A dolgozó magyarok fele kevesebbet keresett nettó 392 ezer forintnál áprilisban
A nettó átlagkereset viszont 486 ezer forintra rúg, ami 10 százalékos növekedést jelent 2024 áprilisához képest.
A nettó átlagkereset viszont 486 ezer forintra rúg, ami 10 százalékos növekedést jelent 2024 áprilisához képest.
Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.
Aki nem teljesen hülye, az nem próbálja délután 3-kor kivésni a Sixtus-kápolnát, hogy hazavigye. Vélemény.
Közelében sincsenek az elvárt célhoz a valós adatok.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.
A magyar iparral kapcsolatban már annak is örülhetünk, hogy áprilisban „csak” 2,3 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Márciushoz képest ugyanakkor még nőni is tudott, de ez nem a kormány kedvenc ágazatainak köszönhető, és kérdés, nem csak egyszeri alkalom-e.
Éves és havi szinten is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de a kereskedelmi szövetség figyelmeztet, még nincs ok az örömre.
Az átlagnyugdíj 240 ezer forint fölött van, de 800 ezer nyugdíjas az alapvető megélhetéshez sem kap eleget.
Részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt.
A kormány igyekezete ellenére egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, idén áprilisban minden idők legkisebb születésszámát mérték. „Nem lehet amellett szó nélküli elmenni, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon” – mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense, akit az okokról kérdeztünk. A tartós változás eléréséhez a kiszámíthatóbb családpolitika csak a kezdet lenne.
A kiskereskedelemmel ellentétben most jól jött a húsvét áprilisban.
4 millió 666 ezren álltak munkában, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt áprilisban.
Két és fél éve tart a beruházások visszaesése, az idei január–március is nagyon csúnya mínuszokat hozott.
Egyre fogynak a boltok, igaz tavaly már csökkenő ütemben. Csak pékségből ékszer- és halboltból lett valamivel több.
Mostantól a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset a „nettó átlagkereset”. A KSH emellett újraszámolta a kereseti statisztikákat 2019-ig visszamenőleg, de ez nem okozott jelentős változást.
Azt, hogy a jövőkép sem rózsás, az új szerződések száma mutatja: márciusban 27,3 százalékkal kevesebb új szerződést kötöttek meg, mint egy évvel korábban.
A járműgyártás már jobban teljesített, mint egy éve, de az akkugyártás továbbra is borzasztó számokat produkál. Csak azért lehetett pont ugyanolyan a magyar ipar összteljesítménye, mint egy éve, mert ezúttal kettővel több munkanap volt.
A KSH adatai alapján 2024-ben 12,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ennek ellenére jobb helyzetben lehetnek a lakásvásárlást tervezők, mint 2022-ben, vagy épp 2023-ban. Ez merész kijelentésnek tűnhet, de máris jön a magyarázat.
Még mindig nem sikerült levinni a célként kitűzött 4 százalék alá az inflációt, de már jobb a helyzet, mint egy hónapja volt.
A negatív környezet miatt elmaradnak a fejlesztések és a beruházások, sőt az sem kizárható, hogy a termelő vállalatok tömegesen kezdik elhagyni Magyarországot.