Az országgyűlés 2021 novemberében döntött úgy, hogy a jövőben nem feltétele az állandó lakhely létesítésének, hogy az ember ott is éljen. Pedig egy billegő választókerületben akár néhány száz ember mozgatásával megnyerhető a mandátum, ha erre szándék van. A Társaság a Szabadságjogokért akkor azt írta: a változtatás legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások tisztaságát. A kormány ezzel szemben azzal érvelt, hogy a cél csupán az, hogy ne büntessék azt a közel kétmillió embert, aki nem az állandó lakcímeként bejelentett helyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez bejelentkezve maradt.

A módosítást Alaptörvény-ellenesnek tartó ellenzéki képviselők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a lakóhely az érintett politikai közösséghez tartozás megalapozását is szolgálja. Az új szabály megfosztja a lakcímnyilvántartást azon képességétől, hogy a valódi helyben lakást igazolni tudja. A választásba nem az adott politikai közösség részét képező személyek is beleszólhatnak ellenőrizhetetlen módon.

Az Ab Juhász Miklós vezette tanácsa az előadó Sulyok Tamás Ab-elnökkel egyetértve a határozat indoklásában hosszan magyarázza: „a visszaélések elkerülése végett” az nem változott, hogy „a lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges”. Tehát „a jogalkotó a lakcímnyilvántartás mint közhiteles nyilvántartás lakcímbejelentéseket érintő garanciális szabályain lényegében nem változtatott”, a törvény „továbbra sem teszi lehetővé a fiktív lakcímbejelentéseket”. Az állandó lakóhely fogalmának változása

„önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit sem befolyásolja. (...) Az, hogy a fogalom megváltozása okoz-e az egyéni választókerületek választópolgárainak számában változást, és ha igen, e változás milyen mértékű, csak a konkrét választópolgári mobiltás alapján lehet megismerhető. (...) Az, hogy az indítványozók álláspontja szerint az állandó lakóhely fogalmának megváltozott definíciója miatt a választásokon vagy a helyi népszavazáson a politikai közösség részét nem képező állampolgárok is beleszólhatnak a politikai közösség ügyeibe, olyan, az indítvány alapján tényekkel nem igazolt joggal való visszaélést feltételez, amely egyrészt nem alkotmányossági kérdés, másrészt a (...) garanciális jogszabályi rendelkezésekből okszerűen nem következik”.

Az alkotmánybírák ismertetik a jogszabályt, amely szerint ha egyes választókerületekben a be- vagy elköltözések miatt aránytalan sok vagy kevés a választópolgárok száma, akkor 2020 végéig ezen változtatni kellett volna, de nem bírálják a parlamenti többséget, amely ezt nem tette meg, még Pest megyében sem, pedig ott először támogatta a választókerületek átrendezéséről szóló ellenzéki javaslatot.

A képviselők indítványát a lakcímbejelentés új szabályának Alaptörvény-ellenességéről az öttagú tanács egyhangúlag elutasította.