„Olyan szorongással nyitjuk ki a Magyar Közlönyt, mint reggel a gazda az ólajtót, hogy megszemlélje, ezúttal mit vitt el a róka” – mondta Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a közgyűlésen, amikor aznap reggel újabb 5 milliárdos elvonásról értesült a fővárosi vezetés.

A közlönyből lehetett megtudni azt is, hogy a gellérthegyi Citadella körüli parkok fejlesztését állami feladattá tette a kormány, az épület rekonstrukcióját pedig nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítette, így számos engedély beszerzése megúszható és a fővárosi szabályozás is megkerülhető, a fővárosnak pedig nincs beleszólása, mi fog történni az egyik legfontosabb jelképével.

Szinte ezzel egy időben a kevésbé látványos, de ingatlanfejlesztési szempontból sokkal izgalmasabb egykori ipari területekre is szemet vetett a kormány, amikor törvényi kereteket adott a „rozsdaövezeti akcióterületek” kijelöléséhez. A főváros korábban már meghatározta a fejlesztendő barnamezős területeket, de hogy az új definíció alapján a kormány mit sorol be akcióterületnek, azt egyelőre csak ő tudja. A törvénycsomag arról szól, hogy az itteni lakásépítéseket 27 helyett csupán 5 százalékos áfa terheli, azaz akár egy belvárosi üres telken felhúzandó társasház is kaphat extra árelőnyt. Ezért valószínűleg nincs távol az igazságtól az, hogy a valódi cél a baráti építőipari cégek versenyelőnyhöz juttatása.

Azt, hogy nem városfejlesztési célok szülték a rendelkezést az is bizonyítja, hogy a kormány ugyanazzal a mozdulattal alapvetően csorbítja a főváros és a kerületek hatáskörét, amikor önkényesen kiemel területeket az egységes szabályozás alól – mondja Erő Zoltán budapesti főépítész.

További részletek a HVG-ben és a hvg360-on.