Az elmúlt években folyamatosan nagyjából 100 ezer fővel magasabb volt az önbevallásos munkanélküliség a (szigorúbb kritériumokkal mérő) hivatalos statisztikánál. A különbség idén év elején közel duplájára ugrott – nem világos, miért, annyi biztos, hogy a munkaerőpiacon is van baj.
Pedig bőven lenne mit megmagyarázni.
32 ezren pedig 600 ezer feletti juttatásnak örülhetnek havonta.
Az országos albérletpiacon havi szinten 1,3 százalékos, éves szinten pedig 7,3 százalékos volt a növekedés.
Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.
Áprilisról májusra még csökkent is a magyarországi üzletek forgalma, az egy évvel korábbihoz képest pedig minimális a növekedés.
Mindkét üzemanyagtípus esetében literenként hat forinttal, nagyjából egy százalékkal voltak alacsonyabbak a hazai árak, mint a környező országok átlaga.
Látványosan nő viszont a prémium, illetve az elektromos és hibrid meghajtású autók aránya a piacon.
739 millió euró volt Magyarország külkereskedelmi többlete májusban, ami 281 millió euróval romlott az előző évi hasonló időszakhoz képest.
A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos volt, összesen 4669 ezer ember dolgozott a március–májusi időszakban.
Összesen több mint 100 milliárd forintot költöttünk szálláshelyekre egy hónap alatt.
Havonta közlik majd a saját módszertanuk szerint készült statisztikákat.
A nettó átlagkereset viszont 486 ezer forintra rúg, ami 10 százalékos növekedést jelent 2024 áprilisához képest.
Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.
Aki nem teljesen hülye, az nem próbálja délután 3-kor kivésni a Sixtus-kápolnát, hogy hazavigye. Vélemény.
Közelében sincsenek az elvárt célhoz a valós adatok.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.
A magyar iparral kapcsolatban már annak is örülhetünk, hogy áprilisban „csak” 2,3 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Márciushoz képest ugyanakkor még nőni is tudott, de ez nem a kormány kedvenc ágazatainak köszönhető, és kérdés, nem csak egyszeri alkalom-e.
Éves és havi szinten is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de a kereskedelmi szövetség figyelmeztet, még nincs ok az örömre.
Az átlagnyugdíj 240 ezer forint fölött van, de 800 ezer nyugdíjas az alapvető megélhetéshez sem kap eleget.
