Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
„A szomorú történelmünk, az országvesztésünk úgy alakította, hogy Kanizsa a térkép szélére csúszott. Nem csak földrajzilag, gazdaságilag, politikailag, hanem figyelemben is” – így kezdte beszédét Magyar Péter szombaton, a Tisza Párt Nagykanizsán tartott kongresszusán. A Zala megyei város fejlődésének egyfelől valóban a trianoni szerződés szabott gátat, de beváltatlanul maradt ígéreteket az elmúlt évtizedekben is bőven kapott.
A második világháború előtt Nagykanizsa pezsgő, és jelentős zsidó kereskedő közösséggel rendelkező város volt, akkoriban gazdasága és mérete is túlszárnyalta a közeli Zalaegerszegét – idézte fel a város polgármestere, Horváth Jácint. A trianoni határok értelmében azonban a határszélre került, ezáltal a lehetőségei is beszűkültek, hiszen a kereskedelem nagy része azelőtt Horvátország felé irányult. Miután pedig Zalaegerszeg megyeszékhely lett, a fejlesztések többsége Kanizsa helyett inkább oda jutott.
„2010 előtt még valamivel jobb volt a helyzet, megépült az M7-es, de utána ugyanazt láttuk itt, mint a szocializmusban, sorra szűntek meg a nagy múltú gyárak. Volt itt sörgyár, üveggyár, kőolajipari gépgyár, legutóbb pedig a Tungsram-gyár került felszámolás alá, több mint ezer munkavállalót küldtek el” – mondta a DK-s polgármester. Horváth hozzátette, számára azonnal egyértelmű volt, miért mondta Magyar, hogy Nagykanizsa nem csak földrajzi értelemben került a perifériára.
Ha fejlesztés nem is, ígéret annál több érkezett a városba. A helyi Tungsram-gyár bezárásáról szóló hírek éppen a 2022-es országgyűlési választás előtt reppentek fel, a kormány és a helyi Fidesz azonban nem ismerte el, hogy több száz ember munkája van veszélyben. Helyette bejelentették, 1500 főt foglalkoztató vagongyárat épít majd a cseh Nymwag az egykori gépgyár helyére, egy évvel későbbre pedig már az első vasúti kocsiknak is le kellett volna gurulniuk a gyártósorról.
A Tungsramtól kirúgtak több száz embert, az üzem építése viszont azóta sem kezdődött el.
A vagongyár Horváth szerint egy „tipikus, választás előtt bedobott ígéret” volt, amiből most már nem is lesz semmi. Jelenleg már nem is téma a városban, sőt, úgy tudja a Mol tulajdonában lévő ipari területet 3 milliárd forintért árulják.
A kormány 2015-ben hirdette meg a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Programot, ennek keretében versenyuszodát, arénát, konferencia-központot, déli elkerülő utat és az egykori ferences kolostor turisztikai projektjét ígérték Nagykanizsának. „Ezek közül egyedül az aréna épült meg, az uszodát talán majd a következő kampányban megígérik” – összegezte Horváth Jácint, aki szerint a legnagyobb szükség elkerülő útra lenne.
A polgármester úgy látja, hiába volt sokáig fideszes vezetése és országgyűlési képviselője Cseresnyés Péter személyében a városnak, a kormányközeliséget nem sikerült kihasználni. „Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a tavalyi önkormányzati választáson én arattam győzelmet” – mondta a polgármester, majd felidézte Cseresnyés fenyegetésnek felérő mondatát. A polgármester állítása szerint azt mondta neki a Fidesz politikusa a tavalyi választás éjszakáján, most lehetősége lesz bizonyítani, milyen eredményt tud elérni a kormány nélkül.
Horváth a HVG-nek azt mondta, helyben nem utal semmi arra, hogy 2026-ban a kormánypárt ne Cseresnyést indítaná újra a körzetben, de a választók körében csökkenő népszerűségére nem csak a polgármester utalt. Kongresszusi beszédében Magyar Péter említett egy közvélemény-kutatást, amely szerint a Tisza Párt még be sem jelentett jelöltje 5 százalékkal népszerűbb a térségben, mint a Fidesz képviselője. „Ez amiatt lehet, hogy a választók is úgy látják, Cseresnyés munkája nem olyan, mint ami elvárható lenne. A körzetbe tartozik 81 kistelepülés is, ha összességében 5 százalékkal vezet a Tisza, akkor a városon belül 15 százalékos is lehet az előnyük” – jegyezte meg Horváth Jácint.
A városvezető úgy érzi, Cseresnyés „ott tesz keresztbe a fejlesztéseknek, ahol csak tud”. Elmondása szerint több olyan eset is volt az elmúlt egy évben, hogy a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium élt azzal a törvényes lehetőségével, hogy lemondjon egy beruházás építtetési jogáról – lényegében átengedte azt az önkormányzatnak –, majd a térség országgyűlési képviselőjével folytatott egyeztetés után visszavonta a döntést. Mindez pedig azért érinti hátrányosan a fejlesztéseket, mert az állami projektek, minisztérium által kiírt közbeszerzések jellemzően sokkal lassabban haladnak, sok esetben pedig jelentősen drágábbra jönnek ki, mint az önkormányzat által meghirdetett pályázatok – állítja Horváth.
Bár a történet nem egyedi, úgy tűnik, Magyar Péter olyan helyszínt választott a szerdán induló országjárása nyitányaként is értelmezhető kongresszusnak, ahol számtalan példát lehet hozni a kormány be nem váltott ígéreteire. Magyar ráadásul a Kanizsa Arénában állt színpadra, az egyetlen olyan helyszínen, amely a városban kormányzati sikerként lenne eladható. „Ez kiváló hely egy ilyen rendezvénynek, bármelyik pártnak kiadnánk piaci áron, ahogyan tette ezt az üzemeltető cég a Tisza esetében is” – mondta a polgármester. Hozzátette, annak örült, hogy Nagykanizsára a hétvégén kiemelt figyelem irányult az ellenzéki szavazók részéről és abban bízik, a város presztízsét emeli minden olyan esemény, ami nem negatív színben tünteti fel.
Az a politikus színre lépése óta jól látszik, hogy a Tisza elnöke igyekszik az ország minél több pontjára ellátogatni, erősíteni a vidéki szavazótábort – a klasszikus politikai közhellyel élve, „lemegy vidékre”. Útjai pedig nem meglepő módon vonzzák is a figyelmet, jól látszott ez Nagyváradra tartó menete idején a Google Trends statisztikái szerint. Abban a másfél hétben Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Nógrád, Hajdú-Bihar és Heves megyékben kerestek rá legtöbben a nevére, az elmúlt egy hétben pedig Zala és Veszprém megye vezette a listát, harmadik helyen pedig Vas megye és Budapest végzett.
Ha az utóbbi 12 hónap adatait nézzük, az látszik, Békés megyében keresnek a legtöbben Magyar Péter nevére, majd Budapest, Zala, Vas és Pest megye következik. Úgy tűnik tehát, a Tisza Párt vezetője nem csak aszerint választott helyszínt, hogy hol nem járt az elmúlt időszakban, hanem arra is figyelt, hogy olyan környékre menjen, ahol kiemelt az érdeklődés iránta. Abból kiindulva, hogy pártja népszerűségét választókerületi, de legalábbis megyei szinten méri, minden bizonnyal tisztában van azzal is, hol mennyire kíváncsiak rá. A helyszínválasztás során mérlegelt szempontokról kérdéseket küldtünk a Tisza Párt sajtóosztályának, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
