szerző:
Windisch Judit - Ballai Vince
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az általános iskolák alsó tagozatainak nyitása előtt elég nagy volt a félelem attól, hogy ez a lépés súlyosbít majd a járványhelyzeten. Szerencsére ez nem következett be, és a kisdiákok egyre nagyobb arányban térnek vissza az iskolapadba. A felsőbb évfolyamoknál kisebb az ellenállás, bár az ADOM diákmozgalom még mindig halasztást követel. Az áprilisi nyitástól a tanárok nagyobb része is ódzkodott, majd szinte kivétel nélkül mindenki visszament tanítani.

Koronavírus-járvány
Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Az aggodalmak ellenére nem pörgette fel a járványt, hogy április 19-ével az óvodások és az általános iskolások alsó tagozatosai visszamehettek az intézményekbe. Vasárnap lévén nem lehet a teljes, három hetes statisztikát nézni, de az elmondható, hogy a nyitás ellenére folyamatosan csökkent a fertőzöttek, az aktív fertőzöttek és az elhunyt koronavírusos betegek száma.

  • Míg az április 12-i héten 27 947 új fertőzöttet találtak, és 1673 koronavírusos beteg hunyt el,
  • addig az április 19-i héten (a részleges nyitás hetén) 18 266 új fertőzöttet azonosítottak, és 1420 ember hunyt el.
  • Az április 26-i héten tovább javultak a számok, akkor 12 657 fertőzöttről és 1107 koronavírusos elhunytról érkezett jelentés.
  • Erről a hétről nincsenek teljes adatok, azonban arányaiban jóval alacsonyabb számokat látni. Szombatig 7598 új fertőzöttet találtak, 694 ember hunyt el.

Az április 12 - május 8 közti időszakot vizsgálva az aktív fertőzöttek száma is csökkent, 272 ezerről 194 ezerre, miközben az oltottaké jelentősen nőtt, 2,96 millióról 4,28 millióra. A nyitás ellen akkor számos szülői szervezet tiltakozott, további szakmai, szakszervezetek és diákszervezetek is különböző „maradj otthon” akciókban gondolkodtak. A hat ellenzéki párt is azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a döntését, mert a nyitással "több százezer óvodást, alsó tagozatos diákot, szülőt és tanítót tesz ki a koronavírus harmadik, és eddig legveszélyesebb hullámának."

©

A Pedagógusok Szakszervezete a 21 Kutatóközponttal készített is egy felmérést április 5-11 között, amelyben az online válaszoló 9529 pedagógus 87 százaléka nem értett egyet az április 19-i iskolanyitással (a felmérés pillanatában még úgy volt, a teljes kör újraindul), 62 százalék pedig a fokozatos nyitással sem értett egyet. A tanárok 46 százaléka azt szerette volna, ha ebben a tanévben egyáltalán nem nyitnak újra a középiskolák. Csaknem minden második pedagógus azt akarta, heti 9800 fertőzött alatt induljon újra a jelenléti oktatás.

A felmérésben sokan úgy nyilatkoztak, nem is mennek be tanítani, ennek ellenére a Pedagógosok Szakszervezetétől származó információink szerint

nagyon elvétve fordult csak elő a távolmaradás.

A szakszervezet szerint a hivatástudat és állásféltés is közrejátszott, illetve addigra az oltásra jelentkező tanárok megkapták a Pfizer első adag vakcináját is, amely két hét után érdemi védelmet ad. A krónikus beteg tanároknak pedig az intézmények megengedhették, hogy otthonról tanítsanak, ha ezt meg tudták oldani. Most viszont már a szakszervezet elnöke, Szabó Zsuzsanna is arról beszélt az ATV-ben, hogy a járványügyi szabályok betartása mellett vissza lehet menni a tantermekbe.

Bár szülői részről érezhető volt az óvatosság, első héten az alsósok 75, az óvodások 60 százaléka tért vissza az intézményekbe - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Most péntekre már az alsósok 86, az óvodások 75 százaléka volt bent. Az államtitkár arról is beszélt, ez az arány soha nem 100 százalékos, "ilyen változékony tavaszi időben az óvodások 10, az iskolások 6-7 százaléka egyébként is hiányozni szokott."

©

Bár az államtitkár a nyitás előtt rugalmasságot ígért - aki akarja, otthon tarthatja a gyerekét -, viszont azt kikötötték, hogy digitális oktatás az alsósoknak innentől kezdve nincs, az otthon maradók csak feladatokat kapnak.

Így látják a szülők

Beszéltünk szülőkkel is az elmúlt három hét tapasztalatairól. Egy anyuka azt írta, nem volt kérdés, hogy mennek-e a gyerekei iskolába (egy elsősről és egy másodikosról van szó), hiszen "az otthoni felügyelet megoldása 8 órában dolgozó szülők mellett addig is nehéz volt. A home office + home schooling alsóban nem igazán működőképes. Idegileg mindenkit kiborít gyereket, szülőt egyaránt." A kisebbik gyerekénél az osztálytársak 70, míg a nagyobbnál a 100 százalék visszament.

Egy másik elsős kislány anyukája arról beszélt, hogy a szülők 20 százaléka tartotta otthon a gyerekeket, amit a tanárok simán elfogadtak. A belvárosi állami iskolában két 10 fős csoportra bontották a gyerekeket, így szét tudták őket ültetni. "Az egyik csoportot a tanító néni, a másikat a napközis tanár tanította, minden nap csere." Arra kérték a szülőket, hogy próbálják meg ebéd után elvinni a gyerekeket, amit az anyuka nem tudott mindig megoldani. "Megértették, nem néztek rám emiatt szúrós szemmel. Kellett bevinni párnát, mert sokat vitték ki őket a levegőre, hogy a kertben tanuljanak inkább, mint a teremben. Csak az alap tárgyakat tanították, testnevelés óra sem volt."

Tudomása szerint senki sem lett beteg, viszont már készülnek a hétfői "full house-ra", így már az egész osztály egyben volt.

Egy apuka arról beszélt, terveik szerint a 8 és 10 éves fiúkat május 17-én engedték volna először iskolába, de időközben meggondolták magukat. "Ennek oka, hogy a számok alapján kedvezően alakul a járványhelyzet, másrészt mi is már oltva vagyunk, így biztonságosabbnak gondoljuk. És van egy harmadik oka: eléggé szétestek már a gyerekek, és nehéz munka mellett még az ő tanításukra is figyelni." Ebben a budai iskolában is teljesen rugalmas volt az igazgató, holott a két osztályból a gyerekek 60 százaléka nem ment vissza.

©

Egy hatodikos fiú anyukája azt mondta, ismerőseivel együtt azt tapasztalja, sok tanár az éves témazárókra készül. "Így, ha még szívesen is mennének a gyerekek vissza, inkább nyűgnek érzik. Azt látom, hogy a szülők, köztük én is, fáradtak, idegesek, nem nagyon maradt már tartalék, hogy menedzseljék a hátralévő 4-5 hét dolgozatcunamiját. Egyébként még a hét elején kaptunk levelet, hogy a Kréta e-ügyintézés felületén lehet kérvényezni, hogy a gyerek itthon maradhasson. Nálunk, most úgy tudom, 26 gyerekből 3 nem megy iskolába. Az igazgatói levélben az is benne van, hogy a digitális oktatás hétfőtől megszűnik, tehát otthon kell egyedül felkészülnie annak, aki nem megy suliba. Én még április végén hezitáltam, menjen-e vagy sem, most, miután kaptam oltás, igaz, még csak egyet, kevésbé vagyok bizonytalan, elengedem."

Egy Pest megyei általános iskolába járó, szintén hatodikos lány édesanyja arról beszélt, korábban a szülők aggódtak a nyitás miatt, most viszont a gyerekek kezdtek félni, egymást húzzák, van is egy mozgalom, hogy már nem akarnak visszamenni. (Az ADOM diákmozgalomra gondolt, amelynek petícióját péntekig 127 ezren írták alá.) "Nem igazán értem, honnan ered ez, a kislányom azt mondja, aggódnak, és ez erősebb, mint a találkozás utáni vágy. De szerintem boldog lesz, ahogy meglátja a barátait. Talán onnan ered, hogy azt hallják, hogy az ő korosztályuk oltása még bizonytalan, viszont a brit mutáns veszélyes rájuk is, és jön az indiai, ami a mumus. Azt a lányom is tudja, hogy Indiában milyen drámai a helyzet."

Egy fővárosi édesanya azt mesélte, a 10-es lánya már nagyon várja az iskolát, a 7 évest viszont nem engedi vissza, mert nagyon fontos versenyre készül, és félnek, nehogy elkapja a vírust. Ezt az indokot az iskola elfogadta, és az osztályfőnök már le is egyeztette a többi tanárral, hogyan tudnak segíteni. Például laptopon keresztül bekapcsolódhasson a tanításba. Lányának a dolgozatokra be kell mennie, sőt, hétfőn reggel feleléssel kezd. Az iskola alsó tagozatából alig maradtak otthon gyerekek, az osztályoknak itt is osztott órákat tartottak, mert sok volt a szabad terem és tanár. Ennek hétfőtől vége, mert mennek vissza a felsősök is.

©

Tanári szemmel

Egy pesti iskola tanítónője azt mesélte, fokozatosan teltek meg az alsós osztályok az elmúlt hetekben. Az első héten még alig félház volt, a második héten a tanulók körülbelül fele ment be, a harmadik, mostani héten már teljes volt a létszám. Ez szerinte két dologgal függött össze, az egyik, hogy a szülők közül sokan megvárták, amíg maguk is oltáshoz jutnak, illetve hogy az oktatásirányítás április 30-ig engedélyezte, hogy rugalmasabban kezeljék a diákok otthonmaradását.

A tanítónő maga is tartott kicsit az oktatás újraindulásától, de mivel ez félházzal történt, és a felsős évfolyamok nélkül tágasan elvoltak az amúgy sokszáz fős iskolában, megnyugodott. Most kicsit megint aggódik, hogy jönnek vissza a felsősök, de bízik az oltásban, és a kötelező maszkviselésben, amit nagyon hatékonynak talált.

Iskolájukban - ahol úgy alakult a járvány intenzitása, mint az országban csak kicsiben, és egyébként minden harmadik pedagógus átesett a betegségen -, jelenleg nincs fertőzött, de a héten már kaptak jelzést 3 családtól, hogy a szülők fertőzöttek, bár tudomása szerint tünetmentesek.

Egy másik budapesti tanárnő osztályában majdnem mindenki bement már az első napon, a gyerekek láthatóan nagyon örültek, hogy visszatérhettek a közösségbe. Tud ugyanakkor olyan osztályról is iskolájában, ahol a tanulóknak még most is csak egyharmada van bent. “Ott egymást hergelték ebbe bele a szülők” - mondta, és megjegyezte, nem tartja etikusnak, hogy iskolába nem viszik be a gyerekeket a szülők, de edzésre, meccsre versenyre igen, és a fagyizó előtt is beállnak velük a 30 méteres sorba - ő legalábbis találkozott ilyen szülőkkel.

©

Az iskolájuk amúgy rugalmasan kezeli az otthonmaradásokat, senki nem kap igazolatlan hiányzást, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Kréta-rendszer mindenkinél jelzi, ha a hiányzásai elérnek egy bizonyos kritikus százalékot, ekkor a tanárok dönthetnek arról, hogy osztályozó vizsgára küldik vagy sem a diákot. Ez így van az alsósok és így lesz a felsősök körében is.

A felsőbb évfolyamok visszatértével ő is zsúfoltságra számít. Azt mondta, hogy ő úgy igyekezett elkerülni a fertőzés kockázatát az osztályával, hogy amikor csak tehetik kimennek a szabad levegőre.

Beszéltünk egy olyan tanárral is, ahol a hiányzásokat nem kell igazolatlannak tekinteni. “Nem vesszük túl komolyan” - mondta.

Maruzsa Zoltán államtitkár pénteken ugyanazt a rugalmasságot ígérte a felsőbb évfolyamosoknak, mint amit az alsósok kaptak, ezt levélben kérte az intézményvezetőktől. Hozzátette, hogy "ha egy tanulónak a tanév során több mint 250 óra hiányzása összejön és a jegyei alapján a tanév végén nem értékelhető a munkája, akkor osztályozó vizsgával legyen módja a tantárgy és ezáltal a tanév sikeres lezárására."

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!