul, így kiemelten fontos, hogy az adatkezelés során a részt vevő szereplők mint adatkezelők a jogszabályok betartásával járjanak el, az adatkezelési tájékoztatóban rögzítettek szerint. A polgármesterek és jegyzők kiemelten fontos támogatást nyújtottak a H-UNCOVER kutatás sikerében, az elérhetetlen személyek megtalálásában, a részvételre való buzdításban egyaránt, az ő szerepük így a nehezen elérhető, meggyőzhető személyekkel kapcsolatos kommunikációban volt nélkülözhetetlen, az ehhez szükséges adatokat az adatkezelési tájékoztatóban rögzítettek szerint megkaphatták az egyetemektől" – írták.

A válaszokból kiderült az is, hogy a felmérésben nem volt felső korhatár, mivel a felmérés célja, hogy a 14 éves és idősebb magánháztartásban élő magyarországi népességre kapjanak becslést a fertőzöttek és átfertőzöttek számáról. Ezért fordulhatott elő tehát, hogy egy 84 éves férfit is behívtak a városba a faluból a tesztelésre.