„Az igazságügy-miniszter asszony az elnök határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva. Távozása az államélet törvényeinek elkerülhetetlen és – azt hiszem – igazságtalan következménye” – mondta 2024 februárjában a kegyelmi botrányról Orbán Viktor miniszterelnök, világosan jelezve, hogy Varga Judit a szokásjog alapján írta alá K. Endre kérvényét.
Ehhez képest Lázár János Kaposváron kedden – Orbán Viktor szavait is megkérdőjelezve – egészen másról beszélt, amikor megindokolta, miért nem tartaná jónak Varga Judit politikai visszatérését. A 24.hu kérdésére ugyanis azt mondta a miniszter: „A kegyelmi ügyben szerintem még a köztársasági elnöknél is nagyobb hibát követett el az igazságügyi miniszter, aki a köztársasági elnök kegyelmi döntését ellenjegyezte, mondván: a papírok összekeveredtek. Nekem ne mondjon magyar adófizetőként ilyet egy miniszter, hogy a papírok összekeveredtek, mert az a full alkalmatlanság.”
Ezek után kérdeztük Lázár Jánost a csütörtöki nagykanizsai lakossági fórumán, hogy kiderüljön, a miniszterelnök vagy az ő állításai valósak. Tévedésből vagy a szokásjog miatt írta alá a kegyelmi kérvényt Varga? A miniszter azonban újra meglepetést okozott, mert már nem tényként beszélt a papírok összekeveréséről – talán nem függetlenül attól, hogy időközben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, Varga Judit egyelőre nem akar visszatérni a politikába.
Amikor Nagykanizsán arról kérdeztük Lázár Jánost, hogy honnan tud a kegyelmi papírok összekeveredéséről, azt felelte:
Nem erről beszéltem. Ha ilyen történt volna, akkor is ugyanaz a véleményem, és hogyha tudott arról, amit aláírt, akkor is ugyanaz a véleményem. Nem az a kérdés, hogy mi történt, a nap végén ugyanaz az álláspontom, amit itt is elmondtam a fórumon, ezt nem kívánom se az Ön kérdésére, se más kérdésére kibővíteni, mert részletesen megválaszoltam.
Később, amikor a Telex is erről kérdezte, ismét a feltételes módot hangsúlyozta: „Ha összekeverte volna, vagy hogyha tudta, hogy mit ír alá, mindkettő ugyanoda vezet, ugyanaz a probléma, de megválaszolom a kérdést, illetve a kérdés mögött lévő másik kérdést: én semmilyen formában nem támogatom azt, hogy aki a kegyelmi ügyhöz kapcsolódik, és gyermekek számára tragédiát okozó pedofilügyben kegyelmet adott, vagy ahhoz kapcsolódó pedofilsegédnek megkegyelmezett, az a Fideszben a jövőben bármilyen formában szerepet vállaljon.” Aztán hozzátette, hogy a mai napig nem tudja, hogyan született a kegyelmi döntés.
Nőtt a feszültség a fórumon
A nagykanizsai Lázárinfóra egyébként már fél órával a kezdés előtt elkezdtek gyülekezni az emberek az Ady Endre utcában, ahol a postahivatal, kézműves pékség, A Hit Gyülekezete-imaház háromszögében felállított színpadra várták a minisztert. A főként idősekből és középkorúakból álló, pár száz fős közönség egy része izgatottan várta a miniszter érkezését. Többen igyekeztek egy kézfogás reményében a közelébe férkőzni, egy kisebb, fiatalokból álló csapat pedig visszafogottan pfujolt.
Reviczky Zsolt
A miniszter Cseresnyés Péterrel, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével állt színpadra, majd egy rövid beszéd után a közönség kérdéseire reagált. A fórum elején olyan magas labdákat kapott szimpatizánsaitól a miniszter, mint például: „Magyar Péter melyik tettét gondolja a leggázosabbnak?”. Később szóba kerültek a hosszú kórházi várólisták, a döcögő és késő vonatok, akadozó útfelújítások is. Ahogy érkeztek a bírálatok, úgy nőtt a feszültség, Lázárnak sokszor türelemre kellett intenie a kritikus kérdések vagy a miniszter válaszai miatt méltatlankodó közönséget.
A helyi ügyek is napirendre kerültek, hiszen a kormány mintha elfeledkezett volna az ellenzéki vezetésű városról, hagyták bedőlni az itteni Tungsram-gyárat, és sosem jött létre a sokszor megígért, vasúti vagonokat gyártó vállalat – a jelek szerint kevés várost csapott be olyan sokszor a kormánypárt, mint Nagykanizsát.
A város hitegetését, becsapását lényegében elismerte Lázár János, amikor a helyi viszonyokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Vannak adósságaink Nagykanizsával szemben. Ez nem is infrastrukturális jellegű, hanem munka jellegű” – mondta, majd a nagyberuházásokat sorolta. – „Ebből eddig Nagykanizsa kimaradt, aminek két oka van. Az egyik, hogy ha politikai zavar van, az nem segít az ügynek, a másik pedig az infrastruktúra kérdése.” Hozzátette: volt több ígéret, amiket szerinte a háború és a Covid miatt nem tudtak teljesíteni. Nem zárta ki, hogy a magyar vasút újjáépítésében Nagykanizsának legyen gazdasági szerepe. Vagyis újból belengette a sosem volt gyárat, ahonnan saját ígéreteik szerint már rég ki kellett volna gurulniuk az első vagonoknak.
Nyitókép: Lázár János Nagykanizsán. Fotó: Reviczky Zsolt
